A 2012-es Olimpia kapcsán a KamaszPanasz egy érdekes gyűjteménnyel jelentkezik - az Olimpián résztvevő Európai kontinens országainak zászlajait, illetve azok történetét gyűjtöttük össze nektek egy cikkbe - folytatjuk!

Albánia

A ma hivatalos lobogó legfőbb motívuma immár több mint 500 éve ennek az iszlám vallású területnek a jelképe. Ugyan mai formájában a történelem során többször is megjelent, mégis csak 1992. április 7-én adoptálta hivatalosan a tiranai parlament ezt a lobogót.

Andorra

A lobogó függőlegesen sávos: kék-sárga-vörös színekkel, a sárga mezőben közepén a címerrel. A zászló színei a két szomszéd országot jelképezik, a vörös és a kék Franciaországot, a sárga és vörös Spanyolországot, így jelképezve a két szomszédos országgal való kapcsolatot.

Ausztria

A zászló három egyenlő sávból áll, amelyek piros-fehér-piros sorrendben követik egymást. Ez a lobogó a világ egyik legrégebben használt zászlaja. A zászlót a mai formájában először 1230-ban használták. Az utolsó Babenberg herceg, II. Frigyes alkotta meg ezt a trikolort, amellyel az volt a szándéka, hogy tovább függetlenítse uradalmát a német-római császártól. Hogy Frigyes miért éppen ezt a kompozíciót választotta Ausztria jelképének? Egy legenda ad erre pontos választ. Eszerint V. Lipót, osztrák herceg (1157–1194) volt az, aki akaratlanul megalkotta a máig fennmaradt lobogót. Lipót a kereszténység védelmében részt vett a keresztes hadjáratokban, és seregének élén bátran harcolt a pogányok ellen. Egyszer az akkói csata (1191) előtt fehér zubonyt vett magára, és úgy nézett szembe az ellenséggel. A krónikák szerint a csata olyan véres volt, hogy a végére Lipót tiszta vér volt. Amikor a herceg leoldotta övét, a vérvörös kabáton egy fehér csík jelent meg, amelyet az öv mentett meg a vértől. Ezek után Lipót ezt a három színt használta lobogójának.

__hirdetes_

Azerbajdzsán

A lobogó az 1917 őszén bevezetett zászló kialakítását idézi, amelyet 1920-ig használtak (amikor a Vörös Hadsereg megszállta az országot). A kék szín a türk világot jelenti, a vörös a modern életmódot, a zöld pedig az iszlám jelképe. A csillag nyolc ága a türk népekre utal: azeriek, oszmánok, jagatajok, tatárok, kazahok, kipcsakok, szeldzsukok, türkmének.

Belgium

A lobogó megalkotásában nagy hatása volt a francia trikolornak. A színeket pedig az egykori Brabant Hercegség címeréből vették. A történelmi hercegség címerében egy felágaskodó arany színű oroszlánt láthatunk, amelynek nyelve és karmai pirosak. Az oroszlán fekete háttérben látható. Ezek a színek jelentek meg Belgium mai zászlaján.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina zászlaja az egyik legújabb nemzeti lobogó a világon. 1998. február 3-án (a nemzetközi igazgatás fejeként működő) Carlos Westendorp ENSZ-főbiztos saját hatáskörben vezette be, miután a boszniai parlament nem jutott dűlőre a korábbi liliomos zászló felváltásáról. Az új zászló kék háttere az ENSZ-lobogó hatására sokáig világoskék tervezetben szerepelt, majd később az Európai Unió lobogójának mintájára sötétkékre változott. A sárga háromszög minden egyes oldala Bosznia-Hercegovina egy-egy nemzetét jelképezi: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. A csillagok szintén az európai elkötelezettségre utalnak.

Bulgária

A fehér szín a békét, a zöld a bolgár termőföldek termékenységét szimbolizálja, míg a piros szín az ország lakóinak bátorságára utal.

Ciprus

A zászló közepén fekvő sziget réz-sárga színnel került fel a lobogóra, és annak 44%-át teszi ki. A kormány azért választotta ezt a speciális színt a sziget térképének, mert Ciprusnak nagy készletei vannak rézércből. Az értékes fémnek nagy szerepe volt történelme során is, hiszen már az ókorban Aphrodité szigetéről vásárolták a rezet Hellász városállamai. A sziget képe alatt két olajfaág látható, amely a két nép békés együttélését szimbolizálja, és a fehér háttér is a megbékélés színe.

Csehország

A nemzeti címer négy egyenlő négyzetre van felosztva, amelyből kettőben a történelmi Csehország címerállata látható: piros háttérben egy fehér, kétfarkú oroszlán, amely a hátsó lábaira emelkedik. A cseh zászló fehér és piros sávja ennek a címerállatnak a két fő színét jelképezi.

Dánia

A dán zászlón piros alapon fehér skandináv kereszt látható, amely minden irányban a zászló széléig ér. A kereszt függőleges szára a zászlórúd felőli irányba el van tolva. A dán zászló alakját a kereszttel átvette a többi skandináv ország is: Svédország, Norvégia, Finnország és Izland. A dán-norvég perszonálunió alatt Norvégia zászlaja is a Dannebrog volt, és kisebb módisításokkal maradt is 1821-ig, amikor a jelenlegi norvég zászlót elfogadták. Dánia zászlaja a világ legrégebbi nemzeti lobogója, mivel az első vitathatatlan forrás a használatáról a 14. századból származik.

Észtország

A kék szín az ország feletti eget, az észt tavakat és a Balti-tengert szimbolizálták, de a kék a nemzet eltökéltségét is jelentette a szabadság felé. A fekete szín már többféle értelmet is hordoz magában. Leginkább az észt földre utal, de kapcsolatban van az észt történelem viharos és sötét századaival is. Az ország földművesei is jellegzetes fekete kabátot viseltek. A fehér szín a havat, a nyírfaerdőket jelképezi, és utal a nyári fehér estékre is, amikor a nap nem megy le az észt horizontról. Emellett a fehér elvontan az ország népének a boldogságra és világosságra való vágyát is kifejezi.

Fehéroroszország

A nemzeti lobogó bal oldalán egy függőleges sávban az ország népművészetére és kultúrájára utaló minta látható. A mintázatot fehér alapra pirossal készítették el, és a zászló hosszának egy kilenced részét foglalja el. A nemzeti motívumok mellett két sáv húzódik. A felső a lobogó kétharmad részét foglalja el és piros színű, míg az alsó zöld színű. A ma használatban lévő lobogót 1995. június 7-én vették fel hivatalosan a nemzeti jelképek közé, miután egy vitatható lefolyású népszavazás így döntött.

Finnország

A kék szín az ország sok ezer tavát és tiszta egét jelképezi, a fehér pedig a hóval borított tájat és a fehér éjszakákat. Elsőként, 1862-ben, egy költő és történész, Zachris Topelius javasolta, hogy ezek legyenek Finnország nemzeti színei. Korábban – a címer alapján – vörös és sárga volt a nemzeti szín, ez az 1850-60-as években lezajlott viták során változott kékre és fehérre. Akkor azonban az Oroszországhoz tartozó autonóm finn országrész Parlamentje nem tűzte napirendre a saját zászló kérdését.

Franciaország

A három különböző színű sávból álló lobogókat francia hatásra nevezik azóta is trikolornak. A francia lobogó színeinek egyedi jelentése igazán nem volt meghatározó történelme során. Mindig csak a három szín együttes jelentése volt igazán fontos. Pedig a forradalmi színek külön-külön is jelentéssel bírnak. A kék szín Szent Márton szimbóluma, aki a kora középkori Gallia vagy Franciaország területén élt. Martin nemes ember volt, és amikor egy koldus élelemért könyörgött neki, összetörte kék színű címerét, és annak felét a koldusnak adta. Ez akkoriban azt jelentette, hogy minden rangjának és vagyonának felét is a szegényembernek adta. A mítosz fennmaradt, és ma a kék szín a francia lobogóban átvitten a törődés, a könyörület jelképe. Arra utal, hogy a gazdagoknak a szegények gondját kell viselniük. A fehér azon felül, hogy a 17. században az ország királyainak a színe lett, a Szűz Mária metaforája is, akinek kegyeibe ajánlotta országát XIII. Lajos. Azonban a fehér színt legkorábban Jeanne d’Arc-kal azonosították, azzal a szűzzel, aki a 15. században nagy szerepet játszott az angolok legyőzésében. Végül a piros Szent Denis színe, aki a főváros, Párizs védőszentje volt. A történelem során a leggyakrabban ezalatt a szín alatt vonultak a francia seregek.

Görögország

A zászlót kilenc vízszintes sáv alkotja, amely öt kék és négy fehér csíkból tevődik össze. A lobogó bal felső sarkában egy kék háttér előtt álló fehér kereszt látható. Ez a kereszt szimbolizálja az ország vallását, az ortodox hitet. A kilenc vízszintes sáv a Szabadság vagy Halál nemzeti mottó görög megfelelőjének a kilenc szótagára utal. Az öt kék sáv a Szabadság szóra (E-lef-the-ri-a), míg a négy fehér a "vagy Halál" szavakra (i Tha-na-tos) utal.
Egy másik nézet szerint a zászló kilenc csíkja a kilenc múzsára utal, akik az ókori világban a civilizáltság a kultúra megtestesítői voltak. A zászló színei is jelentéssel bírnak. A fehér az ország feletti eget szimbolizálja, míg a kék a tenger metaforájaként értelmezhető.

Grúzia

Az ötkeresztes zászló első alkalommal valamikor a 13. század végén szolgált Grúzia lobogójaként. A zászló közepén - Anglia lobogójához hasonlóan - egy Szent György-kereszt helyezkedik el Szent Györgyre, az ország védőszentjére utalva. A 4 kisebb kereszt valószínűleg V. György uralkodása idején került be a mintába. Az öt kereszt együtt a Jeruzsálemi kereszt egyik változataként értelmezhető: Jézus 5 szent sebét jelképezi. A középkor óta nem használt jelkép a Szovjetunió széthullását követően került elő ismét, mint a grúz nemzeti pártok szimbóluma.

Hollandia

Hollandia zászlaja három egyenlő nagyságú vízszintes sávból áll, amelynek színei felülről lefelé haladva rendre piros, fehér és kék. A mai trikolor közel ötszáz éve jelent meg először az ország történetében, igaz nem azokkal a színekkel, amelyek alatt ma mindenütt Hollandiát azonosítják. Egészen a 20. századig két lobogó volt hivatalosan használatban az országban. A mai lobogót I. Vilma holland királynő 1937. február 19-én emelte országa egyedüli hivatalos lobogójává.

Horvátország

Horvátország zászlaja három egyenlő, vízszintes sávból áll, amelyek felülről lefelé rendre piros, fehér és kék színűek. A középső fehér sávban a címer látható. A mai lobogó a pánszláv színek hatására alakult ki még 1848-ban.

Írország

Írország trikolorja nem tekint vissza túl nagy múltra, hiszen első megjelenése 1848-hoz köthető, és a függetlenné váló Írország 1922-ben tette hivatalos jelképévé a háromszínű lobogót. Az ír föld lobogói viszont már sokkal távolabbi múltra tekinthetnek vissza. Írország területén ugyanis mind a mai napig több lobogó is használatban van, amelyek szintén nemzeti jelképekké váltak az idők folyamán.

Izland

A mai hivatalos izlandi lobogót 1915. június 19-én fogadta el a reykjavíki parlament. A zászló kereszt motívuma a dán zászlóból ered. A zászló oldalainak aránya hivatalosan 18:25. A zászló keresztjének vörös színe az ország működő vulkánjait idézi, míg a fehér szín az Izland nagy részét borító havat jelképezi. A háttér kék színe pedig az Atlanti-óceán vizét reprezentálja.

Lengyelország

Két egyenlő vízszintes sávból áll. A felső fehér, az alsó pedig vörös színű. A lengyel nemzeti színek az első lengyel király, I. Vitéz Boleszláv címerében is megjelentek, amely közel azonos volt a ma is hivatalos lengyel címerrel. A fehér koronás sas vörös háttérben tehát Lengyelország ősi jelképe, így az uralkodók is ezt a két színt vették alapul címereik megalkotásához. A történelmi krónikák szerint II. Jagelló Ulászló, lengyel uralkodó már fehér-piros zászlópántot viselt oldalán az 1410-es grünwaldi csatában.

Lettország

Lettország zászlaja három vízszintes sávból áll, amelynek színei felülről lefelé rendre kárminvörös, fehér és ismét kárminvörös. A lobogó sávjainak vörös és a barna színű keverékét a hivatalos bejegyzések nevezik kárminvörösnek. A lobogó három sávja nem egyenlő nagyságú ugyanis a középső, fehér sáv vastagsága pontosan a fele a másik két csíknak.

Liechtenstein

A zászló színe valószínűleg a livré színe. Két magyarázat is van a színekre: A kék az eget szimbolizálja, míg a piros a tüzet, vagy a kék a Rajnát szimbolizálja, míg a piros a hercegre utal, ugyanis az ő színe az arany és a piros

Litvánia

Litvánia zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek színei felülről lefelé rendre sárga, zöld és piros. 1918. április 19-én fogadta el a litván nemzetgyűlés először a trikolort országa legfőbb nemzeti jelképévé. A színek jelentésén kisebb viták alakultak ki, de végül a legelterjedtebb álláspont szerint a sárga az ország termőföldjein ringó gabonakalászokat jelképezi. Más meglátás szerint a sárga a fény és a nap megjelenítésére szolgál. A zöld a nemzet életrevalóságának szimbóluma, és a természet megjelenítője. A piros minden elképzelés szerint egységesen a független Litvániáért kiontott honfitársak vérét jelképezi.

(Gy.A., Wikipedia alapján)