Kilencedik osztályos vagyok, és néha megfogalmazhatatlanul furcsa érzéseim vannak. Egész félévben rengeteget tanultam, szinte mindent, amit lehetett. A jegyeim ezért nem olyan rosszak, egy-két négyesem van. Mindezt egy célért tettem: hogy ösztöndíjat kapjak.

Nos, ezt valószínűleg meg is fogom kapni, de nagyon rosszul érzem magam sokszor. Elfoglalni se tudom magam már, tévét nem nézek, számítógépezni szoktam, de a Facebookozáson és az e-mailezésen, meg egy pár zene hallgatásán kívül kimerülnek nálam a lehetőségek, úgy érzem időpazarlás ilyenekkel foglalkozni, ha nem tanultam meg mindent teljesen. Ami részben igaz is, de néha már úgy érzem, sok, és elegem van, mert olyan mintha egy gép lennék, és egész életemben csak aludnék meg tanulnék. (Aludni viszont délután is szoktam.)

A másik meg az, hogy alig van kapcsolatom az emberekkel, így elbeszélgetek az osztálytársaimmal de nincsenek barátaim sem. A szüleimmel meg nem nagyon beszélgetek, ők kiülnek a tévé elé vagy a gép elé és ott vannak egész nap, azért anyukám megkérdezi mi volt a suliban, de így nagyon nem tudok vele elbeszélgetni, mert mindig dolga van vagy nézi a tévét. Én meg, ha tényleg van szabadidőm, olvasok, de sokszor olyan fáradt vagyok, hogy már nem tudok.

Ilyenkor szoktam lefeküdni, ha tehetem, bár a nővérem 10-kor még fürdik és reggel fél hatkor meg már kelünk is fel. Van sokszor, hogy reggel is tanulok. Az iskolában pedig sokszor kérdezik, hogy van-e valami bajom, mert nagyon fáradtnak tűnök mindig.

Strébernek gondolom magam, mert az is vagyok, és az egész életemet olyan semmilyennek látom, úgy érzem semmit sem csinálok, és már nem is tudok mit csinálni. Elegem van a dolgokból, azt semtudom, ki vagyok vagy mi, és még a problémáimat se tudom rendesen elmondani, mert túl sok minden van az agyamban...

Kedves Levélíró!

Azt írod, úgy érzed magad, "mintha egy gép lennék, és egész életemben csak aludnék meg tanulnék". Nem csodálom, hogy semmilyennek érzed az életedet és hiányzik belőle valami. Valóban fontos az ösztöndíj, fontos a tanulás, de gondolj arra, hogy az autókat is meg kell tankolni, hogy működjenek, így teljesen természetes a vágyad, hogy a tanuláson kívül más is legyen az életedben. Engedd meg maganak, hogy olyan dolgokat is csinálj, amik energiával töltenek fel és nem csak pihentetnek, mint az alvás.

Szerezz barátokat, csináljatok közös programokat, keress magadnak hobbit, kezdj el sportolni, vagy csinálj bármit, amitől jobban érzed magad. Nem vagy gép, vannak érzéseid és vágyaid, melyeket ha elrejtesz a tanulás mögé, csak még több hiányérzetet okoznak. Ugyanakkor, ha megengednéd magadnak, hogy kicsit szórakozz és magaddal is törődj, valószínűleg adna annyi jó érzést és energiát, hogy a tanulás is sokkal könnyebben, gyorsabban menne. Így nem lenne időveszteség, csak színesedne az életed és jobban éreznéd magad! Próbáld ki!

Hajrá!

(Szerző: Pyresitcz Anna, pszichológus)