A homoszexuális hajlammal kapcsolatban nagyon kevesen mernek kérdéseket feltenni. Sok serdülőt és fiatalt érint valamilyen formában, mégis félve hozzák szóba. Talán azért, mert már egy egyszerű kérdés magában hordozza a félelmet, hogy elítélik a többiek.

A skála egyik pontja: homoszexualitás

Arányaiban kevesen vannak olyanok, akik teljes egészében homoszexuális irányultságúak. Ha az emberi szexualitás változatosságát egy egyenesen ábrázoljuk, akkor annak egyik végén a heteroszexualitás, a másik végén a homoszexuális irányultságot helyezhetjük el. A kettő között, középen, a biszexualitás áll, azok, akik mindkét nemhez ugyanannyira vonzódnak szexuálisan.

Mi a helyzet a skála többi pontjával? A tudományos vizsgálatok szerint a biszexualitás lehetősége mindenkiben megvan, a különbség a neveltetés, a kulturális és szociális hatások miatt jelenik meg. Van olyan közöttünk, akik valahol a hetero- és biszexualitás között mozognak, vannak olyanok, akik egyértelműen húznak az ellenkező nem felé. Azonban azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha egyszer vagy néhányszor volt már azonos neművel kalandod, még nem jelenti azt, hogy homo- vagy biszexuális vagy. Az azonos nemű kalandok, különösen tini korban nem ritkák.

Elfogadottság

Ha körülnézünk a világban, nagyon különös kettőséget tapasztalunk meg. Egyrészt a keresztény kultúrkör elég markáns elvárásokat fogalmazott meg a helyes szexuális viselkedésről. Másrészről a XXI. században a leszbikusság például szexisséget tükröz a férfiak számára. Akkor most, hogy is van ez? Elfogadott vagy mégsem? Sajnos még nincs egyértelmű válasz erre a társadalomban. Szerencsére a tudomány feltalálta a spanyolviaszt: ez nem betegség.

A homoszexualitás elfogadásával valahogy úgy állunk, mint a kövérséggel: régen elfogadott volt, sőt elvárt egy tisztes embertől hogy jól táplált legyen, a molett nők a termékenységet szimbolizálták. Manapság a túlsúllyal szenvedők kiközösítés áldozatai lehetnek. Ugyanez a helyzet a homoszexualitással is.

Csak szexualitás?

A homoszexualitás kifejezés magában hordozza a szexualitás szót is, emiatt hajlamosak vagyunk a kapcsolat egyetlen aspektusára gondolni. Valóban ennyi lenne az egész? Szex azonos neműek között? A homo- vagy biszexuális párok is ugyanolyan párkapcsolatban élnek, mint heteroszexuális társaik. Ugyanolyan szerelem, meghittség és elfogadás köti össze őket, mint bárki mást.

A homoszexuális egyének gyakran néznek szembe olyan vádakkal, minthogy túl sok személlyel létesítenek szexuális kapcsolatot. Ha levetkőzzük előítéletinket és szétnézünk a heteroszexuális emberek háza táján, akkor nem sok különbséget nem találunk ezen a téren. A hedonisztikus életmód, a gyakori párcsere gyökereit az egyéni élettörténetben találhatjuk meg, függetlenül a szexuális irányultságtól.

Mit tegyél, ha...

Ha egy azonos nemű barátod közeledni próbál hozzád: Ez akkor lehet különösen kellemetlen, ha te magad sem tudod, hogy hogyan állj hozzá a kérdéshez. Ha a homoszexualitás benned viszolygást és undort kelt, akkor könnyen véget érhet a barátság. A legegyszerűbb módja, ha ugyanúgy kezeled, mint bárki mást, aki közeledik feléd, de nem tetszik. A legjobb ilyenkor nyíltan kimondani azt, hogy rossz ajtón kopogtat, de barátként szükséged lehet rá.

Barátodról kiderül, hogy az azonos neműekhez vonzódik: Nehéz lehet ilyen helyzetekben hideg fejjel gondolkodni. Ilyenkor két gondolat merülhet fel: „ami eddig történt az hazugság. hazudott mindenben.” Miben hazudott pontosan? Abban, hogy melyik nemben talál örömet, de ez nem azt jelenti, hogy az egész barátságot ki kell dobni az ablakon. Kicsit próbáljuk meg az ő szemén keresztül nézni a világot: „Miért nem merte elmondani nekem? Mitől félt eddig?” A másik, ami felmerülhet benned, az a félelem, hogy feléd fordul vágyaival. Egy tisztázó beszélgetés eloszthatja ezt a félelmet. A homoszexuális, vagy biszexuális érzelmeket sokan titokként kezelik, ha mégis megosztják, úgy is tekinthetsz rá, hogy megtisztelő, hogy egy ilyen titkot bíztak rád.

Természetesen teljesen érthető, ha neveltetésed, kultúrád, vallásod miatt mindez nagyon távol áll tőled, és nem tudod elfogadni. Ez esetben is jobb ezeket az érzéseket kimondani. A megfogalmazásra azonban illendő odafigyelni. Előnyösebb, ha saját érzésidről beszélsz „kellemetlenül érzed magad, neked ez szokatlan és nem tudsz vele mit kezdeni”, szemben azzal, hogy minősítő jelzőkkel élsz az ő személyére vagy életére vonatkozóan.

(Börcsök Gyöngyi, pszichológus)