A legújabb kutatások szerint a nyálban lévő amiláz mennyisége jelentősen befolyásolja a vércukorszintet is, így a szervezet anyagcsere folyamatainak egyik meghatározó tényezője.

A felnőtt ember teste naponta átlag egy-másfél liter nyálat termel, és ennek a sajátos folyadéknak egyik fontos eleme az amiláz. Az ételeinkben lévő keményítő emésztése jórészt a nyál amiláz-tartalmától függ.

Az amiláz lebontja a keményítőt, és így abból gyorsabban felszívódó szénhidrátok alakulnak ki. A gabonában, burgonyában, rizsben lévő keményítő az európai táplálkozás kalóriaforrásának átlag 60 százalékát adja. Érthető, hogy ha ebből gyorsan keletkezik jól felszívódó szénhidrát, megemelve a vércukorszintet.

Már korábbi vizsgálatok igazolták, hogy azok az emberek, akiknél a nyál amiláz-aktivitása erős volt, gyorsabban bontották le a keményítőt, mint kevesebb amilázt tartalmazó nyálú társaik.

Abigail Mandel, az anyagcsere-kutatással foglalkozó amerikai Monell központ munkacsoportjának egyik vezetője az első szerzője annak a tanulmánynak, amely a nyál amiláz-tartalmának jelentőségével foglalkozik. Mandel és munkatársai most egészséges vizsgálati alanyokon azt nézték meg, hogy miképpen alakul a vércukor-értéke az egyes résztvevők amiláz-aktivitásától függően. Ez alapvetően genetikai úton meghatározott tulajdonsága mindenkinek.

A kutatók 48 önkéntes vizsgálati alany megfigyelésével foglalkoztak. Megmérték, hogy amiláz-aktivitásuk erős-e, vagy gyenge. Ezt követően folyékony keményítőt itattak mindenkivel, és két órán át figyelték a vércukor- és az inzulin-elválasztás alakulását.

A keményítő elfogyasztása után az erős amiláz-aktivitású résztvevők vércukorszintje lényegesen alacsonyabb volt, mint azoké, akiknek nyálában az amiláz hatása gyengébbnek bizonyult. Ennek a magyarázata az volt, hogy az erős amiláz-hatás meggyorsította az inzulin felszabadulást.

A kutatók szerint vizsgálati eredményeik azt igazolják, hogy a nyál amiláz-hatásának szintje a szervezet anyagcsere állapotát jelentősen befolyásolja. További vizsgálatokra van szükség, hogy ennek az élettani változásnak a hátterében milyen idegrendszeri és hormonális hatások játszanak szerepet a cukorbetegség kifejlődése, illetve előrehaladása szempontjából. A tanulmányt a Journal of Nutrition közölte.

(MTI)