A fiatalkori drogfogyasztás elterjedtebb, mint gondolnánk és egyre komolyabb probléma. A marihuána (fű) fogyasztás például az utóbbi évtizedekben nagyon széleskörben elterjedté vált Magyarországon is, szinte az alkohollal egyenértékű társadalmilag elfogadott élvezeti szerré nőtte ki magát.

A marihuána önmagában nem okoz olyan mértékű függőséget, mint a keményebb szerek, de ún. kapu-drogként tartják számon, ami azt jelenti, hogy az esetek jelentős részénél a kipróbálása után további szerekhez nyúl az ember. Szintén sokak által használt drog az extasy, hasis, kokain, LSD, különböző hallucinogén gombák.

A tizenévesek körében legtöbbször társasági nyomás hatására, vagy magánéleti, családi problémák okozta bánat, szorongás enyhítése céljából történik meg az első droghasználat. Ilyen idősen még az embernek nem alakul ki a rá jellemző viselkedése, magabiztossága és erőssége, ezáltal könnyebben befolyásolható ilyen döntésekben. Ezért mindig gondoljuk át egy szer pillanatnyi hasznát és hosszútávú következményeit, mielőtt kipróbálnánk.

Merjünk nemet mondani!

Az utóbbi években a fiatalok drogfogyasztását veszélyesebbé tette az ún. dizájner drogok elterjedése és fogyasztása. Ezek a hagyományos kábítószer hatóanyagok molekuláris vázával rendelkeznek, ám néhány kémiai csoport más bennük, mint klasszikus társaikban. Ilyen kis változások már azt eredményezhetik, hogy hatásuk a szervezetre még az orvosok számára is kiszámíthatatlan, sokszor ötvözik a különböző szerek túladagolási tüneteit, és összetételük is ismeretlen. A dizájner drogok birtoklása és előállítása folyamatos terhet ró a jogalkotásra is. Ilyen drogok lehetnek például az éjszakai életben közkedvelt „pörgetők”, melyek valamilyen amfetamin származékok, vagy a szintetikus cannabis (Spice), szintetikus kokain.

Ismeretlen eredetű tablettát végképp ne fogyasszunk!

Sajnos a klasszikus kábítószerek is megfordulnak fiataloknál, bár ritkábban, ennek oka, hogy nehezebb hozzájuk jutni, és drágábbak is. Ezek lehetnek ópiátok (pl: heroin), melyek komoly függőséget alakíthatnak ki, stimulánsok (pl: speed), hallucinogének (pl: LSD), kokain, cannabioidok (pl: hasis) és nem utolsó sorban a szerves oldószerek (pl: szipu), melyek komoly idegrendszeri károsodást okoznak.

A kábítószerek használata a molekula közvetlen hatása mellett közvetett hatásokkal bírhat, ami sokszor veszélyesebb a drog saját hatásánál. A hatóanyagon kívül más adalékanyagok, vivőmolekulák, gyártási melléktermékek is találhatóak, melyek szintén veszélyesek és kiszámíthatatlanok lehetnek a szervezetre. Intravénás drog alkalmazása során a legtöbbször a nem steril környezet, illetve nem steril tű okozza a legtöbb problémát. A környezeti kórokozók (baktériumok, gombák, vírusok) rögtön a véráramba kerülhetnek, szétszóródva a testben különböző szerveket fertőzhetnek meg, vérmérgezést okozva, ezáltal akár életveszélyes állapotot kialakítva.

A drogfüggőség másodlagosan pszichológiai, pszichiátriai tüneteket okozhat. Az elvonási tünetek komoly testi és pszichés tünetek, ennek oka az, hogy a szervezet a folyamatos szer fogyasztáshoz hozzászokik, működését egy idő után csak a hatóanyag jelenlétében tudja normálisan biztosítani. Szintén jellemző számos anyagra, hogy folyamatos használatuk során egyre nagyobb dózisokban szükséges alkalmazni a kívánt hatás eléréséhez, ami túladagolásba torkollhat. A kábítószer függők elhatárolódnak környezetüktől, családjuktól és az egész életük egy idő után a droghasználat körül forog. Ha nem szerzik be a szükséges adagot, súlyos megvonásos tüneteket produkálnak, melyek részben mentális, részben testi tünetek.

A legnehezebb az első lépés: elismerni a problémát és megoldást keresni rá. A drogfüggőség kezelhető orvos, pszichológus vagy pszichiáter segítségével. A elvonókúrát érdemes minél előbb elkezdeni, megkeresni egy szakembert vagy szervezetet, aki ezzel foglalkozik.

(Wittmann Dávid - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete: semmelweis.hu/boe)

Fontos tudni: Mit csináljak, ha...? Drogok és elsősegély