Emlékeztek még arra a 12 éves fiúra, aki az egyik fővárosi aluljáróban terrorizálta a járókelőket? Vagánykodott, agresszíven viselkedett, üvöltözött, majd odáig fajult a cseppet sem szórakozató viselkedése, hogy megszúrt egy másik fiatalt. Őt akkor nem lehetett felelősségre vonni, jövőre azonban már a 12-13 évesek is felelnek tettükért.

A fiatalok és a büntetés

Jelenleg 14 éves kortól lehet a gyerekeket büntetni, jövőre 12 évre csökkenti a kormány a büntethetőségi korhatárt emberölés, testi sértés, rablás, valamint kifosztás esetén. Legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság.

Új büntetési nemek is megjelennek majd a Büntető törvénykönyvben: a jóvátételi munka, az elzárás, amelyet fiatalkorúaknál legkevesebb három, maximum harminc napra lehet majd kiszabni.

A Legfőbb Ügyészség adatai szerint a bűnelkövetők közel 10 százaléka fiatalkorú, 2011-ben 11 ezer bűncselekmény írható a számlájukra a 14 év felettieknek, az ennél fiatalabb elkövetők száma 2700 volt tavaly.

Érvek és ellenérvek a BTK. szigorítása kapcsán

Egy nevét nem vállaló, középiskolában dolgozó ifjúságsegítő azt mondta, hogy igen nehéz helyzetben van a szakma, tehetetlenek a kirívó esetekben, a tanár már nem fenyíthet, mert feljelenti őt a szülő, nem élhet azokkal az eszközökkel, mint 20 éve: egy vonalzóval való körmös a régi időkben igenis használt. Ma mit tehet a tanár, kikéri az ellenőrzőjét? A diák csak szemberöhögi, jobb esetben - mondja a szakember, aki úgy véli, hasznos lesz a szigorítás, bár kétséges, hogy be fogja ismerni egy 13 éves a tettét, azt sem tudja majd, mit csinált, neki ez egy jó móka, nem érti majd, miért akarják felelősségre vonni. Az erőszakot látja a tévében is.

A megoldás nem a büntetés, hanem a gyermekek nyelvén értő szakemberek, pártfogók, pszichológusok, szociális munkások és a mindenekelőtt a szülők közös munkája - véli Pető Csilla pszichológus. Szerinte a hangsúlyt a megelőzésre kellene helyezni, a cél, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe a fiatal.

Látszatintézkedés az egész?

Tóth Mihály egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnöke segít a KamaszPanasz olvasóinak a változások megértésében.

Mit eredményezhet a változás?

Látszólag igen jelentős „koncepcionális” változásról van szó a gyerekek büntetendővé nyilvánításával, valójában azonban meggyőződésem szerint ez inkább olyan demonstratív lépés, amely alig több „látszatintézkedésnél”. A 12 és 14 év közöttiek emberölésért, halált és életveszélyt okozó testi sértésért, rablásért és kifosztásért felelhetnek. A törvény tervezetének eredeti verziójában maradt volna a 14 éves határ, aztán ezt a halált okozó cselekmények esetében 12-re változtatták, majd - miután rájöttek, hogy ez évente legfeljebb 1-2 tettet jelent csak, ezért pedig törvényi változás nem kell - kiegészítették két erőszakos vagyon elleni bűncselekménnyel. Ez évente 150-200 rablási és tucatnyi kifosztási ügyet jelenthet.

Fontos tudni azt is, hogy a 12 és 14 év közöttiek nem válnak az említett bűncselekmények elkövetésekor sem automatikusan büntethetővé. Esetükben egyenként, gondosan kialakított orvosszakértői, pszichológusi vélemény alapján kell állást foglalni arról, megállapítható-e a belátási képesség. Ha nem, továbbra sem büntethetőek. Igenlő válasz esetén is kizárólag „intézkedés” és nem büntetés alkalmazható velük szemben. Vagyis megrovás (figyelmeztetés), próbára bocsátás (a bűnösség kimondásának és a büntetésnek az elhalasztása), valamint javítóintézeti nevelés. A legsúlyosabb esetben a gyermekvédelmi törvény alapján eddig is intézeti nevelésben lehetett elhelyezni a fiatalokaat.

Visszatartó erő lehet-e a szigorítás a fiatalok körében?

Magam csak kivételes, egyedi esetekben hiszek abban, hogy pusztán a szigornak visszatartó ereje lehet. Meggyőződésem, hogy nem az életkori határok tologatása a megoldás. Mindig lesznek „felnőtt” 12 évesek, és „gyerek” 18 évesek. Evidens, de ki kell mondani, hogy a gyerekekre vigyázni kell, törődni kell velük, óvni kell, nevelni kell őket. Maguktól soha nem válnak bűnözővé, csak ha a környezetükben ezt látják. Ha egyszer mégis a bűn útjára lépnek, a rosszallás kifejezése nem lehet az egyetlen válasz, és nem is biztos, hogy adott esetben erre egyáltalán szükség van. A 12 és 14 év közöttiek büntethetőségének korlátozott megteremtése számottevő változást nem fog hozni.

Javítóintézetbe küldik őket

Jelenleg négy javítóintézet működik az országban, Budapest mellett Aszódon, Rákospalotán és Debrecenben. A jövő évtől életbelépő változások miatt is szükség lesz újabb intézetre, ezért a Dunántúlon kétmilliárdos költséggel 80 férőhelyes javítóintézetet építenek, a szakmai programját a debreceni intézet fogja koordinálni. A 14 éve, országosan is példaszerűen működő debreceni javítóintézet a bíróságok által előzetes letartóztatásba helyezett fiúkat, illetve javítóintézeti nevelésre ítélt, 14 és 19 év közötti fiúkat fogadja. Debrecenben is bővítettek: 280 millió forintból új, előzetes letartóztatást végrehajtó részleget alakítottak ki.

Tóth Mihály úgy véli, javítóintézetekre szükség lesz, de itt sem a mennyiségi, hanem minőségi (személyzeti) javulástól várható eredmény. A gyermek- és fiatalkorúak, valamint a fiatal felnőttek kriminalitásának megfelelő kezelése a jövőben jóval összetettebb, átfogóbb, alaposabb átgondolást igényel. Erre a Btk. előkészítése során voltak javaslatok. Pető Csilla pszichológus szerint egy olyan intézményrendszerre lenne szükség, mint amilyen a javítóintézet, amely inkább nevel, mint büntet, az azonban nem megoldás, hogy összezárják a 12 éveseket a 16-19 évesekkel.

(Szerző: T.A., újságíró)