Oldja a szorongást és a stresszt, segít a megelőzésben - a történelemben számos példa vall arra, hogy a művészet terápiás hatásának kiaknázása nem újkeletű. Arisztotelész a katarzis kifejezést használta a színjátszás általi megtisztulás jellemzésére, a középkorban a hit erősítésére alkalmaztak vallási témájú műalkotásokat, a felvilágosodás korában pedig az elmegyógyintézetek pácienseit kezelték drámapedagógiai eszközökkel is.

A művészetterápia Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár

Hiába tekint vissza az irányzat nagy múltra, idehaza még nem terjedt el kellőképpen. Csak kisebb alapítványok, alternatív iskolák és néhány rehabilitációs központ kínál művészetterápiás órákat, az állami kórházakban nem alkalmazzák, és a társadalombiztosítás sem támogatja. Ennek ellenére azonban egyre többen érzik közel magukhoz a terápia adta lehetőségeket és hívják segítségül.

Az egyéni segítés vagy a csoportfoglalkozások célja sokféle lehet: szocializáció, közösségépítés, kompetenciafejlesztés, önismeret, személyiségfejlesztés, edukáció, pszichés problémák kezelése. Valamennyinél egy a lényeg: a terápiás folyamat során a résztvevők valamilyen művészeti alkotást használnak fel.

Mi történik egy művészetterápiás órán?

A művészetterápia lehet aktív – ilyenkor a résztvevő alkotó tevékenységet folytat – , és lehet befogadó – amikor a résztvevő egy kész műalkotással dolgozik. Mindkettő során belső lélektani folyamatokat közelítünk meg, értelmezünk és dolgozunk fel művészeti eszközök segítségével.

Ennek eszköze sokféle lehet: a képzőművészettől, a mozgáson, az irodalmon át, a zenéig - egy dolgot azonban fontos hangsúlyozni: ilyenkor nem számít az alkotás művészeti értéke, mert itt kizárólag a folyamat megélése lesz az irányadó. Azaz, nincs annak jelentősége, hogy nem elég jó a kézügyességed, a hallásod, a hangod, a ritmusérzéked nem kell félned - nem ez a lényeg. A művészetterápia önismeretet biztosít, ez pedig érdekes lehet akkor, ha kíváncsi vagy önmagadra, a saját lelki működésedre, vagy a társas környezetben való viselkedésedre.

Természetesen léteznek olyan problématípusok is, amelyeket csak művészetterápiával lehet megközelíteni, mert mondjuk nem beszélsz róla szívesen, és csak nonverbálisan tudod a legjobban kifejezni.

A foglalkozás lehet egyéni, amikor egy terapeuta egy résztvevővel foglalkozik - a teljes figyelme rá fókuszál. A csoportos órákon a foglalkozás résztvevői egy csoportvezető segítségével együtt alkotnak, ennek során rengeteg gondolat és tartalom kerül elő, amik egyéniben nem biztos, hogy felmerülnek. Az, hogy kinek melyikre érdemes elmennie, a céltól is függ.

Milyen fajtái vannak a művészetterápiának?

A fentebb már említett aktív művészetterápiát még további két típusba szokták bontani. Az egyik az alkotásközpontú művészetterápia, amelynek során a kreatív alkotási folyamat terápiás hatású, és maga az alkotás elkészítése a lényeg, és a befejeztével nem történik szóbeli feldolgozás. Ilyen esetekben gyakran számít, hogy a létrejött mű mennyire esztétikus (kiállítják-e az képeket, szobrokat, bemutatják-e a létrejött színdarabot).

A másik a feldolgozás-központú művészetterápia, amikor nem fontos az elkészült alkotás "szépsége", mert annak a jelentéstartalma a lényeg. Ilyenkor a művészeti tevékenység után szóbeli feldolgozás, elemzés is történik, elemezve a felhasznált szimbólumokat, a megjelenő érzéseket.

A művészetterápiának a művészeti ágak szerint is létezik felosztása:

• Képzőművészet-terápia - a terápiás folyamat rajzokon, festményeken, fafaragáson, montázson, szobrokon, kerámiázáson keresztül történik
• Zeneterápia - célzott zenemű hallgatása után megbeszélik a zene által keltett érzelmeket, gondolatokat, felbukkanó emlékeket, képzettársításokat. Az aktív zeneterápiában pedig hangszereken játszanak, énekelnek.
• Irodalomterápia (biblioterápia) - irodalmi művet - verset, novellát, regényrészletet olvas fel a művészetterapeuta. A feldolgozás része az érzések, gondolatok megbeszélése. Az aktív biblioterápia esetén a kreatív írás kerül fókuszba egy meghatározott téma és/vagy műfaj keretében.
• Mozgásterápia, táncterápia - a résztvevők mozgással, tánccal fejezik ki az érzéseiket, egy koreográfia mentén vagy improvizációval.

Miért jó a művészetterápia?

Azért, mert általa megélheted a kreativitásodat, a megszülető alkotásokban pedig olyan tudattalan tartalmak is megjelenhetnek, amelyekhez csak így juthatsz közelebb. Segít a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának megelőzésében, oldja a szorongást, mérsékli a stresszt, segít az érzelmek megértésében és kontrollálásában.

A művészetterápia bármelyik típusát is választod - csak az előnyeit élvezheted.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)