Egyik előző cikkünkben írtunk arról, hogy a pszichológusok már nem annyira szeretik a tipológiát, azaz nem szeretjük az embereket különböző típusokba osztani. Ugyanakkor megállapították, hogy mindenkire jellemzőek bizonyos vonások, de abban nagyon eltérünk, hogy milyen mértékben. Mik ezek a vonások?

Ez a tudományos terület is épp olyan, mint a többi: nincs benne teljes egyetértés. Statisztikai számítások alapján határozzuk meg a különböző vonásokat, mégis különbségeket találunk az elnevezésekben, vagy a vonások számában.

Eysenck-féle személyiség kérdőív

A vonáspszichológia egyik meghatározó személye volt Eysenck, akinek a személyiség kérdőívét a mai napig alkalmazzuk. Tudósunk korábbi elméletekre alapozva azt mondta, hogy van két szupervonás, ami alapvetően meghatározza a személyiségünket és elsősorban e két dimenzió mentén sorolta be az embereket. Lássuk, mik lehetnek ezek:

1. Intorverzió – extraverzió

Ebben a dimenzióban a tulajdonságok a nyitottságtól a zárkózottság felé terjednek. Pl.:

• Sokféle hobbid van? Igen vagy nem?
• Beszédes vagy? Igen vagy nem?

Mindkét kérdés esetén az igen válasz az extraverzió (nyitottság) felé billenti a számításokat.

2. Érzelmi labilitás – stabilitás dimenziója

Ez alatt az érzelmi kiegyensúlyozottság és kiegyensúlyozatlanság skáláját érti. Az emocionálisan labilis személy igen szorongó, nehezen tud megnyugodni, míg a stabil személy, ha ki is billen az érzelmi egyensúlyból, azt könnyen vissza tudja nyerni. Pl.:

• Hangulata gyakran ingadozik? Igen vagy nem?
• Érezte már magát minden ok nélkül szerencsétlennek? Igen vagy nem?

Az igen válasz, ebben az esetben az érzelmi labilitás dimenziójában ér pontot.

Még mielőtt azt hinnénk, hogy ezeket a kérdőíveket könnyű átverni, tudósaink felkészültek:

3. Hazugság skála

Olykor még az is előfordulhat, hogy nem tudatosan, de hazudunk a válaszadás során. Például jobb színben szeretnénk feltűnni, a szociális elvárások miatt nem a ránk jellemző választ jelöljük be. Ha valaki ezen a skálán magas értéket ér el, akkor el kell bírálnunk, hogy az illető leplez valamit, vagy a társadalmi elvárásoknak akar minden áron megfelelni. Pl.:

• Előfordult már, hogy elfogadtad a dicséretet olyanért, amiről tudtad, hogy valaki más tette? Igen vagy nem?
• Ebben az esetben a nem válasz utalhat szociális megfelelésre.

Eysenck bevezetett egy negyedik skálát is, a pszichológiailag kötődésképtelen, pszichotikus viselkedés mérésére:

4. Pszichotizmus skála

Azok a személyek, akik ebben a dimenzióban magas értéket érnek el, manipulatív, ellenséges viselkedés jellemző. Empátiás készségük gyenge és a szokatlan élményeket keresik. Pl.:

• Előfordult már, hogy valakit olyanért hibáztattál, amiről tudtad, hogy te követted el?

Mint minden reklám után, itt is meg kell jegyeznünk, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy-egy vonás milyen arányban jellemző valakire egy 90 kérdésből álló kérdéssort kell megválaszolnia.

(KamaszPanasz - Börcsök Gyöngyi, pszichológus)

Felhasznált irodalom: Dr. Perczel Forintos D., Kiss Zs., Atjay Gy. (Szerk): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Országos pszichichiátriai és Neurológiai Intézet, Bp., 2007.; C.s. Carver, M. F. Scheier: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó. Bp., 2001.