Maurice Hilleman több életet mentett meg, mint akármelyik másik tudós a huszadik században. Amerikai mikrobiológus, aki több mint három tucat védőoltást fejlesztett ki, 1909-ben, Montana államban, Miles City közelében született. Az ő munkásságán kívül néhány általános félreértést is tisztázunk a cikkben.

Az ikertestvére születéskor meghalt és az édesanyja két nap múlva követte. 1941-ben szerezte meg Hilleman doktori diplomáját mikrobiológiából a Chicagói Egyetemen. 1948-tól 1958-ig elkezdte kutatni az influenza vírust. Az 1918-as spanyolnátha volt a kor legsúlyosabb influenzajárványa. Az 1918-as járvány során mintegy 550 millió ember, a világ népességének harminckét százaléka volt fertőzött, ötven és százmillió között volt az elhalálozottak száma, ami a járványt az emberi történelem egyik legsúlyosabb emberi katasztrófájává tette.

Az ’50-es években Maurice Hilleman rájött, hogy genetikai változások történnek, amikor az influenza vírus mutálódik, amit antigén csuszamlásnak neveznek (az a jelenség, amikor az influenzavírus legalább két altípusa úgy kombinálódik, hogy az új altípus az eredeti vírusok antigénjeinek keverékét tartalmazzák). Ez a felfedezés segített észrevennie, hogy Hongkongban az influenza hatalmas járványt okozhat az ’50-es években. Ezt az előérzetét követve, Hilleman felfedezett egy új influenzatörzset. Kifejlesztette a vírus védőoltását is, és negyvenmillió adagot osztottak szét a világon.

1957-ben Hilleman csatlakozott a Merck & Co. kutatószervezethez West Pointban, Pennsylvaniában. A Mercknél végzett munkája során Maurice több mint negyven állati és emberi védőoltást kísérletezett ki és törzskönyveztetett. 1963-ban, Maurice Hilleman lányát Jeryl Lynnt mumpsszal (járványos fültőmirigy gyulladás) diagnosztizálták. Ennek hatására egy, a lányától származó vírusmintát tenyésztett ki, és használta annak a mumpsz védőoltásnak az alapjaként, amit a mai napig használunk.

Maurice Hilleman és kutatócsapata feltalálták a kanyaró, mumpsz, Hepatitis A, Hepatitis B (májgyulladás), bárányhimlő, agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás és Haemophilus influenzae baktérium elleni védőoltást. Szerepet játszott a megfázást okozó adenovírusok, hepatitis vírusok, és a rákot okozó SV40 vírus felfedezésében. Maurice saját maga az egyetlen nagy eredményeként csak a Hepatitis B-vel kapcsolatos munkásságát ítélte. Úgy vezette a laboratóriumát, mint egy katonatiszt, és egyetlen vakcinát sem nevezett el saját magáról. Maurice volt a történelem egyik legsikeresebb védőoltás szakértője. 2005. április tizenegyedikén távozott el, nyolcvanöt évesen.

Gyakori félreértések

Nem árt tisztázni néhány gyakori félreérést.

- Nincsen rá bizonyíték, hogy a vikingek kétszarvú sisakot hordtak volna.

- Marie Antoinette, aki Franciaország királynője és XVI. Lajos felesége volt a francia forradalom idején, igazából sohasem használta azt a kifejezést, hogy „ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot”, amikor meghallotta, hogy a parasztság éhezik.

- George Washingtonnak nem fából volt a foga. Igazából, aranyból, vízilófogból, ólomból, ló és szamárfogból.

- Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. augusztus másodikán írták alá, és nem július negyedikén.

- Bonaparte Napóleon egyáltalán nem volt alacsony a kor többi francia férfijéhez viszonyítva, és nem volt emiatt komplexusa sem.

- A szusi nem „nyers halat” jelent és nem mindegyik szusiban van nyers hal.

- Ha valaki lenyel egy rágógumit, nem kell hét év ahhoz, hogy megeméssze. A rágógumi többnyire emészthetetlen, de attól még keresztülhalad a tápcsatornán és kikerül a testből.

- Egy olyan ember, aki több mint hétszer használt már LSD még nem őrült.

- Gyakran állítják, hogy a kínai Nagy Fal az egyedüli ember által alkotott építmény, ami látható a Holdról is. Ez nem igaz. A jelentések szerint egyedül a városi lámpák láthatóak.

- Az évszakok nem azért vannak, mert a Föld nyáron közelebb van a Naphoz. Az évszakokat a Föld tengelyferdesége okozza.

- A meteoritok nem forróak, hanem hidegek, amikor elérik a Földet.

- Az állítás, hogy a kacsa hápogása nem visszhangzik, szintén hamis.

- A házi legyek átlagélettartama nem huszonnégy óra. Egy házi légy átlagos élettartama ugyanis húsz-harminc nap.

- A bikák nem a vörös kendő színétől vadulnak meg, amit a hivatásos matadorok használnak. Az anyag mozgatása az, ami ingerli a bikát, és amitől végül támad.

- A borotválástól nem lesz a szőr vastagabb vagy nem fog gyorsabban nőni. Annak, szőrnek, amit még sohasem borotváltak, kúp alakú a vége és nem szúr, viszont miután levágják a kúp helyett az újonnan növő szőrszál vége helyes lesz.

- Az alkoholtól nem emelkedik a testhőmérséklet.

- Ha úszás előtt kevesebb, mint egy órával eszel, attól nem lesz nagyobb eséllyel izomgörcsöd, vagy fulladásod.

- A vízben fuldoklást gyakran egy erőteljes küzdelemnek gondoljuk, amikor az áldozat kapálózik és segítségért kiált. Valójában a fuldoklást gyakran gyanútlanul nézik végig. Az ösztönöz fuldoklási reakció nem tekinthető a korábbi szorongás bizonyítékaként.

(Sz. D. L., listverse.com)