Amióta az eszedet tudod, versenyszerűen sportolsz. Az edzésekről, felkészülésről, versenyekről szól az életed, ezzel kelsz és ezzel fekszel. Olyan erő hajt előre, ami lendületet ad más területeken is. Nem is tudnád elképzelni másképp. Elköteleződés és lemondás is egyben, hiszen gyakran jár anyagi áldozatokkal, baráti és családi kapcsolatok próbára tételével, háttérbe szoríthat sok mindent.
Van, amikor abba kell hagyni - joggal érzed úgy, mintha elveszítenéd önmagad
Tetszik vagy sem, de elérkezik az idő, amikor mindennek búcsút kell, hogy ints. Ez akkor is fájdalmas változás lehet, ha önkéntes a visszavonulás, ha pedig egy váratlan baleset, sérülés töri derékba a felfelé ívelő karriert, még nagyobb a lelki trauma.
Kutatási eredmények szerint 4 olyan ok van, ami miatt egy sportolói karrier a leggyakrabban lezárulhat:
- végzetes sérülés - ez váratlanul éri a sportolót, erre nem igazán lehet felkészülni lelkileg
- életkor - a kor előrehaladtával a teljesítmény törvényszerűen hanyatlani kezd, változik a motivációs bázis
- kiszelektálódás - ebben a képességeken kívül jelentős szerepe van az életkornak
- önkéntes befejezés - ez a legjobb módja a karrier zárásának, oka jellemzően személyes, de a döntés teljesen az egyén kezében van
Hogyan lehet feldolgozni a történteket, túljutni a krízisen, elfogadni, hogy ezentúl mások lesznek a prioritások? Ez sok tényezőnek a függvénye, amelyek között a társas kapcsolatok, a támogató háttér és a család is szerepel.
A sportkarrier vége stresszforrást jelent
A sportkarrier végének hatásaival több kutatás is foglalkozott, vizsgálva, hogy a versenysportból való visszavonulás, illetve a fiatal sportolók lemorzsolódása milyen distressz élményt okoz. A legkorábbi vizsgálatok sorra arra jutottak, hogy a traumatikus élmény gyakran váltott ki alkohol és egyéb szerhasználatot, depressziót, evési zavarokat, csökkent önbizalmat és az öngyilkossági kísérleteket.
A sportkarrier zárásának is megvannak a maga lépései - a szakemberek a gyászreakciókhoz hasonló szakaszokat ismertek fel, azzal a különbséggel, hogy a sportolóknál ezen szakaszok váltakozhatnak.
- Tagadás
- Düh, harag
- Alkudozás
- Depresszió
- Elfogadás vagy belenyugvás
A tagadás szakaszában az érintettek nem vesznek tudomást arról, hogy véget ért a sportolói pályafutásuk. A „düh” szakaszában a teljesen megváltozó körülményektől zavartak és ingerlékenyek lesznek, majd az „alkudozás” fázisában különböző engedményeket szeretnének kiharcolni a karrierjük folytatása érdekében. A „depresszió” lényegében egy distressz reakció lesz a visszavonulásra, míg az „elfogadás” szakaszában végre szembe tudnak nézni a tényekkel és el tudják fogadni a sportpályafutásuk végét.
Mi lesz ezután? Milyen kérdésekre kell tudnod a választ?
Bár úgy érzed, hogy összedőlt a világ, kicsúszott a lábad alól a talaj, légüres lett a tér, nem szabad hagynod, hogy magával ragadjon a motiváció hiánya. Választ kell találnod arra, hogy:
- Mit az, amit szeretnél? Mi az, ami mindig is érdekelt, de nem volt időd, energiád kiteljesedni benne?
- Hogy tudsz örömet lelni a mindennapokban a korábbi teljesítményelvárások megváltozásával?
- Mi a fontos most a számodra?
- Milyen kihívások teljesítése győz meg arról, hogy a sporton túl is van fontos tevékenység?
Amit a sportban tanultál, azt a civil életben is kamatoztathatod
A sportban elsajátított képességek a “normál” életben is kiválóan alkalmazhatóak: hasznodra lesz az alázat, a kitartás, az együttműködési készség, a célok pontos meghatározása, az elhivatottság, a türelem, az empátia, a hit önmagadban. Csak a fókusznak kell átkerülnie arra, ami a most fontos.
Tapasztalatok szerint a keletkező űrt a leghatékonyabban valami újnak, jónak az építgetésével lehet betölteni. Természetes, hogy ez nem megy majd egyik napról a másikra, idő kell hozzá – rengeteg bizonytalanságot, félelmet kell legyőzni. Vár az ismeretlen, az ismeretlen pedig ijesztő. De a félelmek lépésről-lépésre legyőzhetőek - a sikerek pedig ugyanúgy előre visznek majd, mint egykor a sportban.
Mi történik, ha vége a sportkarrierednek? - tettük fel a kérdést az elején. A válasz: kezdesz egy másik karriert egy másik területen.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom: