A testképzavar egy olyan mentális egészségügyi rendellenesség, amely során az illető torzított, valótlan képet alkot saját testéről, alakjáról. De vajon van-e összefüggés a fokozódó közösségi médiahasználat és a testképzavar kialakulása között?

A folyamatosan fejlődő világunkban elterjedt trendek és szokások gyökeresen megváltoztatták a természetes testről alkotott gondolatainkat. “Miért van ennyi hibám, ha a világon mindenki más tökéletesnek tűnik?” – teszi fel magának a kérdést egyre több fiatal. Az egyetlen probléma, hogy az az életérzés és külső megjelenés, amit a közösségi média nyújt a nézőinek, az nem a valóságot tükrözi.

A valóság az, hogy a sztárok, hírességek és influenszerek feladata okozza a fejünkben kialakított véleményt és szemléletet. Ezek a személyek mind a való életben, mind a közösségi média platformjaikon kötelesek mindig a legjobb arcukat és formájukat mutatni. Fodrászok, sminkesek, stylistok és személyi edzők vezetik őket a kifogástalan megjelenés útján. Amit azonban mi ebből látunk, azok csupán a közösségi oldalaikon közzétett makulátlan fotók és videók. Az influenszer marketing térhódítása pedig egyre inkább növeli a tökéletességre való törekvést és a hibátlan külső kialakítását.

Influenszer marketing

Az infuenszer marketing egy olyan hirdetési forma, melynek keretein belül brandünk népszerűsítését közismert személyek segítségével tudjuk lehetővé tenni.

Tekintsük át a folyamatot egy fogyást, zsírégetést elősegítő termékeket gyártó cég esetében: A gyártó az általa potenciális partnernek ítélt influenszernek fizet egy bizonyos összeget azért, hogy közösségi média oldalain reklámozza a terméket és monitorozza a termék okozta fejlődését. Annak érdekében, hogy az együttműködés sikeresen folytatódhasson, az influenszer köteles minél profibb, meggyőzőbb és drasztikus változást mutató tartalmat készíteni a termékkel kapcsolatos tapasztalatairól. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy a hatásosabb eredmény érdekében, nem a valós eredményt fogjuk látni, hanem egy valósnak gondolt, szerkesztett/megmásított változatot, amely a tökéletesség látszatát kelti.

Természetesen nem minden együttműködés alapul hamis tartalmakon és eredményeken. Ellenben a probléma ott gyökerezik, hogy mi nem feltétlenül tudjuk minden esetben helyesen azonosítani a valós és valótlan közötti különbséget. Érdemes a realitás, természetesség talaján maradnunk, annak érdekében, hogy hosszú távon egészséges hozzáállást tudjunk tanúsítani.

Tanulmányok és kutatások

A kutatók úgy vélik, hogy a közösségi média két fő módon befolyásolja a testképünket. Először is, elfogadjuk az ideális testképet, amit a különböző oldalakon látunk, majd folyamatosan összehasonlítjuk magunkat ezekkel a tartalmakkal. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy a közösségi médiában nem “átlag emberekkel” találkozunk.

A következő kutatások alapján következtetéseket vonhatunk le azzal kapcsolatban, hogy van-e összefüggés a testképzavar és a közösségi média oldalak között:

• A Florida Állami Egyetem által végzett, és az International Journal of Eating Disorders által közzétett kutatás szerint azok a nők, akiket arra kértek, hogy 20 percen keresztül böngésszenek a Facebookon, nagyobb mértékben voltak elégedetlenek a testükkel kapcsolatban, mint azok, akik az esőerdei macskafélék utáni kutatással töltöttek el 20 percet. Ez a kutatás is rámutat arra, hogy bár a közösségi média önmagában nem okoz alacsony önbizalmat, de minden kellő elem megvan benne, hogy hozzájáruljon ahhoz. A közösségi média olyan környezetet teremt, ahol a helytelen gondolatok és viselkedések féktelenül terjedhetnek.
• Egy 220, 17 és 25 év közötti fiatalokon végzett, a Psychology of Popular Media folyóiratban megjelent felmérésből az derült ki, hogy azok a résztvevők, akik a kutatás ideje alatt három hétre abbahagyták a közösségi média fogyasztását, 50%-al pozitívabban látták magukat, mint előtte. Ez jelentős arány, főleg ha azt nézzük, hogy a közösségi média hosszú évek óta van jelen a legtöbbünk életében.
• Egy tinédzser lányokon végzett tanulmány kimutatta, hogy minél több időt töltenek a közösségi médiával, annál valószínűbb, hogy testi elégedetlenséget, akár depressziót is tapasztalnak. Nem mellesleg az eredmény - a korábbi kutatásokat igazolva - nagy valószínűséggel nemcsak a tinédzserek, hanem az idősebb korosztályok esetében is helytálló.

Megoldási lehetőségek

A közösségi média hatása a testképre és a testképzavarokra komplex és sokrétű, de a megfelelő megközelítésekkel és tudatossággal enyhíthetők ezek a negatív hatások.

Az alábbiakban néhány megoldási lehetőséget javaslunk:

1. Tudatos médiafogyasztás: Az embereknek tudatosabban kellene kezelniük azt, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak és osztanak meg a közösségi médiában.
2. Digitális detox: Időnként érdemes szüneteltetni a közösségi média használatát. A digitális detox hozzájárul a mentális egészség fenntartásához, illetve kiszakít az szürreális elképzelések tengeréből.
3. Pozitív közösségek: Érdemes olyan közösségeket és oldalakat támogatni, amelyek a test pozitivitást és az önelfogadást népszerűsítik.
4. Oktatás és tudatosságnövelés: Az iskolákban és közösségekben indított felvilágosító programok segíthetnek a fiatalkori testképzavar megelőzésében, leküzdésében. Egy valós, egészséges szemléletet biztosítanak, ezzel a harmonikus életvitelt elősegítve.

Forrás: Rackhost.hu