Fellebbezhet-e az a diák, aki azért nem ért oda az egyik művészeti egyetem felvételi vizsgájára, mert ugyanazon a napon egy másik intézmény alkalmassági tesztjén kellett részt vennie? Elbukhatja-e a felvételit az a végzős középiskolás, aki hibásan töltötte ki a jelentkezési lapot, és mi történik akkor, ha a pluszpontokat érő szociális hátteret nem bizonyítják hiteles dokumentumokkal?

„Több művészeti felsőoktatási intézménybe jelentkeztem, de hiába fizettem be az eljárási díjat, esélyem sincs, hogy mindegyik alkalmassági vizsgára odaérjek, mert a főiskolák egy napra hirdették meg a felvételit” – az oktatási jogok biztosához az elmúlt években több ehhez hasonló panasz érkezett. A jelenség nem ritka, a felsőoktatási törvény alapján ugyanis az egyetemek, főiskolák joga eldönteni, hogy mikor tartanak felvételi vizsgát, a jogszabályok nem tiltják, hogy az intézmények egy napra szervezzék a megmérettetést. Időpontütközés esetén meghatározhatnak ugyan egy pótfelvételi napot, de erre nem kötelezhetőek.

Aáry-Tamás Lajos szerint ez nem akadályozza a diákok szabad intézményválasztási jogát, ahogy a bejutási esélyeket sem csökkenti. „A felsőoktatási jogszabályok nem garantálják, hogy egy időben több intézménybe is rendelkezzen bejutási eséllyel a felvételiző, és ezt álláspontunk szerint nem is kell garantálniuk” – írja legfrissebb, 2009-es panaszait összegző beszámolójában.

Nem lehet kétszer módosítani a felvételi sorrenden

Nemcsak a vizsgaidőpontokon, hanem a hibásan vagy hiányosan kitöltött jelentkezési lapokon is el lehet bukni. Évről évre sokan fordulnak az oktatási ombudsmanhoz például azzal a problémával, hogy bár az összes, általuk megpályázott szakra felvették őket, időközben meggondolták magukat, és az első helyett a második helyen szereplő szakra iratkoznának be.

(Forrás: Eduline)