Létezik egy orrpótló műtét, aminek a mai napig is „indiai lebeny” a neve. Ebből lehet következtetni arra, hogy a plasztikai műtétek messzi korokra és tájakra nyúlnak vissza. Egyiptom és India területén évszázadokkal ezelőtt is művelték.

A plasztikai sebészet fogalmát pár évtizeddel ezelőtt ismerni sem lehetett. Ma meg lassan már olyan embert nem lehet ismerni, aki ne került volna valamilyen közeli kapcsolatba vele.

A történelem nem egyszer alakítgatta a plasztikázás rögös útjait. Hisz hajdanán, amikor a harcos férfiak szemtől - szembe, kézi gyilokeszközökkel verekedtek meg egymással, számtalan csonkolásos baleset történt.

Aztán jött az ipari forradalom, amikor közlekedési- és munkaeszközök sokasága árasztotta el az életet. S ennek nemcsak áldásai voltak. Egyik átka a balesetek számának megnövekedése lett, amely nyomán rekonstrukciós műtétek sokaságát kellett elvégezni.

A két világháború is alaposan megdolgoztatta ezt az orvosi ágat. Hihetetlenül megnőtt az igény az eltorzult testrészek alakítgatására, a régiek korrigálására vagy pótlására. Így a plasztikai sebészet a második világháború hat évében szinte több fejlődést mutatott, mint egyébként ötven év békeidőben.

Látnivaló tehát, hogy a történelem adott bőven feladatot az iparágnak. A rekonstrukció, a helyrehozás értelemszerűen együtt járt a megszépítéssel is. S innen már csak egy rövid és villámgyors lépés a kifejezetten szépítészeti célokat szolgáló beavatkozásokhoz.

Mellműtét, zsírleszívás, korrekciós műtétek

Időrendben legkorábbiak voltak a mellműtétek. 1962-ben végezték az elsőt Japánban, aztán a biztonságos altatás elterjedésével egyre többet szerte a világon. Eleinte elefántcsont golyókból, szarvasmarhaporcból, gyapjúból és üvegből is készítettek protéziseket. Ma a szilikon uralja a piacot.

Ezt követték a zsírleszívások, amik viszonylag fiatal sebészeti ágnak tekinthetők, hiszen 1983-ban terjedt el, amerikai közvetítéssel.

Utána pedig a finomabb korrekciós műtétek terjedtek el. Az élet és a kibontakozó igények azóta is folyamatosan gazdagítják a plasztikák amúgy is népes tárházát.

A mindenre elszántak

Valószínűleg mindenkinek akad olyan testrésze vagy formája, ami nem elégíti ki maradéktalanul az igényeit. Ennek ellenére az embereknek csak töredéke köt ki a plasztikai sebésznél. Ezen belül pedig még kisebb azoknak a száma, akik nem egyszerűen magukat akarják rendbe tenni, hanem mások akarnak lenni.

Barbie

Sarah Burge egy szép, formás barna lány volt. Nem lehet tudni, hol és mikor siklott ki. Talán akkor, amikor egy viharvert kapcsolat után a sebészeten landolt, a párja által helyben hagyott arcát plasztikáztatni. Akkor kaphatott rá a dolog ízére. Vagy talán a nosztalgia ereje volt benne sokkal hatalmasabb erejű, mint más földi társaiban.

Mindenesetre tény, hogy a Barbi babával egy évben született nő elhatározta, hogy Barbie babává operáltatja magát. Ötven évesen és számos műtéttel a háta mögött elérte, hogy válla kétszer olyan széles a derekánál, szeme kéken, haja pedig szőkén csillog.

Ma már csak gondol egyet, és átalakíttat valamit magán. Megteheti, hiszen egy fillérjébe sem kerül. A plasztikai cégek ugyanis jól járnak vele, mint élő (és elrettentő) reklámhordozóval.

Pénz hiányában

Nem mindenki ilyen szerencsés. Az Atomic Kitten nevű brit lánybanda egykori excentrikus tagjának, Kerry Katonának például pénzügyi problémái akadtak. Azon nincs csodálkozni való, hogy négy gyerek után már nem büszkélkedhetett olyan keblekkel, mint annak előtte. Az már inkább meglepő, hogy milyen megoldást választott a renoválásra. A neve szerint magyar származású lány magyaros furfanggal oldotta meg a problémáját: egy valóság show-ban műtette meg melleit.

Van, aki nem teszi ki magát ilyen mértékben a nyilvánosságnak. Sokan szeretnék titokban tartani a rajtuk végzett beavatkozásokat. Angelina Jolie vagy Nicole Kidman sem árult volna el semmit, ha a szemfüles fotósok rá nem jönnek a „csalásra.” Mindketten az orrukon találtak kivetnivalót, és korrigáltak is rajta időben, még mielőtt szárnyra vette volna őket a hírnév, s még mielőtt kikiáltották volna őket a világ szépeinek.

Mit hoz a jövő?

A jövő a génterápiáé. Mintegy megelőzve, vagy időben kiiktatva a bajt, nem lesz szükség kollagén injekciókra és különféle protézisekre sem.

Egy amerikai professzor szerint régen hallani sem lehetett olyan műtétekről, amiket kizárólag hiúsági okok hoztak létre. Ma már nincs abban semmi különös, ha valamelyik ismerősünk valamelyik testrésze plasztikázva van. És eljön az idő, amikor egy plasztikai sebészetre bevonulni olyan természetes lesz, mint ahogy manapság a fogorvoshoz menés.

A plasztikázás úgy terjed, mint valami járvány. Egy brit felmérés szerint már manapság is a házasulandóknak legalább a fele fordul plasztikai sebészhez. De ne hidd, hogy csak a nők! A férfiak is megfertőzödtek már. A vőlegények többsége sminkel (78%), de van, aki zsírleszívásra fekszik be (55%), mások pedig mellkisebbítésre! (25%)

(Fókuszban a Nő)