A 2012-es Olimpia kapcsán a KamaszPanasz egy érdekes gyűjteménnyel jelentkezik - az Olimpián résztvevő Ázsiai kontinens országainak zászlajait, illetve azok történetét gyűjtöttük össze nektek egy cikkbe.

Afganisztán

A fekete szín az ázsiai népeké, ami a történelmi zászlókat tükrözi. A vörös korábban a királyi zászlók színe volt, ma a nemzet önfeláldozását jelenti. Amellett, hogy a zöld hagyományos iszlám szín, az afgán völgyek termékenységét, illetve a béke és a megértés reményének állandó megújulását jelenti. A zászló közepén a címert helyezték el.

Bahrein

A 19. században Bahrein zászlaja vörös volt, a rúd felé eső szegélynél függőleges fehér sávval. 1933-ban a színeket határoló vonalat fogazott vonalra változtatták, hogy Bahrein zászlaját meg lehessen különböztetni a többi szerződéses államétól.

Banglades

A zászlót 1972. január 17-én adoptálták. A zöld az ország természeti környezetére, életerejére és a fiatalságra utal. A vörös kör a függetlenség felkelő napjának a szimbóluma, amely a véres küzdelmek éjszakájából emelkedik ki.

Bhután

A sárkány az ország nevére utal (druk = sárkány); színe a tisztaságot és a lojalitást szimbolizálja. Vicsorgó szája a Bhutánt védelmező istenségek erejét, a karmaiban tartott gyöngyök pedig az ország gazdagságát és nagyszerűségét fejezik ki. A sárga a király áldásos tevékenységére utal a vallási és az államügyek vonatkozásában, a narancssárga a vallási gyakorlatot képviseli.

Brunei

Az árboc és a talapzat a kormányzat három szintjét képviseli, a négy toll pedig az igazságot, a nyugalmat, a békét és a jólétet. A kezek azt jelentik, hogy az állam a polgárok érdekeit védi és mozdítja elő. A félhold az iszlám szimbóluma, amely itt államvallás. Az arab felirat az ország jelmondata, jelentése: „Mindig Isten irányításával szolgálj.” Az állam neve is megjelenik maláj nyelven a feliratszalagon.

Dél-Korea

Eredete az ősi jin-jang szimbólum. A kör a zászló közepén két egyenlő részre oszlik: a felső piros rész a pozitív kozmikus erőt, a jangot, az alsó kék rész pedig a negatív kozmikus erőt, a jint jelképezi. A kört minden sarokból egy-egy trigram veszi körbe. Minden egyes trigram a négy őselemet: a levegőt, a földet, a tüzet, és a vizet szimbolizálja.

Egyesült Arab Emírségek

A zászló a pánarab színeket mutatja. A vörös az emírségek hagyományos színe. A zöld a termékenységet, a fehér az ország semlegességét, a fekete az ország olajban való gazdagságát szimbolizálja.

Észak-Korea

Észak-Korea zászlaján a csillag a Kim Ir Szen elnök által bevezetett forradalmi hagyományokat szimbolizálja. A vörös a forradalmi hazaszeretetet és harci szellemet, a fehér a koreai nemzetet és kultúráját jelképezi. A kék sávok jelzik „a koreai nép azon óhaját, hogy egyesüljön a világ összes forradalmi népével, és együtt harcoljon velük a függetlenség, a barátság és a béke győzelméért”.

Fülöp-szigetek

A nyolcsugarú arany napkorong a szabadságot szimbolizálja; a spanyolok ellen elsőként fellázadó nyolc tartomány emblémája. A csillagok a három főbb területi egységre utalnak (Luzon, Visayan-szigetek, Mindanao). A fehér háromszög a tisztaság és a béke, a kék a hazaszeretet, a vörös pedig a bátorság szimbóluma. Ez az egyetlen zászló a világon, amely időnként megváltoztatja színei elrendezését: háború idején a vörös sáv kerül felülre, a kék pedig alulra.

Hongkong

A zászló szimbolikája kulturális, politikai és vallási jelentést is hordoz. Az alapszín maga is jelentős, a vörös a kínai nép ünnepi színe, az ünneplés és a nemzeti öntudat kifejezője. A szín azonos a kínai zászló alapszínével, ez a korábban gyarmati helyzetben lévő Hongkong és Kína újraegyesítését szimbolizálja. A vörös és fehér színek az egy ország – két rendszer elnevezésű politikai alapelvet jelentik.

India

A zászló horizontálisan három részre tagolt, melyek közül a felső sáfrányszínű, a középső fehér, az alsó pedig zöld. Közepén foglal helyet a 24 küllővel rendelkező, Asóka csakrájaként ismert sötétkék kerék, amelynek eredeti ábrázolásaira Asóka oroszlános oszlopfőin leltek. Ennek a csakrának az átmérője a fehér sáv magasságának a háromnegyede.

Indonézia

A zászló, amelyet hivatalosan Sang Dwiwarnának neveznek („magasztos bikolór”), egy élő embert szimbolizál – a vörös a test, a fizikai lét, a fehér pedig a lélek, a spirituális élet színe. Érdekesség, hogy a zászló megegyezik Monaco zászlajával.

Irak

Irak zászlajának 1921-től, az ország megalakulásától kezdve ez az ötödik zászlaja. A jelenlegi zászlót 2008-ban fogadták el, ideiglenes jelleggel, amíg egy véglegeset ki nem találnak. Megjegyzendő, hogy mivel arab nyelvű írás van a zászlón, a zászlórúdnak a megfigyelő szemszögéből jobb oldalon kell lennie.

Irán

Az iráni iszlamista forradalom egyik következménye az volt, hogy a vízszintes trikolórt vallási szimbólumokkal egészítették ki. A zászló közepén látható embléma arab betűkből áll, négy félhold alakú és egy egyenes vonalkából tevődik össze. Az embléma öt része az iszlám öt alapelvére utal, és együtt az Allah (Isten) szót alkotják.

Izrael

A lobogót eredetileg a cionista mozgalom részére tervezték 1891-ben. Kialakítása a tallitot, a zsidó imasálat idézi, amely kék csíkos fehér szövetből készül. Közepén a hatágú csillag a Magen David (Dávid pajzsa), amelyet gyakran – tévesen – Dávid-csillagnak neveznek. A zsidók 17. század óta használják ezt a szimbólumot; az Első Cionista Kongresszus 1897-ben adoptálta.

Japán

A korai japán történelem során is feltűnt a hinomaru-motívum, például a daimjók (középkori hadurak) és a szamurájok zászlaján. A Meidzsi-restauráció ideje alatt a felkelő nap és vörös napkorong szimbólumai a Japán Birodalom fő szimbólumaivá váltak.

Jemen

Észak– és Dél-Jemen egyesítése után a zászló megtartotta a közös elemeket: a pánarab színeket és a sávokat. A hivatalos leírás szerint a színek az alábbiakat is jelentik: a vörös az egységesítésért hullajtott vért, a fehér a boldogabb jövőt, a fekete a sötét múltat szimbolizálja.

Jordánia

A zászló a pánarab színekből áll. A csillag hét ága a Fatiha hét részére utal (a Koránnak arra fejezetére, amely az élet, a gondolkodás és az igyekezet alaptörvényéről szól). A zászlót 1928. április 16-án vonták fel hivatalosan.

Kambodzsa

A jelenlegi zászló az ország 1948-as függetlenné válása óta a hetedik nemzeti lobogó. Egy kivételével az összes a 12. században épült Angkorvat képét idézte, amely a világ egyik legnagyobb szentélye.

Katar

A 19. században használt zászló vörös volt, fehér sávval a rúd felé eső szegélyénél. A 20. század első felében a két színt elválasztó vonal fogazott lett, és gyakran az ország neve is a zászlóra került (fehér betűkkel a vörös részre). A zászlók színezésére használt helyi vörös festékek a napra kerülve rendre megbarnultak, így a vöröset 1948-ban hivatalosan gesztenyebarnára változtatták.

Kazahsztán

A kék a türk népek közös színe. Itt a végtelen égre utal, amely az emberek jólétét, nyugalmát, békéjét és egységét őrzi. A nap és az arany színű sas a szabadságszeretetre illetve a kazahok magasröptű gondolataira és magasztos eszményeire utal. A rúdrész bal oldalán jellegzetes népi díszítőmotívum látható.

Kelet-Timor

A zászló négy színe különböző jelentéssel bír. Az aranysárga az ország jólétét jelenti, a fekete az ismeretlenség leküzdésének jelképe, a sötétvörös a nemzeti felszabadulás színe, míg a fehér a békét jelenti, a csillag pedig a reményt szimbolizálja.

Kína

A vörös a kommunista forradalom, a nagy csillag pedig a kommunista párt szimbóluma. A négy kisebb csillag a munkásokat, a parasztokat, a polgárságot és a patrióta kapitalistákat jelképezi, akiket egyesít a kommunizmus építésének feladata.

Kirgizisztán

A nap a fény, az örök lét és a „végtelen nemesség” szimbóluma; negyven sugara a Manasz által egyesített 40 kirgiz törzsnek felel meg. A napot a nomád kirgizek tradicionális jurtájának tetején található félgömb sematikus ábrája díszíti, amely a család, az otthon, az idő és a tér egysége, az élet eredete, valamint a szolidaritás jelképe.

Kuvait

Kuvait zászlaja a pánarab színeket mutatja. A fekete a csatmezőn legyőzött ellenséget jelképezi, a vörös az ellenség vére az arab kardokon. A zöld a termékeny földre, a fehér az arabok nemes tetteire utal.

Laosz

A zászlót 1956 óta használja a Pathet Lao nevű kommunista gerillaszervezet, amely 1975-ben jutott a hatalomra. A vörös a lao nép vérét jelképezi, amelyet hazája védelmében ontott, a kék az ország gazdagságát, a fehér a kommunista vezetéssel több etnikumot összefogó társadalmat szimbolizálja.

Libanon

A vörös szín a függetlenségért folytatott küzdelemben hozott áldozatokra utal, a fehér pedig a tisztaságot és a békét jelképezi. A cédrus a szentség, az örökkévalóság, a béke szimbóluma, illetve a 19. századtól Libanon maronita keresztény közösségének a szimbóluma.

Malajzia

A félhold és a csillag az iszlám jelképei; a csillag tizennégy ága és a tizennégy sáv az államszövetség tizennégy tagállamát képviseli. (Szingapúr 1965-ben kilépett az államszövetségből, a zászlót azonban nem módosították.) A kék felsőszög Malajzia népeinek egységét fejezi ki; a sárga az uralkodók színe.

Maldív-szigetek

A piros szín a külső téglalapban a nemzet hőseinek merészségét szimbolizálja a múltban, jelenben és jövőben, akik nem tétováztak (és nem fognak tétovázni) feláldozni utolsó csepp vérüket is népük védelmében. A zöld háromszög a szigeteken megtalálható számtalan, kókuszdiót termő pálmafát ábrázolja, egy történelmi létforrást, melyet még ma is számtalan dologra használnak. Végül a fehér színű félhold az egységes iszlám hitű államot szimbolizálja.

Mianmar

A zászló három – felülről lefelé sárga, zöld és vörös – sávból áll, melyeknek a közepén egy ötágú fehér csillag helyezkedik el. A három szín az összetartást, a békét és nyugalmat, valamint a bátorságot és a határozottságot jelképezik.

Mongólia

A kék a mongolok és más türk népek hagyományos színe, a két függőleges vörös sáv pedig a szabadság és a függetlenség kettős örömét jelképezi. A lefelé mutató nyílhegy vagy háromszög jelentése: „Halál az ellenségre”; kettőé: „Halál a nép ellenségeire”. A háromszög az őszinteség, a becsület, az elvhűség jelképe is. A középen megjelenő két hal a férfiakra és a nőkre utal (azaz a jin és a jang). Mivel a halak sohasem alszanak, szimbolikus jelentésük: a népnek mindig éberen kell őrködnie hazája felett. A két vízszintes vonal alattuk és felettük azt jelenti, hogy a társadalom legalsó és legfelső rétegének is őszintén kell szolgálnia a népet. Egy függőleges „oszlop” jelentése: erődítmény; két függőleges oszlop pedig arra a közmondásra utal, hogy „két barát együtt erősebb a kőnél is”.

Nepál

A zászló két egymás felé helyezett háromszögei karmazsinvörös színűek, keskeny kék szegéllyel. A felsőn egy hold, az alsón egy tizenkét ágú nap van elhelyezve. A háromszögek a Himalája csúcsait, míg a nap és a hold az idő folyását jelképezik, egyben a buddhizmus jelképei is. Mindezen túl a hold a jelenlegi, a nap pedig a korábbi uralkodó család szimbóluma. A zászló kifejezi a vágyat, hogy az ország addig létezzen, míg a nap és a hold.

Omán

Omán zászlaja két keresztbe fordított kard, díszes övvel és rituális tőrrel. A fehér szín a békét és a jólétet jelenti. A vörös a hetvenes éveke előtt használatos ománi zászlóról származik, amely egyszínű vörös lobogó volt, és az idegen hódítók elleni küzdelmet jelképezte. A zöld a Dzsebel Ahdrára (a Zöld-hegységre) és a termékenységre utal.

Pakisztán

Pakisztán zászlaját a Pán-indiai Muzulmán Liga vezette be 1906-ban. Színe zöld volt, fehér félholddal és csillaggal. Az ország függetlenné válása után a rúdrész bal oldalán a nem muzulmán kisebbségek képviseletére függőleges fehér sávot helyeztek el. A zászló fehér és zöld része a békét és a jólétet, a félhold a haladást, a csillag a fényt és a tudást szimbolizálja.

Palesztina

Az 1917-es arab felkelés során használt zászlón alapul; a zászló színvilága pánarab színekből áll.

Srí Lanka

Az oroszlán a békevágyat, a bíbor szín a nemzeti büszkeséget szimbolizálja. 1950-ben a muzulmánok zöldje és a tamilok narancssárgája is a zászlóra került. 1972-ben és 1978-ban a sarkokban megjelenő levéldíszeket úgy módosították, hogy a fügefa (Ficus religiosa) leveleire emlékeztessenek. Fügefa alatt érte a megvilágosodás, azaz ott vált buddhává Gautama Sziddhártha; a négy levél a szeretetet, az együttérzést, a részvétet és a lelki nyugalmat, a buddhizmus alapértékeit ábrázolja.

Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia zászlaja erősen emlékeztet a vahabita közösség zászlajára, amely 1901 óta van használatban. A fehér felirat jelentése: „Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája” (az iszlám hit alaptétele). A kard az igazság, az igazságosság szimbóluma.

Szingapúr

Szingapúr nemzeti lobogója két színből áll: a pirosból és a fehérből. A zászló felső felében a piros szín a testvériséget és az egyenlőséget szimbolizálja, míg a fehér színt a tisztaság és az erkölcsösség megjelenítésére használják.

Szíria

A jelenlegi zászló ugyanaz, mint amit az Egyesült Arab Köztársaság használt 1958-tól 1961-ig Szíriában és Egyiptomban. 1972-ben Egyiptom, Szíria és Líbia létrehozta az Arab Köztársaságok Szövetségét, és közös zászlót is bevezettek. Egyiptom és Izrael megbékélési politikája következtében Líbia 1977-ben kilépett a szövetségből, és Szíria is követte a példáját 1980-ban.

Tádzsikisztán

Tádzsikisztán zászlaján a korona a tádzsik népet jelképezi. Nevük a tadzsvar szóból származik, aminek a jelentése „megkoronázott”. A tádzsik hagyományban a „hét” mágikus szó, a tökéletesség szimbóluma, a boldogság megtestesülése, az erény forrása. A legenda szerint a menny hét gyönyörű gyümölcsöskertből áll, amelyeket hét hegy választ el egymástól; csúcsukon egy-egy fénylő csillaggal. A vörös a nap és a győzelem szimbóluma, a fehér a tisztaságé, a gyapoté és a hegyeken sziporkázó hóé, a zöld pedig az iszlám spiritualitásra és a természet bőkezűségére utal.

Tajvan

Tajvan olimpiai zászlaját a Kínai Köztársaság, ismertebb nevén Tajvan olimpiai csapata használja, mely „Chinese Taipei” néven eme zászló alatt versenyez az olimpiai játékokon Kína színei helyett. A zászlót 1980 óta használják, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kimondta, hogy Tajvan nem vehet részt a játékokon a Kínai Köztársaság neve és zászlaja alatt. A zászlón fehér háttérben kék korongon egy tizenkét ágú fehér nap látható, mely a Kínai Köztársaság címere és a Kuomintang jelképe is, illetve a tajvani zászlónak is eleme. A tizenkét fehér napsugár jelképezi a tizenkét hónapot és hagyományos tizenkét kínai órát. Ez alatt az olimpiai öt karika van, mely Pierre de Coubertin szavai szerint a világ öt kontinensét szimbolizálja. A két jelkép a Kínai Köztársaság nemzeti jelképe, az ötszirmú japán kajszi belsejében áll, melyet piros, kék és fehér vonalak, a tajvani zászló színei határolnak.

Thaiföld

Az 1916-ban adoptált zászló vörös volt, két fehér sávval, a középső részt azonban kékre változtatták. A II. világháború idején Thaiföld így fejezte ki szolidaritását a Szövetségesekkel (az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal). Ezeknek az államoknak a zászlóin a vörös, a fehér és a kék szín szerepel. A thaiföldi lobogó nevének, a trairangának a jelentése: trikolór. A vörös a hazáért kiontott vért, a fehér a vallása által védelmezett nép tisztaságát, a kék a monarchiát jelképezi.

Türkmenisztán

Türkmenisztán lobogójának van a legbonyolultabb, legkifinomultabb rajza a világ nemzeti lobogói között; az egyik legérdekesebb zászló is egyben. A zöld mező a fehér félholddal és a csillagokkal egyértelműen az iszlámot jelképezi. A félhold és a csillagok a fényes jövőbe vetett bizalomra utalnak, a fehér szín a nyugalmat, a tisztaságot,a jószívűséget jelöli. Az öt csillag az ország öt területi egységét szimbolizálja (Ahal, Balkan, Dashovuj, Lebap, Mari). Egyúttal az öt érzékre is utalnak. A csillagok öt ága az anyag ötféle állapotát is idézi (szilárd, folyékony, légnemű, kristály, plazma). A rúdrész bal oldalán futó függőleges sávot a türkmén szőnyegek őt legfőbb gulja díszíti. A gulok szimmetrikus "medalionok", amelyek egyes esetekben váltakozó színű negyedekre oszlanak. A legfontosabb gulok sorokba vagy kockás mintába rendezve ismétlődnek a szőnyegek középső részén, és kisebb gulok a szegély mentén is megjelennek.

Üzbegisztán

Üzbegisztán zászlajában a kék a türk nép színe, illetve Timur Lenké, aki a 14. században volt dicsőséges uralkodója az Üzbég Birodalomnak. A kék ugyanakkor a kék égboltot és magát a népet, az élet egyik legfőbb forrását is jelképezi. A fehér szín a békét jelenti, illetve a biztonságos utazás, a tiszta gondolatok és tettek ősi üzbég vágyát. A zöld a természet, a termékenység, a megújuló élet, valamint az iszlám színe. A vörös csíkok a minden élőlényben meglévő életerőre utalnak, ami a jó és tiszta gondolatokat összeköti az örök égbolttal és az evilági tettekkel. A félhold az új köztársaság szimbóluma. A csillagok a tizenkét hónapos üzbég naptárra utalnak, és nevüket a tizenkét csillagképről kapták, ami a régi idők üzbégjeinek magas szintű csillagászati ismereteit idézi.

Vietnam

Vietnam zászlaja a vörös a forradalmat szimbolizálja, illetve a függetlenségért folytatott küzdelem során kiontott vért. Az ötágú csillag a munkások, a parasztok és az értelmiség, továbbá a fiatalok és a katonák egységét jelképezi a szocializmus építésében.

(Gy.A., Wikipedia)