Az orvostudomány - miután évtizedekig keresztes hadjáratot folytatott a zsírréteggel szemben - most felfedezte, hogy tulajdonképpen több előnyt mint hátrányt jelentenek. Számos aktuális kutatás arról számol be, hogy tudományosan bizonyítottnak vehető, hogy a testzsír növeli az életkedvet és a mentális frissességet, azaz boldoggá tesz.

A legújabb kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy testünk zsírtartalma az egészségünkre pozitívan ható, máshogy nem pótolható előnyös hatásokkal rendelkezik, amely a várható élettartamon is érezhető.

E megállapítás alapján úgy tűnik, az orvostudomány éppen azon van, hogy a zsírpárnákhoz való viszonyát egészen új alapokra helyezze. Elképzelhető, hogy bizonyos szempontból visszatérünk a pár évszázaddal ezelőtti viszonyulásunkhoz a túlsúlyossághoz? Akkoriban a zsírpárnák szexuális vonzerőt és tehetősséget jelentettek, ma elégedettséget és boldogságot?

Azt azért le kell szögezni, hogy egy 170 centiméteres, 100 kilós ember nem kis mértékben teszi kockára ízületeit és érrendszerét – és akkor a daganatos megbetegedés kockázatáról még nem is beszéltünk, emellett ilyen paraméterekkel könnyen elképzelhető az is, hogy a szervezet cukor- és zsírháztartása sem megfelelően működik.

Ugyanakkor kérdés, hogy a test zsírtartalma önmagában felelőssé tehető-e minden negatívumért, ami a szervezettel történik. Az orvostudományi kutatások most arra szólítanak fel, hogy álljunk meg, és nézzünk hátra egy pillanat erejéig, s állapítsuk meg, hogy a zsírnak igenis megvan a maga biológiai értelme.

A statisztikák azt mutatják, hogy a testsúly és az elhalálozás kockázata között összefüggés van. A görbék J és U betűre emlékeztető pályán haladnak: az extrém túlsúlyosak és kórosan soványak körében drasztikusan nagy az idő előtti elhalálozási arány, ám a két véglet között nagyon sok olyan ember található meg, akik az átlagostól jóval nagyobb kort érnek meg – méghozzá nagyobb testsúllyal.

Egy amerikai tanulmány, amely 80 ezer amerikai életéből szerzett adathalmazzal büszkélkedhet, arról számol be, hogy 25 és 30 közötti testtömeg-indexszel rendelkező férfiak számíthatnak a leghosszabb életre. Michael Freedman, National Cancer Intsitute egyik vezető munkatársa ezt így kommentálja: „minden jel szerint a testtömeg-index és a halálozási ráta közötti összefüggés jóval bonyolultabb annál, mint azt eddig feltételeztük.”

A zsírsejtek tevékenysége jóval több annál, semmint hogy csupán a felesleges zsírt tárolja. „A zsírsejtek közvetlen irányítói a test anyagcseréjének” – mondja Michael Lazar, a Univesity of Philadelphia Diabétesz-Központjának munkatársa. A zsírsejtekben ugyanis olyan receptorok találhatók, amelyek a szervezet inzulin-érzékenységekor kapnak szerepet. Amennyiben hiányzik a zsír, a test sejtjei egyre gyengébben reagálnak az inzulinra, s lehetetlenné válik a cukor és a zsír a vérből való kiválasztása, ami végső soron szintén diabéteszhez vezethet.

forrás: Fókuszban a Nő