Bányák, rizsföldek, sötét varróüzemek, vegyszer-gyárak. Helyek a világon, ahol gyermekek milliói végeznek olyan munkát, ami veszélyezteti egészségüket, tanulási lehetőségeiket, alapvető jogaikat.

Prostitúció, pornográfia, drogkereskedelem, kényszermunka, rabszolgaság. Helyzetek, amik a gyermekmunka legrosszabb formáit jelentik, és amelyek gyermekek milliót hozzák kiszolgáltatott, kínzó, megalázó helyzetbe és veszik semmibe alapvető jogaikat – áll az Unicef sajtóközleményében.

Minden év június 12-én az ő helyzetükre hívják fel a figyelmet a világ gyermekjogi szervezetei, így az UNICEF Magyar Bizottsága is. Magyarországon a gyermekmunka nem ölt olyan mértéket, mint a világ más tájain, így például az afrikai vagy ázsiai régióban, ahol egyes becslések szerint minden negyedik gyermek végez valamilyen kényszermunkát.

A világnapot 2002-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére indították el. A szervezet minden olyan fiatalt gyermekmunkásnak tekint, aki tizenkét éves kor alatt dolgozik. A 12 és 18 év közöttieket pedig abban az esetben, ha heti 14 óránál többet dolgoznak. Az ILO az ennél magasabb heti munkaidőt a fiatal jövőbeni munkaerő-piaci kilátásainak romlása és az életesélyeinek csökkenése miatt károsnak tart.

A világban dolgozó kiskorúak több mint kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik, erre a szegénység miatt kényszerülnek. Hiába a törvény tiltása, az ILO adatai szerint több mint 200 millió, 5 és 17 év közötti fiatal kénytelen dolgozni. Igaz, 2000 óta csökken a gyermekmunka aránya a világban. Főleg a fejlődő országokban mindennapos a gyermekmunka, itt gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat a gyerekek, hogy pénzt keressenek a család számára. Így azonban nincs lehetőségük sem az iskolába járásra, sem pedig a játékra, ráadásul gyakran alultápláltak és betegek is.

Magyarország ugyan nem tartozik a gyermekmunkával leginkább fertőzött országok közé, bár sajnálatos módon a gyermekmunka valamennyi formája jelen van hazánkban is, a gyermekprostitúciótól a gyermekek kábítószer-kereskedelemben való felhasználásán át az illegális foglalkoztatásig. Ez utóbbi főleg a nyári időszakban jellemző, amikor üdülőterületeken és a mezőgazdaságban sok olyan gyermek végez munkát, aki a jogszabályok szerint erre még nem lenne jogosult.

Magyarországon jelenleg csak 16 éves kor felett szabad dolgozni, 15 éves kortól azonban diákszövetkezeteken keresztül a nyári szünetben diákmunkát lehet vállalni. A diákmunkások azonban nem túlórázhatnak, nem dolgozhatnak éjszaka, és veszélyes munkakörben sem.

(UNICEF, KamaszPanasz)