Az Achilles-ín a test legnagyobb ína, amely a vádli izmait a sarokcsonttal köti össze. Ennek az elszakadása a leggyakoribb sérülések közé tartozik, amely évente körülbelül 30 000 amerikait érint, elsősorban a 30 és 49 év közötti szabadidősportolókat.

Sok profi sportoló is átéli az Achilles-ín szakadást, de a sérülés nem feltétlenül jelenti karrierje végét, mint ahogy azt korábban sokan gondolták.

Az Emory Egyetem Ortopédiai Tanszékének kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az Achilles-ín szakadás műtéti helyreállítását követően a professzionális sportolók erőnlétüket vissza tudják nyerni, ami azt bizonyítja, hogy mindig van remény a súlyos sérülésből való felépülésre.

A hivatásos sportolók gyakran aggódnak amiatt, hogy képesek-e visszatérni korábbi tevékenységeikhez

Az American Orthopedic Foot & Ankle Society hivatalos lapjában közzétett tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a boka ereje és az Achilles-ín szakadás műtéti javítását követően a szakadás előtti szintre való visszatérés közötti kapcsolatot. Egy másik gyakori sportsérülésről, az elülső keresztszalag szakadásról szóló irodalom szerint a sérülés előtti sporttevékenységhez való visszatérés az ún. ACL rekonstrukciót követően a posztoperatív quadricep és a combizom erősítésével függ össze.

Így a tanulmány szerzői azt feltételezték, hogy a megnövekedett bokaerő is összefügg a sporttevékenység korábbi szintjére való visszatéréssel az Achilles-ín-szakadás műtéti helyreállítását követően.

"Az Emory Sports Medicine Centerben az a célunk, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb és legeredményesebb módot arra, hogy bárki visszatérhessen az általa szeretett tevékenységhez, legyen szó hétvégi “harcosról” vagy versenysportolóról" - mondta Sameh Labib, MD, a program társszerzője, az Emory Egyetem Orvostudományi Karának ortopédiai sebészetének egyetemi docense. “Immár bizonyítékunk van arra, hogy azok az élsportolók, akiknél sikeres műtéti úton javították ki az Achilles-ín szakadást, képesek visszatérni a sérülés előtti szintre” – mondta.

Mind a szabadidős, mind a hivatásos sportolók gyakran aggódnak amiatt, hogy képesek-e visszatérni korábbi tevékenységeikhez a kezelést és a gyógyulást követően. A tanulmány megállapította, hogy a Tegner-aktivitási szint skála által meghatározva a betegek 31 százaléka az Achilles-ín műtéti helyreállítása után átlagosan 1,8 évvel visszatért a sérülés előtti szintre és 58 százalékuk tért vissza az 1 Tegner-szinten belülre. A 7 vagy annál magasabb Tegner-pontszámmal rendelkező profi atléták még többet profitáltak a műtéti kezelésből.

A Medicalxpress korábbi cikkében Anish Kadakia, MD, a Northwestern University-Feinberg School of Medicine ortopédiai sebészet docense úgy nyilatkozott, hogy az Achilles-ín szakadások kezelése rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, ami sokkal jobb eredményeket mutatott a korábbi, hosszan tartó “gipszcsizmás” megoldáshoz képest.

Nem bizonyult hatékony kezelésnek a vérlemezkékben gazdag plazma (PRP) alkalmazása, vagyis a plazmában dúsított vérlemezkék befecskendezése a sérülés helyére. Ugyanakkor a csontvelőből származó őssejtek alkalmazása hozott ígéretes eredményeket, egyelőre az állatkísérletek során.

(Sz.M., fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos, forrás: medicalxpress.com)