“Már megint vitatkozol!” - hányszor, de hányszor hangzik el az ominózus mondat a szüleid szájából, amikor ahelyett, hogy valamit szó nélkül hagynál, inkább ellenkezel. A szócsaták sorozatában eszébe sem jut senkinek, hogy az, amit műveltek - maga a vita - nemcsak a feszültség levezetésében segít, hanem több szempontból is produktív tud lenni.

Vélemények ütközése

Neked is megvan a magad véleménye mindenről. Ezt kinyilváníthatod szimplán egy beszélgetés alkalmával, megfogalmazhatod felületesen, de átgondoltan is. A vélemények ütközése pedig – amikor megkérdőjelezed valakiét, indokokat és bizonyítékokat várva tőle – óhatatlanul vitához vezet.

Mi a vita?

A vita érvek ütköztetése egy adott témában, amelynek célja a másik fél - vagy egy adott hallgatóság - meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy az igazság közös keresése. A vitázó a saját véleményét szeretné igazolni, a vitapartnere véleményét cáfolni, a hallgatóságot meggyőzni.

A vita, az érvelés több társadalomtudomány eszköze, például politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia stb. alkalmazza. A vita erkölcsi szabályait vitakultúrának nevezzük.

Vitatípusok

A vita típusát az adott konfliktus határozza meg:

• veszekedés: személyes támadások, érzelmek és indulatok, mindenáron való győzni akarás jellemzi. A logikának sajnos itt kevés helye van - a felek célja, hogy megbántsák, megalázzák a másikat, a saját indulataikat levezessék. Ennek eléréséhez bármilyen eszközt igénybe vesznek, legyen az tisztességes vagy tisztességtelen.
• racionális vagy érvelő vita: a két fél eltérő, egymásnak ellentmondó állásponton van, melyet meggyőző érvelések segítségével akar a másikkal elfogadtatni
• törvényszéki tárgyalás: a vita menetét szigorúan szabályozzák, a vitatkozó felek feladata világos, és a vita eredményét egy harmadik, ideális esetben teljesen semleges fél értékeli. A vita általában itt sem mentes a személyeskedésektől, a pszichológiai nyomásgyakorlás egyéb eszközeitől
• a tárgyalás: a feleket az érdekeik vezetik. A vita érdekeiknek megfelelő lezárását alkudozás segítségével próbálják meg elérni. Az alkudozás során a felek bizonyos előnyök fejében bizonyos engedményeket tesznek-

A vita szakaszai

A vitának négy szakasza van:

• Konfrontációs szakasz - az a véleménykülönbség, ami lényegében a vitát elindítja - a vitázók azonosítják egymást.
• Nyitó szakasz: a vitázók szerepei nyilvánossá válnak.
• Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.
• Záró szakasz: közös következtetések, következmények. Egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy döntésével, végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül).

Miért jó vitatkozni?

Több szempontból is. Ha vitázol:

• ki mered nyilvánítani a véleményedet - ehhez bátorság és önbizalom kell
• ki mersz lépni a nyilvánosság elé
• fejlődik a nyilvános beszéd készséged
• érveket tudsz felsorakoztatni az állításod mellé - pláne, ha még kutatómunkát is kell végezned az igazad bizonyítására
• fejlődik az információk szelektálásának és rendszerezésének képessége
• meg tudod győzni a másik felet
• befolyásolni tudod a környzetedet érintő döntéseket
• egyszerre két dologra is tudsz koncentrálni és logikus következtetéseket levonni: arra amit mondasz, és arra amit a vitapartnered mond
• egy adott témát több szemszögből is tanulmányozhatsz
• elsajátitva a kulturált vita szabályait képessé válsz arra, hogy tiszteletben tartsd a másik felet, és meghallgasd az ő véleményét is

Tanulj meg vitázni! Mire ügyelj, ha vitatkozol?

1. A viták többsége erős érzelmi reakciókat vált ki mindkét félnél. Ennek ellenére sem szabad elragadtatni magad, mindig úgy bánj a másikkal, ahogy szeretnéd, hogy ő bánjon Veled! Hallgasd végig az ő mondandóját is.
2. Kontrolláld az érzelmeidet! Mielőtt reagálnál bármire lépj egyet képzeletben hátra, és mintha kívülálló lennél mérd fel a helyzetet.
3. Attól, hogy kiabálva mondod a magadét, még nem biztos, hogy Neked van igazad!
4. A kimondott szónak hatalmas ereje van: építhetsz, de rombolhatsz is vele, maradandó károkat okozva a másik lelkében.
5. Fogadd el: mindenki más, igy mindannyian másképp élünk meg egy-egy helyzetet. Amikor vitára kerül a sor próbáld megérteni a másik fél álláspontját is: miért mérges, mi és miért eshetett neki rosszul? Ha odafigyelsz a másikra, akkor elvileg tudnod kell, hogy mi az, ami kiveri nála a biztositékot.
6. Ne gyűjtögesd magadban a sérelmeidet. Mondd el őszintén és egyenesen, ha valami bánt - így nem mérgesedhet el a helyzet a felgyülemlett feszültség miatt.
7. Ne légy túlérzékeny és ne vedd támadásnak, ha valaki megmondja a véleményét a rossz szokásaidról - visszatámadás helyett inkább gondold át nincs e igaza. Ha igaza van változtass, ha nincs akkor megvan az alap egy alapos beszélgetésre.
8. Soha ne emlegesd fel a múltbéli - már lezárt sérelmeidet!
9. Attól, hogy véleménykülönbség van köztetek még nem lesztek örök ellenségek! A vita mindig egy adott témára vonatkozik, és nem szabad emiatt messzemenő következtetéseket levonni a másik személyéről.
10. A vita nem feltétlenül a győzelemről kell hogy szóljon! Néha egy konszenzusos megállapodás értékesebb, mint a saját álláspont erőltetése.

Ne feledd, ha elragadnak az érzelmeid, az már nem vita, hanem veszekedés. Ilyenkor jobb, ha abbahagyod, majd lehiggadsz, később pedig tiszta fejjel folytatjátok. A vita tehát nem rossz dolog, ha nem megy át személyeskedésbe és érzelmileg nem válik túlfűtötté.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Felhasznált irodalom: tavoktatas.mnt.org