Feltéve, ha a partnere sem idősebb 18-nál – tegyük gyorsan hozzá. A július elsején hatályba lépett új Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint nem vonhatóak felelősségre azok a 14–18 év közötti kamaszok, akik lefekszenek 12-14 éves partnerükkel.

Mit is jelent ez pontosan? Megkerestük dr. Hornyák Szabolcs ügyvédet, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének adjunktusát, hogy segítsen értelmezni a változásokat.

A korábbi Btk. szerint megrontásnak minősült, ha valaki, életkortól függetlenül 12 és 14 év közötti személlyel közösült. Itt egy rövid kitérőt kell tennünk.

Nem mindegy, hogyan nevezzük!

Fontos kérdés, hogy amit a köznyelvben szexnek mondunk, a büntetőjog melyik fogalmával azonosítható. A korábbi Btk. erre ugyanis két kifejezést használt, a közösülést és - az idővel nagyon meghaladottá vált megnevezésű - fajtalanságot. Ez utóbbi jelentett a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Így tehát a köznapi értelemben vett szex a büntetőjogban két cselekményre lett választva. Ennek jelentősége abban áll, hogy a korábbi törvény a 12 és 14 év közötti személlyel történt közösülés esetén életkortól függetlenül mindenkit büntetni rendelt, fajtalanság esetén azonban csak azt, aki betöltötte a tizennyolcadik életévét.

A július 1-jétől hatályos Btk. ezt annyiban változtatta meg, hogy a 12 és 14 közötti személlyel való szexuális cselekmény akkor büntethető, ha az elkövető már elmúlt 18 éves. Az új "szexuális cselekmény" fogalmába beletartozik a közösülés, valamint minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas vagy arra irányul. Egész egyszerűen: abban van változás, hogy már a közösülés esetén is a csak 18. életévét betöltött személy büntethető.

Egy szemléltető példa

Az egyik fél még nincs 14, a másik pedig már elmúlt 18 éves. Ez legalább négy év korkülönbség, amely főleg ebben a korban nagy idő, hiszen az egyik még gyerek, a másik pedig már felnőtt. Az könnyen belátható, hogy ilyen korkülönbség esetén az idősebb partner jóval nagyobb befolyással lehet az események alakulására, mint a fiatalabb. Az ilyen eseteket is visszaélésnek tekinti a büntetőjog – szemlélteti az ügyvéd.

Miért volt szükség a módosításra?

A változtatás okáról azt mondja a törvényhez fűzött indokolás, hogy a fiatalok szexuális érése, pszichoszexuális fejlettsége napjainkra jelentősen eltér a hetvenes évek végi állapottól, amikor is a korábbi Btk.-t megalkották.

A törvénykönyv feladata, hogy a visszaélésszerű cselekményeket üldözze. Ezért van a 12 éves korhatár. Annak eldöntése, hogy egy személy érett-e a szexre, nem a büntetőjog feladata, arra nem is alkalmas – jegyzi meg dr. Hornyák Szabolcs, aki hozzáteszi: amennyiben nem a két fél beleegyezésén alapuló szexuális kapcsolatról beszélünk, akkor más, súlyosabb bűncselekményt kell megállapítani.

Hogyan vélekedik a változásról a szexológus?

Megfigyelhető, hogy az első szexuális kapcsolat egyre korábbi életévekre tevődik. Ezt a változást próbálja követni az új jogszabály, aminek következtében megnő a szülők, a pedagógusok és nem utolsó sorban maguknak a fiataloknak a felelőssége – mondta kérdésünkre Gesztelyi Tamás mentálhigiénés szakember, szexológus, a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület vezetője.

- Az iskolán és a családon belüli információk átadásával, valamint a hatékony döntésképesség tanításával sokat segíthetünk a fiataloknak. Ezek nélkül nagy veszélynek tesszük ki őket, hiszen joguk van a szexualitáshoz, de praktikus ismeret, ami megvédené őket a veszélyektől, az sajnos hiányzik.

Ne legyen igazam, hogy a jogszabály-módosítás következményeként az elkövetkezendő időkben nőni fog a 18 év alattiak abortusza – teszi hozzá a szakember.

(Szerző: T.A. újságíró)