A legismertebb barna színű, szénsavas folyadék jóval kevésbé egészségtelen és veszélyes, mint az a köztudatban él. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket a kóláról!

1. mítosz: a kóla elvonja a kalciumot

Időről időre felbukkan a feltételezés, hogy a kóla csontjaink első számú ellensége, mivel állítólag rengeteg foszfort tartalmaz. Az üdítőital 100 millilitere 6 milligramm foszfort tartalmaz, amely csekélynek mondható. Ugyanennyi mennyiségű tejben 92 milligramm található, tehát tizenötször annyi! A magas foszforbevitel kizárólag nagyon alacsony kalciumfogyasztás mellett növeli a csontritkulás kialakulását.

Akik naponta egy gramm kalciumot visznek be szervezetükbe, azoknak nincs miért tartaniuk a foszfor- és foszfátfogyasztástól. Napi 3 liter kóla fogyasztásával összesen 180 milligramm foszfort öntenénk magunkba, pontosan ennyi található 100 gramm marhahúsban, az ellen pedig semmiféle elvonásos kifogás nem merült fel…

2.mítosz: a kóla túl sok koffeint tartalmaz

A kávéhoz, fekete teához és a manapság trendinek számító energiaitalokhoz képest a kóla inkább a csekély koffeintartalmú italok csoportjába tartozik. Egy eszpresszóban 120 milligramm koffein található. Egy deci hosszú kávéban 100, ugyanennyi fekete teában 40, szintén 100 milliliter (tehát fél doboz) energiaitalban átlagosan 40, míg ehhez képest szintén egy deciliter kólában csupán 10 mg lelhető fel a sokszor – ok nélkül is – elátkozott koffeinből.

3.mítosz: a kóla a legtöbb cukrot tartalmazó üdítőital

Annyi szent, hogy édes. S ebből következik a népítélet: mivel édes, biztos bőven van benne cukor, és ennél fogva extrém mennyiségű kalóriát tartalmaz. A cukrot tartalmazó üdítőitalok energiatartalma viszonylag magas – tehát ez nem csak a kólára igaz. Más cukros italokhoz képest azonban nem a kóla számít a legnagyobb energiabombának. 100 milliliter 44 kilokalóriát tartalmaz, míg egy átlagos (nem cukormentes) narancslé a maga 50 kilokalóriájával már át is vette a vezetést.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a kóla fel van mentve: igenis sok benne cukor, ám óriási tévhit, hogy a listát is vezetné, amelyet néhány tápanyagtartalomról szóló adat egykönnyen cáfol is. Egy liter kólában 106 gramm cukor van, az Ice-teákban átlagosan 110, a szűrt gyümölcslevekben átlagosan 130, a szőlőlében 150, a rostos levekben 125. Aki pedig cukorfogyasztását vissza akarja fogni, az ásványvizek nulla százalékos megoldást ígérnek, vagy a még mindig ott vannak a cukormentes innivalók: light üdítőitalok és az édesítőszerrel készült gyümölcslevek.

4.mítosz: kokain a kólában

Talán több volt, mint találékony marketing fogás a kóláról azt terjeszteni, hogy kokain van (vagy inkább volt) benne, ám az eredeti összetételt mindmáig titok veszi körül. Széles körben elterjedt az az amúgy téves házi praktika, hogy a gyerekeknek hasmenés idején kólát és ropit kell adni, s ez a párosítás megállítja a jelenséget. Ez sajnos nem működik.

Hasmenés idején a legfontosabb a szervezet folyadék- és sóháztartását stabilizálni, ám ez nem működik az említett párosítás sós-édes elegyével, sőt: a hasmars erősödhet. A megoldás a szakorvosnál és a gyógyszertárakban rejlik, nem az élelmiszerboltok polcain.

Egyes városi legendák szerint a light kóla fogamzásgátlóként is bevethető – lásd: intim zuhany formájában, ám a reménykedőket ki kell ábrándítsuk, ez sem működik!

(Fókuszbananő)