Óraátállítás: hogyan hat szervezetünkre?
Október 26-án, hajnali 3 órakor egy órával vissza kellett állítani az időmérőket, úgy is mondhatnánk: nyertünk egy órát.
A kutatók szerint az emberi szervezet biológiai órája ezzel a mesterséges beavatkozással csak lassan tud megbirkózni, más szóval az elalvás és a felkelés ritmusában zavar lép fel, és a következő egy hónapban csökken a reakcióképesség, eredménytelenebb a stressz-kezelés. Ezt nem egy esetben váratlanul jelentkező fejfájás is kísérheti.
Miért kell átállítani az órákat?
Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.
A vélemények ma már megoszlanak az óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak.A legújabb számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással jelentős mennyiségűenergiát megtakarítani.
(WEBBeteg, Infobomba, KamaszPanasz)
Kapcsolódó cikkek
