Ebben a cikkben tíz olyan dolgot járunk végig, amiket jó lenne, ha az iskolában is oktatnának a megszokott tantárgyak mellett.

A PISA (Program for International Student Assessment) egy nemzetközi oktatási felméréssorozat a tizenöt éves diákok körében. A PISA egy nagyon elismert program, ami lehetővé teszi, hogy a politikusok és törvényalkotók különböző országokban tanulmányozhassák az oktatási rendszert. A teszt az olvasásértésre, matematikára és természettudományokra fókuszál. 2010-ben ismertették a legutóbbi PISA felmérések eredményét. Világossá vált, hogy Magyarországnak változtatásokat kell alkalmaznia az oktatási folyamatában.

Dél-Korea lett az első matematikából és szövegértésből is. Finnország lett a második matematikából és szövegértésből, és természettudományokból pedig az első. Kanada ötödik lett matematikából és természettudományokból és harmadik szövegértésből. Az Egyesült Államok tizennegyedik helyet ért el szövegértésből, huszonötödiket matematikából, és tizenhetediket a természettudományokból. Magyarország huszonegyedik helyen végzett szövegértésből, huszonharmadikon matematikából és tizenhatodikon természettudományokból. Miből állhat még a tudomány ezeken kívül?

Emberi érzékek

Azt tanítják, hogy az embereknek öt érzékszervük van. Ezek a hallás, látás, tapintás, szaglás és ízérzékelés. A valóságban azonban az embereknek ötnél több érzékszervük van. A szám kilenc és húsz között változik. Ha definiálni akarjuk, az érzékelés olyan fiziológiai képessége a szervezetnek, ami az ingert ingerületté alakítja. Az érzékek és érzékelés segítségével tájékozódunk a környezetünkben.

Az embereknek központi idegrendszerük van, ami az agyvelőből, gerincvelőből és retinából áll. Minden egyes érzéknek külön idegrendszeri területe van. A hagyományos képesességek mellett, az emberek képesek érzékelni az alacsony és magas hőmérsékletet (hőérzékelés), a helyzetüket (egyensúlyérzékelés), a gyorsulást (kinesztézia), a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetét (propriocepció) és a fájdalmat (nocicepció).

Egyéb természetes képességeink az időérzék, viszketés, nyomás, éhség, szomjúság, jóllakottság érzése, vizelési inger, az ürítési inger vagy a vér szén-dioxid szintjének érzékelése. Az embereknek számtalan belső érzékszervük van. Ezekhez tartoznak azok a kemoreceptorok is, amik az agy olyan területeit ingerlik, amik a vérből szereznek információt és hányásközponttal is kommunikálnak. A bőr receptorok nem csak az érintés, nyomás, hőmérséklet, hanem az olyan érzelmi hatásokat is továbbítják, mint amikor például zavarba jövünk, és a bőrünk elpirul. A tüdőben lévő nyomás receptorok a légzésszám szabályozásában vesznek részt. A hallásról, látásról, tapintásról, szaglásról eredetileg már kétezer négyszáz éve is tanított Arisztotelész.

Nagy hadronütköztető

Annak ellenére, hogy már az általános iskolai fizika órákon elsajátítjuk a fizika alaptörvényit, mégsem érti sok ember a galaxisuk létezésének alapjait. A fekete lyuk egy olyan része az űrnek, aminek olyan erős a gravitációs tere, hogy semmilyen sugárzás nem juthat át rajta. Fekete lyukak vannak a legtöbb galaxis középpontjában. Konkrétan, nagyon valószínű, hogy a mi galaxisunkban, a Tejútban is, egy négymilliónyi naptömegű fekete lyuk van.

A diákoknak tanulniuk kellene a világ nagyenergiai technológiai fejlődéséről. A nagy hadronütköztető (LHC) a világ legnagyobb méretű és energiájú részecskegyorsítója. Egy százhetvenöt méter mély alagútban található a francia-svájci határ mentén a svájci Geneva közelében. A gyorsítót az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) építette azzal a szándékkal, hogy különböző részecskefizikai elméleteket teszteljenek. Több mint tízezer tudós és mérnők építette, száznál is több országból, és egyetemek, laboratóriumok sokaságának közreműködésével.

2010. március harmincadikán az első tervezett ütközés két 3,5 TeV energiájú sugárnyaláb között történt. Az eredmény a világ legnagyobb energiájú ember által generált részecskeütközése volt. 2014-re a nagy hadronütköztető maximális energiával fog működni (7 TeV per sugárnyaláb). Azt remélik, hogy a szerkezet az űrben megfigyelt energiát mutatja és néhány fontos kérdésre is választ adhat.

A tudósok többet szeretnének megtudni a feltételezett Higgs bozon részecskéről, az extra dimenziókról (például a téridőn kívüli dimenziók, melyek a húrelmélet szerint léteznek) és a sötét anyagról (olyan anyagfajta, ami csillagászati műszerekkel nem figyelhető meg). Az univerzum alkotóinak huszonhárom százalékát a sötét anyag adja. A kísérleteket azért is indítják, hogy azt kutassák, miért sokkal gyengébb a gravitáció a három alapvető erőnél.

2011. május 24-én bejelentették, hogy a kvark-gluon plazmát (a fekete lyukak mellett a legsűrűbb anyag) állítottak elő a nagy hadronütköztetőben. A 7.5 milliárd eurós költségvetésű LHC (nagy hadronütköztető) a valaha épített legdrágább tudományos eszközök egyike. A kísérletek fellobbantották a félelem szikráját az emberekben, hogy a szerkezet egy világvége jelenséget generálhat, beleértve a maradandó mikroszkopikus fekete lyukakat is. Az elmúlt néhány évben az ütköztető népszerű szerkezetté vált a tudományos fantasztikum (scifi) világában azon embereknek a körében, akik az időutazást valószínűnek tartják.

Folytatása következik!

(Sz. D. L., listverse.com)