A túlsúly lelki éhségre utal?
Globesity – hallottad már ezt a szót? A tömeges elhízásra utaló kifejezés elsőként egy 2001-es WHO jelentésben szerepelt, kifejezve azt a jelenséget, ami a fogyasztói társadalmakban figyelhető meg, és a kezelése hatalmas kihívást jelent még ma is. Az elhízás egyre fiatalabb korban és egyre növekvő arányban fordul elő, komoly népegészségügyi kockázatai és következményei vannak.
Testtömeg-menedzselés egy élethosszon át
Az ideális testsúly kialakítása és megtartása (a “testtömeg-menedzselés”) egy élethosszon át tartó folyamat, melynek során az energiabevitel (azaz az élelmiszer-fogyasztás) és az energiafelhasználás (fizikai aktivitás) egyensúlya áll fenn. Arról, hogy ez miként kivitelezhető a mindennapok során, számos módszer szól: étrend és mozgástervek, terjedelmes szakirodalom segít az eligazodásban. Igen ám, de az energiabevitelre, mozgásmennyiségre vonatkozó ajánlások önmagukban mit sem érnek, ha a pszichológiai tényezőket nem veszed számításba.
A testsúlycsökkentésre irányuló elhatározásod sikere ugyanis nagymértékben függ bizonyos pszichológiai és környezeti tényezőktől, amelyek szerepet játszanak az étkezési szokásaid kialakulásában, a túlfogyasztásban és az elhízásban egyaránt.
A lelki egyensúly és a testsúly összefügg egymással
Az evéslélektan egyre fontosabb terület, hiszen az evés pszichológiájának megértése, a túlevés és elhízás lélektani aspektusainak vizsgálata segíthet a testsúlycsökkentésben.
Szakértők szerint az életünk legnagyobb titka, hogy nem az értelmünk, a józan eszünk realizál, hanem a kavargó vágyaink, sóvárgásaink, szenvedélyeink vagy éppen félelmeink és szorongásaink szabják meg az ételekhez, az evéshez kapcsolódó viszonyunkat is. Hiába tudjuk, hogy minden pluszban elfogyasztott kalória zsírpárnák formájában rakódik ránk, eszünk, ha szomorúak vagyunk, ha stresszes a nap, de akkor is, ha nagy öröm ér.
Milyen tényezők befolyásolják a táplálkozást?
Valamennyi viselkedésünket – így a táplálkozásunkat is – a belső hajlamosító tényezők és a külső erők egyaránt befolyásolják.
Az evést szabályozó belső tényezők között szerepelnek:
- az evolúciósan rögzült magatartásformák,
- az egyéni tapasztalatok (tanulás),
- a fiziológiai tényezők
- a tudatküszöb alatti lélektani impulzusok
Külső tényezők:
- a társadalmi kontextus,
- a kultúra
- a médiaüzenetek
Evolúciós tényezők
A táplálkozás egyidős az élettel, az éhség pedig a legrégebbi ösztön. Pszichológiai szempontból a túlfogyasztás „az egyél sokat, amikor van mit, mert a bőséget ínség követi” - elv alapján jött létre, hiszen azokban az időkben, amikor az élelem nem állt korlátlanul a rendelkezésünkre ez növelte a túlélési esélyt. A gyorsevés kialakulása is feltehetően erre az időszakra vezethető vissza.
Egyéni tapasztalatok
Ide tartozik például az ízaverzió tanulása: ha egy adott étel fogyasztása a fogyasztást követő 12 órában kellemetlen hatásokkal jár (pl. hasmenés, hányás, gyomorfájás), az az egyéni ízlésmintából egy életre szólóan kitilthatja az adott étel vagy íz fogyasztását.
A túlzott étvágy lehet hibás nevelési, tanulási folyamat eredménye is, amikor a szülő nem ismeri fel a csecsemő valódi szükségleteit és a sírásra etetéssel reagál (vagy később édességgel vigasztal).
Érzelmi evés
Az ételnek emocionális (érzelmi) értéke is van, bármilyen érzelem „elehető” illetve evéssel megszerezhető. Ez alapján az evés lehet:
- defenzív evés – gond, félelem, szorongás, stressz „elevése”
- agresszív evés – bekebelezés, harapás, fogakkal marcangolás
- szeretet-evés – az étel anyapótlóvá válhat az egyén életében, biztonságot ad
Kutatások támasztják alá, hogy az érzelmi evés túlfogyasztáshoz és túlsúlyhoz vezethet.
Az érzelmi evési stílus alapvető formái a következők:
- Rohamszerű nagyevő: falásrohamok jellemzik, a túlevést általában bizonyos típusú (főként finomított lisztből vagy cukorból készült) ételek váltják ki, az étvágyát úgy tudja kordában tartani, hogy elkerüli az ellenállhatatlan ételeket
- Hangulati evő: erős érzelmekre reagálva eszik túl sokat, az evést a frusztrációja levezetésére használja.
- Önbecsülési evő: az ételt társaságként, szórakozásként használja, sokszor úgy érzi, hogy mások elutasítják vagy elhagyják.
- Stresszevő: a feszültségre reagálva eszik túl sokat, sokféle étel után sóvárog.
- Lavinaszerű evő: mereven ragaszkodik az egészséges étkezéshez, mozgáshoz, majd azokat éles kilengésekkel szegi meg
Szociokulturális tényezők
Ezek több szinten is befolyásolják az evési magatartást, nagy szerepe van a családnak (referenciaként szolgál), az egyént körülvevő kultúrának és a médiának.
A plusz kilók mögött lelki okok is állhatnak
Napjainkban nagyon sok embert érint az elhízás, aminek az eredője sok esetben az a túlevési zavar, amit lelki tényezők váltanak ki:
- hamis énkép
- önértékelési zavarok
- félelmek, frusztráció,
- elfojtott érzelmek
- a szeretet hiánya
- a figyelem hiánya
- az érintés hiánya
- túlzó elvárások
- a kapcsolatok utáni vágyakozás
- depresszió
A túlsúly az esetek egy jelentős részében lelki éhségre is utal, amit csak úgy lehet csillapítani, ha rendet teszünk magunkban és a kapcsolatrendszerünkben. Tudatosan, lépésről-lépésre haladva eljuthatunk az egyensúlyi állapot kialakulásáig.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom:
