Minden tartós betegség, így a látást érintő elváltozások is befolyásolhatják, hogy milyen szakmát választhatsz magadnak.

Látásélesség

Egyes szakmákban elengedhetetlen a tökéletes látásélesség, például egy órás vagy egy kozmetikus számára. A látásélességedet a szemész akkor méri fel, amikor a látáspróbatábláról olvastat fel veled. A táblát úgy alakították ki, hogy egy optimális látásélességgel rendelkező személy 5 méter távolságból a legalsó sorban feltüntetett legapróbb jeleket is be tudja azonosítani. A közeli látásélesség vizsgálatakor 33 cm távolságból kell elolvasnod egy nyomtatott szöveget. Ha bármelyik felmérés során eltérést tapasztalnak nálad, szemüveg vagy kontaktlencse viselését javasolják. Bizonyos munkahelyeken azonban nem lehetséges ezeknek az alkalmazása.

Látótér

Egyénenként változó, hogy a szem mozdulatlan állapotában mekkora területet képes befogni. A látótérkiesés hátterében általában a látóideget érintő valamilyen betegség áll. A zöldhályog egyik fő tünete a látótér csökkenése.

Többnyire a látótér módosulása mellett egyéb panaszok is jelentkeznek, például a látásélesség romlása, illetve a szemteke rezgése. Azok a munkahelyek, ahol feltétel az autóvezetés, nem jöhetnek szóba, ha beszűkült a látótered, mert ebben az állapotban túl nagy a balesetveszély kockázata.

Látóideg-sorvadás

Ha látóideg-sorvadást állapított meg nálad az orvos, bizonyos vegyszereket el kell kerülnöd, mert azok káros hatással vannak a látóidegre. A betegséged miatt nem lehetsz például szobafestő-mázoló.

Zöld hályog esetén az idegrostok sérülhetnek, ezért olyan munkakört kell választanod, amely nem növeli a károsodás előfordulásának kockázatát. A sötétben végzett vagy nagy fizikai megterheléssel járó munka nem ajánlott számodra, ahogy a kimagasló stresszhatást is érdemes elkerülnöd.

Az emberi szem alkalmazkodó képessége

Vannak olyan szakmák, amelyeknek a gyakorlása közben hirtelen változhatnak a fényviszonyok, illetve a látótávolság. Külön vizsgálatok segítségével fel tudják mérni, hogy milyen mértékben képes a szemed ezekhez a körülményekhez alkalmazkodni. A farkasvakságban szenvedő emberek például rosszul látnak félhomályban, a fényt követő sötétséget nem tudja a szemük azonnal megszokni. Ez fontos szempont lehet, ha az adott munkakör betöltésekor elkerülhetetlen a gépjárművezetés.

A tér- és mélységlátás a két szem egybehangolt működésén alapszik. Kancsalság esetén, valamint az egyik szem elvesztésekor ez a funkció nem alakul ki. Mivel ilyen körülmények között a saját testi épségedet és a környezeted biztonságát is veszélyeztetheted, nem célszerű elhelyezkedned például az építőipari szakmában, de a kéményseprők közé se állj be.

Színtévesztés és színvakság

Ha többek között a színek beazonosításától is függ a munkavégzés biztonsága, nem alkalmaznak olyan személyt, aki színlátási problémákkal küzd. Színtévesztés, illetve színvakság esetén nem dolgozhatsz elektromos vezetékekkel, vegyszerekkel és élelmiszerrel sem. Nem végezhetsz laboratóriumi feladatokat, és nem helyezkedhetsz elaz egészségügy számos ágazatában, például mentőápolóként, szülésznőként vagy fogászati asszisztensként. Színlátási zavarral nem lehetsz forgalomirányító, szállítmányozó technikus, anyagvizsgáló, kertész, de vadász sem.

Számos olyan szakma létezik, amelyeknél életek múlhatnak azon, hogy valami piros, zöld vagy barna. Egyéb területeken viszont nem a balesetveszély elkerülése miatt nem alkalmaznak színtévesztőként, hanem mert az elvégzett munka minősége a színlátás függvénye, például fodrászként, virágkötőként, ruhatervezőként vagy óvónőként.

(WEBBeteg)