A Creutzfeldt–Jakob betegség (CJD) egy degeneratív fertőző agyi elváltozás, ami gyógyíthatatlan és halálos. A CJD-re gyakran utalnak kergemarhakórként, mert a szarvasmarhák szivacsos agyvelő elfajulásáról (Bovina Spongiformis Encephalopathia) úgy gondolják, hogy az embert is megbetegíti.

Egy Creutzfeldt-Jakob betegségben szenved emberben, az agy szövetében lyukak keletkeznek és szivacsszerűvé válik az állaga. Ezt egyfajta fertőző, hibás szerkezetű fehérje, egy prion okozza. A CJD esetében a prionok megváltoztatják egy fontos fehérje térszerkezetét, ami a kóros folyamatokat elindítja. Az első tünete a kórnak a demencia, ami memória kieséshez, személyiség változáshoz, és hallucinációkhoz vezet, amiket a beszéd és mozgáskoordináció károsodása, egyensúly diszfunkciója, és görcsök kísérhetnek. A legtöbb áldozat a diagnózist követő hat hónapban meghal.

Más prionbetegségek a Gerstmann-Straussler-Scheinker szindróma (GSS), a fatális familiáris inszomnia (végzetes családban halmozódó álmatlanság) és a kuru. Úgy kaphatja el egy ember a CJD-t, hogyha olyan állati eredetű szöveteket fogyaszt, ami a prionbetegség állatoknál megjelenő szivacsos agysorvadásos változatával fertőzött. Egy sokkal riasztóbb statisztika, egy 2004-es orvosi lapban publikált jelentés azt mutatta, hogy a CJD vérátömlesztésekkel is terjedhet. Ez a felfedezés felhívta a veszélyre az egészségügyi hivatalnokok figyelmét, hogy a betegség a közeljövőben hatalmas járványt okozhat. Válaszként, az angol önkormányzat betiltotta, hogy bárki, aki 1980 januárja előtt született vért adjon.

2002. május 2-án az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) olyan határozatot hozott, ami kizárta azokat a véradókat, akik legalább hat hónapot töltöttek bizonyos európai országokban 1980 és 1996 között. Új-Zélandon, akárki, aki Nagy-Britanniában, Franciaországban, vagy Írországban volt teljes hat hónapig 1980 és 1996 között, az nem adhat vért.

Az FDA szintén megtiltotta bármilyen olyan sperma donor importálását az Egyesült Államokba, ami a Creutzfeldt-Jakob betegség szempontjából veszélyeztetett.

A világ népessége még nem tapasztalt nagyobb CJD járványt embereknél, de a londoni University College által végzett kutatások azt feltételezik, hogy a Creutzfeldt-Jakob betegség kialakulásához akár negyven-ötven év is kellhet. Felfedezték, hogy hasonló betegségeknek, amik szintén a prionok elterjedésével járnak, például a kuru, hosszú a lappangási idejük. Ha ez igaz, akkor a jövőben az emberiségnek hatalmas CJD járvánnyal kell majd szembe néznie a jövőben.

Ez nagyon pusztító lehet, mivel a betegség vérátömlesztésekkel és mesterséges megtermékenyítési eljárások következtében is terjedhet. 2011-ben nem létezik általánosan elfogadott CJD gyógymód. Kivétel nélkül végzetes és további kutatások folynak, hogy jobban megérthessük a betegség veszélyeit és hátterét.

Norvég nehézvíz szabotázs

A második világháború történetének oktatása nagyon korlátozott. Jobban ki kellene térniük a töri óráknak az események magyarázatára és a világ ügyeire gyakorolt hatására. Most azt a bizonyos műveletet veszünk górcső alá, amit a második világháború során segített a tengelyhatalmak és Németország legyőzésében. 1938-ban fedezte fel egy Otto Hahn nevezetű német kémikus a maghasadást.

A maghasadás az a reakció, ami a nukleáris energia és nukleáris fegyverek készítéséhez szükséges. Hahnt a „atommagkémia atyjának” és az atomkorszak megteremtőjének” tartják. 1939-re Németországnak egy fejlett nukleáris fegyver fejlesztési programja volt. Rendelkeztek atommagreaktorra és az urán kitermeléséhez szükséges eszközökkel, valamint nehézvízzel (a hidrogén kettesszámú izotópjának az oxigénnel alkotott 2:1 arányú vegyülete) Urán izotóp elkülönítést is végeztek. (az a folyamat, amely során egy elem egy izotópját elkülönítik az összes többitől)

A második világháború folyamán a szövetséges (antant hatalmak) csapatok fontos feladatává vált a németek nukleáris fegyver fejlesztési programjának ellehetetlenítése. A norvég nehézvíz szabotázs egy olyan a norvég katonák által kivitelezett hadművelet sorozat volt, amely a nácik nehézvíz nehézvíz (deutérium-oxid) előállításának megakadályozására irányult, amit nukleáris fegyverek készítésére használhattak volna.

1934-ben a norvég Norsk Hydro nevű vállalat hozta létre a műtrágyagyártás melléktermékeként az első kereskedelmi nehézvíz előállítására képes üzemet. Az nehézvízüzem a Vemork erőműben Norvégia Telemark nevű tartományának Rjukan nevű városának közelében volt. Norvégia 1940. április 9-i német inváziójának hatására a nehézvíz egy részét eltávolították, de nagy készletek maradtak a náci megszállást követően is.

A norvég ellenállási mozgalmat azért alapították, hogy a nukleáris fenyegetést szabotálják. 1943 elején, a szövetséges csapatok végrehajtották a Gunnerside hadműveletet. A támadás során a SOE (Special Operation Executive) által kiképzett német kommandósok sikeresen elpusztították robbantásukkal a „nehézvízgyárat”.

A szárazföldi akciót egy sor szövetséges bombázó repülő is követte. Válaszként, a németek döntöttek, hogy felfüggesztik a létesítmény működését és Németországba szállítják a maradék nehézvizet. A visszavonulást követően, a norvég ellenállási erők elsüllyesztették az SF Hydrot a Tinnsjo tavon, azért, hogy megakadályozzák a nehézvíz elszállítását. Visszatekintve a művelet a legsikeresebbnek fémjelzett szabotázs akció volt a második világháború folyamán. Segített megakadályozni a náci atomfegyver kifejlesztését.

(Sz. D. L., listverse.com)