Az étrend-kiegészítők hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő termékek, amelyeket felmérések szerint a lakosság egynegyede napi rendszerességgel fogyaszt.

A szakemberek tapasztalatai alapján a lakosság nem megfelelően tájékozott ebben a témában, sokan nincsenek tisztában az étrend-kiegészítők funkciójával - összekeverik azokat a gyógyszerkészítményekkel. Ehhez sajnos hozzájárulnak a sok esetben félrevezető reklámok is. Bár a jelölésre vonatkozó szabályokat a reklámozás során is be kellene tartani, mégis előfordul, hogy az étrend-kiegészítők reklámjában terápiás, betegség megelőző hatást vagy valótlan, tudományosan nem megalapozott hatásokat tulajdonítanak a terméknek, esetleg a termék fogyasztása kapcsán gyors eredményeket ígérnek.

De vajon milyen kockázatokat vállal az, aki szakember megkérdezése nélkül – átgondolatlanul kezd el különféle étrend-kiegészítőket szedni? Ennek járunk most utána.

Étrend-kiegészítők fogalma

Az étrend-kiegészítők lényegében olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Adagolt vagy adagolható formában kerülnek forgalomba. Megjelenési formájuk eltér a hagyományos élelmiszerekétől, lehetnek: kapszulák, pasztillák, tabletták, rágó-, vagy pezsgőtabletták, port tartalmazó tasakok, adagolható porok, ampullák, csepegtetős üvegek vagy más hasonló por-, illetve folyadékformák. FONTOS: e termékek élelmiszerek, így betegséget megelőző, illetve gyógyító hatással nem rendelkeznek. Fogyasztásuk célja az étrendből hiányzó vagy csak kis mennyiségben előforduló tápanyagok pótlása.

Mikor hasznos az étrend-kiegészítők szedése?

Felgyorsult, rohanó világban élünk – ahol a stresszes életmód, az egyoldalú táplálkozás, az átgondolatlan szigorú diéták miatt, vagy egy-egy betegségből lábadozva - a szervezetünk nem mindig kapja meg a zavartalan és kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat), és a biológiailag aktív összetevőket (pre-, és probiotikumokat, antioxidánsokat). Ennek eredményeképpen a szervezet kimerül – és fogékonyabbá válik a betegségekkel szemben. Ilyenkor az étrend-kiegészítők ellenőrzött formában történő alkalmazása válhat szükségessé.

Célszerű a használatuk akkor is, amikor elégtelen vitaminbevitel kockázata áll fenn: időskori táplálkozási zavarok (étvágy romlása, rágási nehézségek, emésztés és felszívódás hatékonyságának csökkenése), szociális helyzetből adódó elégtelen tápanyagbevitel, szélsőségesen egyoldalú – vagy a hagyományostól eltérő táplálkozási formák (pl. vegetáriánus táplálkozás egyes fajtái) esetén. Tervezett terhesség előtt, terhes nők és szoptató anyák számára, súlyos betegség alatt és a lábadozás időszakában is ajánlott a fogyasztásuk, hiszen ezekben az állapotokban megnő a tápanyag-igény.

Alkalmazásuk során figyelni kell az egyén egészségi állapotára, a rendszeresen vagy alkalmanként egyidejűleg szedett gyógyszerekre (a fellépő gyógyszer kölcsönhatások miatt).

A jó minőségű étrend-kiegészítők csak tiszta nyersanyagforrásból származhatnak, nem tartalmazhatnak nehézfémsó szennyeződéseket, növényvédőszer-maradványokat. Tökéletesen fel kell szívódniuk, összetevőik kiegészítik vagy fokozzák egymás hatását. Hatóanyagtartalmuk nem okozhat túladagolást.

Hogy kerülhetnek forgalomba az étrend-kiegészítő készítmények?

Az étrend-kiegészítő készítmények engedélyezése 2004. május 1.-jét követően megszűnt. Fenti időpont után a terméket annak gyártója, illetve importőre köteles bejelenteni - legkésőbb a termék piacra helyezésének napján- az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (a továbbiakban: OGYÉI). Ez az úgynevezett bejelentési - kötelezettség, amely a gyakorlatban a termék címkéjének, kitöltött adatlapjának és a közigazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolás benyújtását jelenti az OGYÉI-hez. A bejelentés célja az étrend-kiegészítők hatékony hatósági ellenőrzésének elősegítése.

A bejelentésről az OGYÉI 2018. január 1-től határozatot ad ki, melyen az iktatószám mellett a nyilvántartásba vétel sorszáma (notifikációs szám) található. Ez azonban nem jóváhagyás, nem gyártási, illetve forgalomba hozatali engedély, és nem jelenti a készítmény megfelelőségét.

Az Intézet által végzett szakértői munka legfőbb feladata a piacfelügyeleti hatóságok munkájának hatékonyan támogatása az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos probléma, veszély észlelésekor.

Az OGYÉI honlapján a bejelentett termékek listáját egy táblázatban teszik közzé. A piacfelügyeleti hatóságtól kapott egyedi tájékoztatások alapján piacfelügyeleti intézkedésekkel - forgalomból történő kivonás, forgalmazás felfüggesztése - érintett termékeket pedig egy külön listában tüntetik fel, amelyeket a honlapon bárki ellenőrizhet.

Enni vagy nem enni - kockázatok

Az étrend-kiegészítők fogyasztása nem nevezhető biztonságosnak, mert annak hatását sokszor tudományosan nem bizonyították. Mivel az étrend-kiegészítőkre vonatkozó jogszabály nem követeli meg klinikai vizsgálatok elvégzését, vagy a mellékhatások hiányának igazolását, nem szükséges a termék vizsgálata. Sajnos számtalan visszaélés történik a jelentős gazdasági haszon reményében - mind a gyártók, mind a forgalmazók részéről.

Közismert, hogy a vitaminhiánnyal járó állapotokban csak annak a vitaminnak a pótlására van szükség, amelyik hiányzik, ezt pedig csak orvosi vizsgálat eredményeként lehet meghatározni (és nem az internetről öndiagnózis felállításával). Az átgondolatlan, ellenőrizetlen és orvosi szempontból nem javasolt, sokkomponensű és bioaktív anyagokban dús készítmények beiktatása a mindennapi étkezésekbe mindenki számára súlyos veszélyeket jelenthet (nemkívánatos mellékhatások megjelenése, allergiás reakciók vagy hatóanyag-kölcsönhatások kialakulása).

Étrend-kiegészítők fogyasztásakor mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy az adott hatóanyag a szervezetbe táplálékfelvétellel is bekerül, és fennáll a túladagolás veszélye (például a zsírban oldódó vitaminoknál: A-, D-, E-, K-vitamin).

Nem szabad a változatos étrend helyettesítőjeként sem használni a táplálék-kiegészítőket – mert ezzel számtalan más – a szervezet számára nehezen pótolható természetes hatóanyagtól - fitokemikáliáktól, antioxidánsoktól, polifenoloktól – fosztjuk meg magunkat.

Fontos tudnivalók

Mivel ezek a termékek megvásárolhatóak gyógyszertáron kívül is – élelmiszerboltokban, drogériákban, bio boltokban, interneten -, akkor jó, ha a vásárlás során körültekintőek vagyunk.

Az étrend-kiegészítők jogszerűen kizárólag előrecsomagolt formában hozhatóak kereskedelmi forgalomba! Mint minden élelmiszerre - rájuk is vonatkoznak a jelölésre vonatkozó általános előírások (címke feliratok, jelek, ábrák), másrészt a termékcsoportra vonatkozó speciális szabályokat is kell betartani.

A 1169/2011/EU rendelet alapján kötelezően fel kell tüntetni az étrend-kiegészítő készítmények csomagolásán: a termék megnevezését, amelynek tartalmaznia kell az étrend-kiegészítő kifejezést, a termék jellegét meghatározó összetevőket, tápanyagokat, hatóanyagokat. A nettó mennyiséget, a minőség megőrzési időt és amennyiben szükséges a speciális tárolási és felhasználási feltételeket. Fel kell tüntetni a termék összetevőit csökkenő mennyiségi sorrendben.

A készítményben betöltött funkciójuk szerinti csoportnévvel és az adott adalékanyag nevével, vagy „E” számával az adalékanyagokat is fel kell tüntetni. Fontos a napi ajánlott fogyasztási mennyiség megadása is - a termék napi adagjában lévő tápanyagok és élettani hatással rendelkező anyagok mennyiségével együtt. A vitaminok, ásványi anyagok mennyiségét az ajánlott napi bevitel (NRV) százalékában is meg kell adni. Tartalmaznia kell az előállító, vagy forgalmazó nevét, címét, amennyiben szükséges a termék eredetét.

(Szerző: Faar Ida, újságíró)

Felhasznált irodalom:

• http://eta.bibl.u-szeged.hu
• https://net.jogtar.hu
• https://www.ogyei.gov.hu
• http://epa.oszk.hu
• http://www.kormanyhivatal.hu