Talán nem is gondolnánk, de döntően a gyermekkori pozitív és negatív élményeinken múlik, hogy milyen felnőtté válunk. Ettől függ a jólétünk, az elégedettségünk, a mentális állapotunk. A hozott hatások lényegében befolyásolják a későbbi baráti-, iskolai-, munkahelyi-, illetve párkapcsolatainkat is.

Dr. Makara Mihály hepatológus, belgyógyász, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa 2023-ban hívta életre az EGyELV-et azzal a céllal, hogy a következő generációk minél kevesebb negatív-, és minél több pozitív gyermekkori élményt szerezzenek és vigyenek magukkal a jövőben.

A gyermekkori élmények döntő jelentőségűek a felnőttkori életminőség alakulásában: a kisebb korban átélt biológiai-, pszichológiai- és szociális hatások önmegvalósító vagy éppen önpusztító életutat gördítenek elénk. Attól függően, hogy mit kaptunk érzelmileg a szüleinktől, tanárainktól, a kortársainktól annak idején, sőt, mint dr. Makara Mihály főorvostól megtudtuk: már az édesanyánk hasában is érnek bennünket bizonyos pozitív és negatív hatások, ezek pedig velünk maradnak egész életünk során.

A genetikai adottságok mellett minden gyermekben ott rejlik a tehetség, valamint egy boldog felnőttkor lehetősége. Az, hogy kibontakozik-e az adott tehetség vagy sem, hogy mi alapozza meg a felnőttkori mentális állapotunkat, egyszóval a boldogságunkat, az mind ott, a kezdet kezdetén, a gyermekkorban dől el. És most nem feltétlenül kell „csak” a szüleinkre vagy a tanárainkra mutogatni. Komplexen kell tekintenünk a problémára.

„Tudomást sem vett rólam az anyám!”

Itt van például az elhanyagolás, amely a gyermek lelkét oly mértékben tönkre teheti, hogy az kihat egész további életére – mondja a főorvos.

A 25 éves Márk évek óta dizájner drogokat használ. Különböző partikra jár, ahol a kábítószer segíti a szórakozását, hogy elengedje magát, hogy kitartson a mulatság hajnalig. Nem is igazán képzeli el enélkül a hétvégéket. Mint kiderült, a srác gyermekkora egy borzalom volt – ahogy ő mesélte, elváltak a szülei, az anyja nevelte fel, de igazából tudomást sem vettek róla, az apja nem foglalkozott vele, nem tekintette a fiának, az anyja is elhanyagolta, hagyták, hogy azt csináljon, amit akar. Hová menekült, milyen utat választott a fiú? Mindent kipróbált, és mindent megtett azért, hogy pénzhez jusson: még a pornózástól sem riadt vissza. Ekkor kezdődtek a problémák. Olyan közösségbe csöppent, ahol mindennapi dolog volt a könnyű drogok használata, a dohányzás, az alkohol rendszeres fogyasztása. Amikor nem volt parti, nem voltak ott a haverjai, depressziós volt, napokra bezárkózott, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták. Mi történt volna Márkkal, ha szeretetben, gondoskodó szülőkkel nő fel, ha figyelnek rá az iskolában, ha másfajta közösségbe kerül és valós barátai vannak?

Dr. Makara Mihály úgy véli: amilyen törődést és szeretet kapott a gyermek a szüleitől vagy éppen az iskolában, hatással lesz arra is, hogy elégedett, önbizalommal telített, céltudatos vagy éppen elégedetlen, önbizalomhiányos felnőtté válik, és a negatív gyermekkori élmények miatt droghasználó lesz vagy az alkoholhoz nyúl, mindezek hatására pedig depressziós, életunt emberként éli a mindennapjait.

Milyen traumák érhetnek gyermekként?

Közvetlen traumában vagy érintett, ha érzelmi-, fizikai-, vagy szexuális bántalmazást tapasztalsz, ha érzelmi-, fizikai elhanyagolást élsz át a környezetedben. Családi traumák lehetnek a családban előforduló válás, a szülők egymás közötti erőszakos viselkedése. Ha a családban drog/alkoholprobléma, depresszió/elmebetegség merül fel vagy a családtagod börtönben volt vagy van. A környezeti traumák közé soroljuk a kollektív- és közösségi erőszakot, a gyermekek egymás közötti kegyetlenkedését – derül ki „A tanult sors” című előadásból.

Milyen hatása lehet a későbbiekre?

A negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood Experiences - ACE-ek) igen gyakoriak, és az addikciók széles spektrumáért felelősek – hangsúlyozza dr. Makara Mihály, akinek a témában egy korábbi, az M5 csatornánál rögzített előadását az alábbi linken tekintheted meg.

Kialakulhat szégyenérzet, alkalmazkodási probéma, ADHD, alacsony önértékelés (az önbizalom hiánya), a társas kapcsolatok zavara, agresszió, illetve létrejöhet tanulási zavar, depresszió, szorongás, függőség, valamint felléphetnek pszichoszomatikus tünetek, különböző, az életmódból adódó betegségek, rokkantság, önpusztítás (szerhasználat, nem öngyilkossági szándékkal elkövetett önsértés - NSSI, öngyilkosság).

Negatív gyermekkori élmények – Magadra ismersz?

Figyelj, most érzékeny kérdéseket fogunk feltenni, de fontos, hogy mindegyikre őszintén válaszolj (a10 kérdéses ACE-kérdőívet vettük alapul).

Életed első 18 éve alatt:

• A szülő vagy más felnőtt gyakran vagy nagyon gyakran ordibált veled, sértegetett, megalázott, vagy oly módon viselkedett veled, hogy attól féltél, hogy fizikailag bántalmazni fog?
• A szülő vagy más felnőtt gyakran vagy nagyon gyakran ellökött, megragadott, megvert vagy megdobott valamivel? Előfordult-e, hogy annyira megvertek, hogy kék-zöld foltok vagy sebek keletkeztek a testeden?
• Előfordult-e, hogy felnőtt vagy 5 évvel idősebb személy szexuális módon megérintett, közeledett feléd?
• Gyakran vagy nagyon gyakran érezted azt, hogy senki a családban nem szeret, illetve senki sem tart téged különlegesnek vagy értékesnek? Vagy éppen a családtagok nem gondoskodtak egymásról, nem voltak közel egymáshoz, illetve nem támogatták egymást?
• Gyakran vagy nagyon gyakran érezted azt, hogy nem kapsz eleget enni, koszos ruhákban kell járnod, senki sem véd meg? Vagy voltak-e szüleid olyan részegek vagy álltak-e olyan mértékben kábítószer hatása alatt, hogy már nem tudtak gondoskodni rólad vagy szükség esetén orvoshoz vinni?
• Szüleid különváltak vagy elváltak?
• Édesanyádat vagy esetleg mostohaanyádat gyakran vagy nagyon gyakran ellökték, megragadták, megütötték, vagy megdobták valamivel? Vagy időnként, gyakran vagy nagyon gyakran megrúgták, megverték, ököllel mentek neki, vagy kemény tárggyal megütötték? Vagy előfordult-e bármikor, hogy perceken át verték vagy késsel vagy fegyverrel fenyegették?
• Éltél-e együtt olyannal, aki alkoholproblémákkal küzdött, alkoholista vagy kábítószer-élvező volt?
• Volt-e a háztartásban depressziós vagy elmebeteg személy, illetve olyan, aki öngyilkosságot kísérelt meg?
• Volt-e valaki a háztartásból, aki börtönbe került?

Amennyiben érintett vagy, tudd, hogy van segítség, van, aki meghallgat!

A főorvos úgy véli: a megelőzés a legfontosabb cél, de a már kialakult betegségek lelki hátterének kezelése is ugyanolyan lényeges, a pszichológiai kezelés ugyanis csökkentheti a továbbadás esélyét is. Mentális védőoltásokat kell adni a gyermekeknek – tette hozzá dr. Makara Mihály.

További információt itt találsz: Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért (https://egyelv.hu/)

Itt kérhetsz segítséget: https://sos116-123.hu/

(KamaszPanasz - Szerző: T.A., újságíró)