Mai túl szexualizált világunkban a média által naponta többször szembesülünk a kérdéssel. Hogyan is oldhatnánk fel a nagy dilemmát: szexeljünk-e az első randin vagy inkább ne? Nézzük, pro és kontra.

1. Miért nem érvényes a Cape diem?

Sok fiatalnak tetszik a Carpe diem (Élj a mának) filozófia. Miért is ne feküdnénk le valakivel, ha tetszik nekünk és hosszú távra tervezünk?

Éppen ezért. Mert tetszik nekünk és hosszú távra tervezünk. Elég rátekinteni a férfiak részvételével készült felmérésekre, vajon komolyan veszik-e a nőt, ha az az első randin megmérettetik és könnyű prédának bizonyul. Legtöbbször nem, kiváltképp, ha a nő nyomul és fektetteti le magát. Vagyis ágyba viszi a férfit.

Emlékezzünk csak a Szex és New York első epizódjára, amikor extra divatos főhősnőnk a férfiként szexelő nőkről ír cikket. Na, abban aztán nem szerepel az első randi kifejezés. Vagyis: lehet úgy szexelni, mint egy férfi – következmények és elvárások nélkül, nem gondolva a jövőre. Definíció szerint az egyéjszakás kaland nem tekinthető első randinak, hiszen egyik fél sem vár folytatást (szerencsés esetben).

2. Miért ne bizonyíts?

Szándékaink bizonyítására sose bújjunk ágyba kiszemelt hercegünkkel, és higgyünk a mesének, miszerint a szex kötelez.

A szex nem kötelez. A mesék nem igazak. Aki hamar beadja a derekát, könnyen megütheti a bokáját, na nem az ágy sarkába, hanem képletesen (is). A férfiak ezerszer hangoztatott mag-elvető biológiai természete miatt sokkal hajlamosabbak a nőt vágyuk kielégítésének tárgyaként tekinteni, mint mi nők a férfiakat. Attól, hogy azt hisszük, az első randi alkalmával nyélbe ütött légyott majd mellettünk tartja a karikagyűrűnk viselője szerepére általunk kijelölt férfit, merő fikció (mint ahogy legalább ugyanekkora ostobaság csak azért teherbe esni, hogy a haldokló kapcsolatot tartósabbá tegyük, de ez egy másik téma). Ha a férfi többet akar, várni fog. Ha nem, akkor meg nem érdemes megadni neki, amit akar.

3. Óvszer nélkül és sajnálatból sose

Tetszik a férfi, és érezzük azt a bizsergést, ami arra késztet, hogy elcsábítsuk őt/beadjuk a derekunkat. Akkor miért is ne? Csak egyre vigyázzunk: safe sex – vagyis a biztonságos szex mindenekelőtt tekintetben tartása a legfontosabb. Nem érdemes egy kellemes légyott miatt valami csúnya fertőzést összeszedni, hogy aztán időtlen időkig a nőgyógyászati szakrendelőket járjuk segítségre várva.

Ha nem tetszik a pasi, és nem érezzük azt a bizonyos bizsergést, egyáltalán nem kötelességünk megtenni azt, amit nem akarunk. Ha mi erőszakoltuk ki a randit, de mégsem találtuk meg a távolról oly vonzó, ám közelről már fele annyira sem úriemberben álmaink netovábbját, egy percig se izguljunk azon, hogy mi lesz most szegénykével. Még akkor sem, ha teljesen feltüzeltük. Van ez így: a sikertelenségbe vagy csalódásba egy hímnemű sem fog belehalni, legfeljebb máshol vigasztalódik majd. Terápia befejezve, lelkiismeretünk szabadon szárnyalhat a megnyugvás felé. (Ismét muszáj a Szex és New York legelső epizódjára utalni.)

4. Miért nem lehet teljes az összhang?

Lefekszünk a partnerünkkel, mert olyan teljes az összhang, és annyira klappol minden, hogy vétek lenne a kínálkozó alkalmat kihagyni. Akár lesz belőle több, akár nem. Ez esetben bármely variáció jól fog elsülni (vigyázat: safe szex!), a kellemes mellékhatások tarthatnak akár csak másnap reggelig, de hosszabb ideig, vagy akár egy egész életen át.

Első alkalommal nem tudhatjuk, kit rejt gavallérunk ruhája (ami ugye már nem rejti, miután megszabadul tőlük). Hacsak nem csekkoltuk le a fiatalembert már jó előre, teljesen megbízható forrásokból, legalább három különböző helyről (értsd anyukája, ex barátnője, és nem utolsósorban alkalmi szexpartnereinek egyike), akkor a vállalkozás kissé kockázatos. Hiszen lehet, hogy az összhang csak a hálószoba küszöbéig terjed. Vagy az ágyelőig. Hosszú távra tervezőknek pedig figyelembe kell venniük, hogy – sajnos – ők sem látják a jövőt, bármennyire is hisznek a lélekvesztőkben és a megérzésekben.

Az első randin még nem tudhatjuk, valóban életünk szerelme ül-e előttünk. Bár van, akik ezt állítják. De legyünk őszinték: a legtöbb szerelemnek induló párkapcsolati szárnypróbálgatás idején az emberek nagy többsége azt hiszi, hogy végre megtalálta a Nagy Ő-t. Csak eztán erről senki nem beszél, azokat leszámítva, akiknek ez tényleg sikerült. Mégis kevés azon történetek száma, akik azért feküdtek le már az első randin a partnerükkel, mert tudták, hogy ő az igazi. Sokkal többen vannak azok, akik azért feküdtek le már az első randin a partnerükkel, mert azt gondolták, hogy ő az igazi – aztán mégsem így történt.

Mérlegeljünk hát, mi a fontosabb, mik az elvárásaink és a vágyaink. Az erkölcsi megbélyegzés mai szabados világunkban már a múlté, ám saját jó hírünkre, önbecsülésünkre, biztonságunkra és érzelmi stabilitásunkra ügyeljünk, a pillanatnyi hév a későbbiekben számos kellemetlen percet okozhat. Lehet fejjel rohanni a falnak, csak nem érdemes, és nem biztos, hogy ami a gimi legmenőbb (? – értsd leghírhedtebb) csajának bejön, az nekünk is klappol majd.

(Fókuszbananő)