Mindenki részéről hatalmas teljesítménynek minősül rendkívüli tettek véghezvitele – de ez még inkább igaz, ha mindezt valamilyen testi/lelki rendellenességgel teszi meg valaki. Ez a lista tíz olyan fogyatékos ember életét vizsgálja, akik tetteik által illetve azáltal, hogy minden különcség ellenére sikert értek el, nagy hatást gyakoroltak a társadalomra.

Sudha Chandran

Született: 1964. Rendellenessége: amputált

Sudha Chandran egy Chennaiban, Dél-Indiában élő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Gazdasági diplomáját Mumbaiban szerezte. Egy Mumbaiból Chennaiba hazafelé vezető úton történő baleset következtében jobb lábát amputálták.

Műlábat kapott és e szörnyű zavar ellenére az Indiai-félsziget egyik legkiválóbb és legismertebb táncosává vált. Szerte a világon kapott és kap a mai napig is előadásokra felkéréseket. Számos díjjal tüntették ki és világszerte szerepelt. Gyakran feltűnik a hindi televízióban és filmekben.

Marla Runyan

Született:1969.01.04. Rendellenessége: vakság

Kilenc éves korában Runyan Stargardt betegséget kapott (ami a szaruhártya foltos elváltozása), melynek következtében megvakult. Marly Runyan a női 5000 méteres futás háromszoros nemzeti győztese. Az 1992-es nyári paralimpiai játékokon négy aranyérmet nyert. Az 1996-os paralimpián ezüstérmet szerzett súlylökésben és aranyat a pentatlonban.

2000-ben az ausztráliai Sydneyben megrendezett olimpiai játékokon ő volt az első vak paralimpikon, aki versenyezhetett.Számos amerikai rekordot tart, mint a 20,000 road (2003), össznői marathon (2002), 500 méter (2001), heptatlon (1996). 2001-ben megírásában társíróként részt vett és kiadta önéletrajzát „Nincs célvonal: az életem, ahogyan én látom” címmel.

Vincent Van Gogh

1853.03.30–1890.07.29. Rendellenessége: Elmebetegség

Vincent Van Gogh flamand festő volt, és az egyik legnagyobb festőnek tartják, akit a föld valaha is látott. Festményei nagyban hozzájárultak a modern művészet megalapozásához. Tíz évet felölelő festői pályája során 900 festményt és 1100 rajzot alkotott.

Manapság az ő néhány képe a létező legdrágább: Az íriszek címűt 53.9 millió dollárért adták el és Doktor Gachet portréja 82,5 millió dollárért kelt el.

Vincent Van Gogh depressziótól szenvedett és 1889-ben beutalták egy pszichiátriai klinikára. Depressziója az idők során egyre súlyosabbá vált és 1890. július 27-én, 37 éves korában Van Gogh mellbe lőtte magát. Két nappal később meghalt. Ezek voltak utolsó szavai: “a keserűség örökké tart”.

Ludwig van Beethoven

1770-1827 Rendellenessége: süketség

Beethovenre széles körökben a történelem egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tekintenek. Első nyilvános zongora szereplésére nyolc éves korában került sor. Mozart irányítása alatt tanult Bécsben. Húszas évei közepére nagy nevet szerzett magának, mint kiváló zongorista, aki kiszámíthatatlan és ragyogó rögtönzéseiről volt híres.

1796-ban Beethoven kezdte elveszíteni a hallását. Betegsége ellenére belevetette magát a munkába és megalkotta legkiválóbb zeneműveit. Beethoven legjobb munkái fajtájuk történetének legjobbjai is egyben: a Kilencedik szimfónia, az Ötödik piano conerto, a Hegedű concerto, a Késői Kvartettek és a Missa Solemnis.

És mindezeket annak ellenére sikerült megalkotnia, hogy életének nagyjából utolsó 25 évében teljesen süket volt.

Frida Kahlo

1907.07.06–1954.07.13. Rendellenessége: Polio (Izombénulás)

Frida Kahlo egy neves mexikói festőnő volt, aki meglepő festményeket alkotott, melyek többsége fájdalmát és bánatát tükröző önarckép volt. A mexikói kultúrára hatást gyakorló élénk színek használatával festett. Ő volt az első 20. századi mexikói festő, akinek művét megvásárolta egy nemzetközi múzeum.

Kahlo hat éves korában bénult le, ami következtében jobb lába vékonyabb lett, mint a bal- ezt Kahlo hosszú, színes szoknyák viselésével igyekezett leplezni. Azt gyanítják, hogy gerinc bifidában is szenvedett, ami egy veleszületett betegség, mely befolyással lehet mind a gerinc, mind a láb fejlődésére.

Bár kigyógyult sérüléseiből és végül visszanyerte a járáshoz való képességét, életének hátralévő részében iszonyú fájdalmak kínozták. A fájdalom erőteljes volt és gyakran hónapokra kényszerítette kórházba vagy kötötte ágyhoz.

Christy Brown

1932.06.05.–1981.09.07. Rendellenessége: agyi bénulás

Christy Brown ír származású szerző, festő és költő volt, aki súlyos agyi bénulástól szenvedett. A dublini Crumlinban világra jövő, Bridget és Paddy gyermekeként napvilágot látó Brown volt a katolikus család 13 életben maradt gyermekének egyike –a 22-ből.

Agyi bénulás tette mozgásképtelenné és évekig képtelen volt szándékos mozdulat végrehajtására vagy beszédre. Az orvosok értelmi fogyatékosnak is tartották. Mégis, édesanyja továbbra is beszélt hozzá, foglalkozott vele és próbálta tanítani.

Egy nap, bal lábfejének hirtelen és ügyes mozdulatával megkaparintott egy krétadarabot testvérétől, hogy jelet rajzoljon egy írópalára. Öt éves kora körül csak bal lábfeje reagált akaratára. Lábfejét használva első ízben képessé vált a kommunikációra. Leginkább önéletrajza, „A bal lábam” tette híressé, amelyből később ugyanezen a címen Oscar-díjas alkotás született.

Az Irish Times kritikusa, Bernard Share azt mondta, hogy a könyv “az Ulysses óta a legfontosabb ír regény”. Mint Joyce, Brown is a tudat áramlásának módszerét alkalmazta és humora, nyelvezete és egyéni jellemábrázolása ragadta meg a dublini társadalmat.

John Nash

1928.06.13. Rendellenessége: Skizofrénia

John Forbes Nash Nobel-díj nyertes amerikai matematikus, akinek a játékelmélet, a differenciális geometria és a részleges differenciális egyenletek területén végzett munkája alapjaiban változtatta meg ezeket a témaköröket. Fiatalkorában a tudományos kísérletek iránt érdeklődött, amelyeket szobájában hajtott végre.

Kémiai mérnöki karon kémiát és matematikát tanult a Carnegie Mellon Egyetemen. Később a Princeonon egyetemi ösztöndíjat kapott. 1959-ben John Nash komoly jeleit kezdte mutatni a paranoiának, és kiszámíthatatlanul kezdett viselkedni. Úgy hitte, egy szervezet üldözi őt. Még ugyanebben az évben beutalták kórházi kivizsgálásra, ahol paranoiás skizofréniát állapítottak meg nála. A kezelés után ismét felvették a kórházba, - ezúttal önkéntesen jelentkezett- kilenc évre, ahol elektrosokkot kapott.

Miután 1970-ben elhagyta a kórházat, fokozatosan elkezdett felépülni. Munkája sikeresebbé vált, melynek eredményeképpen különböző díjakban és elismerésekben részesült. Élen jár ezek közül az 1978-as Neumann János Theory Prize és a gazdasági tudományok Nobel Emlékdíja, 1994-ben. A Russel Crowe főszereplésével bemutatott “Egy csodálatos elme” című Oscar-díjas alkotás nagy vonalakban az ő életrajzán alapszik.

Jean-Dominique Bauby

1952.04.23.–1997.03.09 Rendellenesség: Bezártság szindróma

Jean-Do a francia pat magazin, az Elle jól ismert újságírója, szerzője és szerkesztője volt. 1995-ben súlyos szívinfarktust kapott, ami miatt húsz napra kómába esett. Miután felébredt a kómából, egy nagyon ritka idegrendszeri rendellenség, a bezártság szindróma jelei mutatkoztak nála, amelyben a lelkiállapot teljesen állandó és stabil, de az egész test fejtől lábfejig lebénul.

Jean-Do esetében az egyik szemhéj mozgatására irányuló képesség volt az egyetlen, ami megmaradt. Állapota ellenére megírta a Szkafander és pillangó című könyvét, úgy, hogy kacsintott, amikor az abc újra és újra történő végigsorolása során az illető a megfelelő betűhöz ért.

Bubynak az egész könyvet teljes mértékben kizárólag fejben kellett megalkotnia és megszerkesztenie és egyszerre egy betűnként közölnie. Hogy a diktálást hatékonyabbá tegye, Bauby beszélgetőtársa, Claude Mendibil egy sajátos abc-ből olvasott fel, amely a betűket a francia nyelvben történő előfordulásuk gyakorisága szerint sorolta fel. A könyvet 1997. március 7-én adták ki Franciaországban. Bauby csupán két nappal a könyv közzététele után elhunyt.

Stephen Hawking

1942.01.08. Rendellenessége: Motoros idegrendszeri betegség vagy az ALS egy változata (Amyotrophic Lateral Sclerosis)

Stephen William Hawking brit elméleti fizikus, akinek világhírű tudományos karriere több mint negyven évet ölel fel. Könyvei és nyilvános megjelenései tudományos hírességgé tették: a Királyi Tudományos Társaság tiszteletbeli, a Tudományos Akadémia élethosszig tartó tagja, és 2009-ben kitűntették a Szabadság Elnöki Érméjével, amely az Egyesült Államok legmagasabb fokú polgári elismerése.

Stephen Hawking súlyosan korlátozott egy motoros idegrendszeri betegség, valószínűleg az ALS-ként ismert kór egy válfaja miatt. A zavar jelei először akkor jelentkeztek, amikor felvették Cambridge-be; elvesztette az egyensúlyát és egy lépcsőfordulónyit zuhant, beütve a fejét. Amiatti aggodalmából fakadóan, hogy elveszti tehetségét, megcsinálta a Mensa-tesztet, hogy megerősítse, hogy a képességei sértetlenek maradtak.

A motoros idegrendszeri betegség megállapítására 21 éves korában, nem sokkal az esküvője után került sor, és az orvosok azt mondták neki, nem fog további két vagy három évnél tovább élni. Hawking fokozatosan elvesztette a kéz és a láb mozgatásának képességét, valamint a hangját és 2009 óta szinte teljesen lebénult.

Hellen Keller

1880.06.27. –1968.06.08. Rendellenessége: süketnéma

Helen Adams Keller amerikai szerző, politikai aktivista és előadó volt. Ő volt az első süketnéma, aki bölcsészettudományi diplomát szerzett. Annak a története, ahogyan Keller tanára, Ann Sullivan áttörte a nyelvismeret hiányának korlátait, lehetővé téve, hogy a lány a kommunikáció elsajátítása által kinyíljon, “A csodatévő” című darab és film drámai ábrázolásai révén vált világszerte ismertté.

Sullivan úgy tanította Hellent, hogyan kell kommunikálni, hogy betűket rajzolt a tenyerébe, először a b-a-b-a-val kezdve, ami a babát jelölte, amit ajándékba hozott neki. Termékeny íróként Keller világot látott és nyíltan ellenezte a háborút. Harcolt a női szavazati jogért, a munkások jogaiért, a szocializmusért, csakúgy, mint sok más haladó ügyért. 1920-ban, segített az Amerikai Politikai Előjogok Egyesületének (ACLU) megalapításában.

Keller és Sullivan több mint 39 országban járt, számos utazást tett Japánban, ahol a japán emberek kedvenceivé váltak. Keller találkozott Grover Clevelandtől Lyndon B. Johnsonig az összes amerikai elnökkel és sok hírességgel ápolt baráti kapcsolatot, beleértve Alexander Graham Bell-t, Charlie Chaplin-t és Mark Twain-t.

Böszörményi Gyula

1964-ben született Miskolcon, rendellenessége: mozgássérült

Böszörményi Gyula magyar író, újságíró. A Gergő-sorozat írója. Ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat ír, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.

A Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert 2002-ben. A Gergő-sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az IBBY-díjat az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában, és a Körtemuzsika-díjat is. A szerzőt 2007-ben József Attila-díjjal és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával tüntették ki.

(Forrás: Wikipédia)