Fizika, kémia, orvostudomány-élettan, irodalom és a béke. Azok a területek, amelyeken előrelépésekre, újításokra az emberiségnek állandóan szüksége van. Emellett tette le voksát Alfred Nobel, a 19. században élt bőkezű, svéd feltaláló, mikor végrendeletében vagyonát nem rokonaira, hanem a jövő nemzedékek kiemelkedő alkotóira hagyta.

Ki volt Alfred Nobel?

Alfred Nobel Stockholmban született 1833-ban, apja mérnök, anyja háziasszony, majd később bolttulajdonos. Két bátyja volt ekkor. A család pár évvel később Szentpétervárra költözött, így ő 17 éves korában már nem kevesebb, mint 5 nyelven beszélt és írt: svédül, oroszul, franciául, angolul és németül. Közben a viszonylagos jómódban élő családba újabb fiúgyerek, Alfred öccse is megérkezett.

Apjának nem tetszett, hogy a fizika és kémia mellett Alfred a költészet nagy pártolója volt, és azt szerette volna, hogy fiából vegyészmérnök váljon. Alfred Párizsba távozása után azonban az események érdekes fordulatot vettek: Nobel ugyanis megismerkedett a nitroglicerin olasz feltalálójával, Ascanio Sobrero-val, így kezdetét vette a tökéletes robbanószer kifejlesztéséért folytatott harc. Ebben a kezdetekkor apja támogatását élvezte, de mivel egy későbbi, svédországi, szerencsétlen kimenetelű balesetben saját öccse, Ludvig halálát okozta, a szülői támogatástól is elesett.

Az áttörést jelentő dinamit

Végül megszületett a találmány – bányászok és útépítők segítője és persze ellensége - a dinamit, melyet Nobel már 1866-ban szabadalmaztatott. Később is termékeny feltaláló volt, élete során összesen 355 terméket védetett le. 20 különböző országban voltak gyárai, így elég találóan kapta kortársaitól az „Európa leggazdagabb csavargója” címet. Nobel 1896. december 10-én halt meg San Remo-ban, saját család nélkül.

A végrendelet

Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg nyolcmillió svéd koronát (körülbelül 272 millió forintot, illetve 0,87 millió eurót) – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Tudtad?

• A legfiatalabb Nobel-díjas, Lawrence Bragg mindössze 25 évesen vehette át az érmet apjával folytatott fizikai kutatásainak elismeréseként.
• A legidősebb Nobel-díjas a közgazdaságtanban kiemelkedőt alkotó Leonid Hurwicz, akit 90 éves korában jutalmaztak éremmel és némi nyugdíjat kiegészítő pénzösszeggel.
• Eddig ketten utasították vissza a Nobel-díjat, köztük Jean-Paul Sartre, aki az Irodalmi Nobel-díjon kívül is minden hivatalos elismeréstől eleve elzárkózott.
• 4 személy és 2 szervezet kapott eddig egynél több Nobel-díjat, többek között Linus Pauling (kémia, béke osztatlan díjak); Marie Curie (fizika, kémia); John Bardeen (fizika); Frederick Sanger (kémia); ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR – béke) és a Vöröskereszt (béke).

(M. N., nobelprize.org, Wikipedia)