A fogamzásgátló módszerek – sokféleségükből adódóan – más-más mechanizmussal akadályozzák a nem kívánt terhesség kialakulását, ennek megfelelően természetesen hatékonyságuk és sikertelenségi arányuk nagyon eltérő.
Ahhoz, hogy a nem kívánt terhesség kialakulásával szembeni hatékonyságukat össze tudjuk hasonlítani, szükség van egy olyan általános jelzőszámra, indexre, mely egy meghatározott értékkel tudja kifejezni a módszer sikertelenségét, illetve ebből kalkulálhatóan a hatékonyságát. Ez az úgynevezett Pearl-index.
Hogyan számoljuk ki a Pearl-indexet?
A Pearl-indexet a fogamzásgátlási módszerek megbízhatóságának összehasonlíthatóságának céljából hozták létre, amely gyakorlatilag a sikertelenségi arányt jelzi 100, úgynevezett asszonyévre vonatkoztatva. Ez a szakkifejezés bizonyára furcsán hangzik, de a gyakorlatban annyit jelent, hogy 100 nőből, aki az adott fogamzásgátlási módszert használja, egy év alatt hányan esnek teherbe. Tehát a Pearl-index minél alacsonyabb, annál megbízhatóbb a módszer, hiszen ez a jelzőszám nem a megbízhatóság fokát, hanem a sikertelenség arányát jelzi!
A szakirodalomban is igen eltérő Pearl-index értékeket találunk
A Pearl-index igen eltérő lehet az egyes szakirodalmi adatokat áttekintve, illetve meg kell említeni azt is, hogy létezik úgynevezett „tipikus” és „tökéletes” használat is. A Pearl-index meghatározásánál a vizsgálati csoport összetétele is igen eltérő lehet; illetve, ha figyelembe vesszük a „tipikus” és „tökéletes” használat különbségéből adódó eltérő eredményeket, akkor már érthető, hogy miért különböznek ennyire a fogamzásgátlási módszerek a megbízhatóságot illetően.
Vegyünk egy példát, melyben az óvszert használók csoportjában igen eltérő Pearl-indexek adódtak. Egy észak-angliai vizsgálat esetében a Pearl-index 0,4 volt, ezzel szemben egy puerto ricoi vizsgálatban 32-t állapítottak meg. Tehát a módszer hatékonysága vagy sikertelensége nagyban függ a pár precizitásától és motiváltságától, sőt az életkortól és a szociális tényezőktől is.
Az egyes fogamzásgátlási módszerek Pearl-indexének összehasonlítása
Ha semmilyen védekezési módszert nem alkalmazunk, akkor annak Pearl-indexe 85, azaz egy év alatt 100 nőből 85 esik teherbe, ha nem védekezik.
A megszakításos közösülés hibaaránya is igen nagy, Pearl-indexe 12-42 között mozog. Szintén nem eléggé megbízható módszer a naptár-módszer, melynek Pearl-indexe 14-47; a hőmérős módszer és a hüvelyöblítés megbízhatósága is hasonló. Az óvszer már sokkal biztonságosabb, hiszen Pearl-indexe 4-15.
A kombinált fogamzásgátló tabletták a leghatékonyabb módszerek közé tartoznak a nem kívánt terhesség megelőzését illetően, Pearl-indexük 0,1-2 között van. A csak gesztagéntartalmú fogamzásgátló tabletták is igen megbízhatóak, Pearl-indexük 0,5-6 között van.
Összefoglalva
Védekezés módszere |
Pearl-index |
Nincs védekezés |
85 |
Megszakításos közösülés, hőmérős módszer, hüvelyöblítés |
12-42 |
Óvszer |
4-15 |
Kombinált fogamzásgátló tabletták |
0,1-2 |
Csak gesztagén-tartalmú fogamzásgátló tabletták |
0,5-6 |
A fogamzásgátlási módszer kiválasztásakor vegyük mindig figyelembe az adott módszer Pearl-indexét, illetve egyéb tényezőket is, mint például a különböző egyéb betegségeket, azt hogy fennáll-e nemi úton terjedő betegséggel való fertőződés rizikója, valamint az életkort, dohányzást stb. A módszer kiválasztásában érdemes kikérnünk szakember segítségét.
(KamaszPanasz)