Elég egy éles kés, egy ügyetlen mozdulat vagy egy elesés - és már meg is van a baj: a bőröd folytonossága megszakad, seb keletkezik. Az apróbb horzsolásoknak, sebeknek sokszor nem is tulajdonítasz különösebb jelentőséget, pedig ezek is okozhatnak a kellemetlenségen kívül nagyobb problémát is, ha elfertőződnek.

A sebek fajtái

A seb külső vagy belső erő behatásra létrejövő körülírt folytonossághiány. A sebeket többféleképpen csoportosíthatjuk.

A sebek lehetnek:

• alkalmi sebek: ezek baleset következtében, szennyezett környezetben (fertőzött) keletkeznek
• műtéti sebek: steril körülmények között szándékosan ejtett éles, szabályos sebzések
• egyszerű sebek: a bőrre, és bőr alatti kötőszövetre terjednek ki
• szövődött sebek: a mélyebben lévő szövetek is megsérülnek – fascia, izom, ín, ízület, ideg, csont.
• penetráló sebek: ilyenkor valamely testüreg nyílik meg a külvilág felé - koponya, mellkas, has, ízületi üreg.
• perforáló sebek: a testen belül valamely üreges szerv nyílik meg (gyomor, bél).

Sebek fajtái

Mechanikus sebek

A mechanikus sebek osztályozásának lényeges szempontja a sérülést kiváltó fizikai ártalom jellege.

Ez alapján a seb lehet:

• szúrt seb - általában hegyes tárgy okozza - kicsi, néha jelentéktelennek tűnő sérülés. Veszélye, hogy a súlyosabb sérülések nem kerülnek felismerésre.
• metszett seb - éles tárgy okozza, éles sebszélek jellemzik, szűkülő sebzuggal, a szövet roncsolás nélkül kerül átmetszésre. (minden műtéti seb ebbe a csoportba tartozik). A legjobb gyógyhajlamú sebforma.
• vágott seb - hasonló a metszett sebekhez, de itt a tompa erőhatás miatt az átvágott szövetek között nagyobb a roncsolás, és a sebszélek is egyenetlenek.
• zúzott seb - tompa erőbehatásra jön létre, a roncsolódás miatt a sebszélek vérellátása károsodik.
• harapott seb - állatok vagy ember által okozott seb, jellegzetes harapási nyommal, egyenetlen, roncsolódott sebszélekkel. Veszélye a baktériumokat tartalmazó nyál okozta fertőzés, a toxinok (kígyóméreg) okozta életveszélyes mérgezés, vagy bizonyos betegségek kórokozóinak (malária, veszettség) átvitele.
• lőtt sebet - lövedék okozza.

Vegyi sérülések okozta sebek

• savak okozta sebek - a savak kis koncentrációban bőr- és nyálkahártya-izgalmat, nagyobb koncentrációban - a fehérjék kicsapódnak - koagulációs necrosist (szövetelhalást) okoznak.
• lúgok okozta sebek - a lúgok hatására a kötőszövet fellazul és a necrosis a mélybe terjed és ott súlyos roncsolódást okoz.

Termikus sebek

• égés (forrázás, kontakt égés, elektromos áram okozta égés) Súlyossága az égés mélységétől és kiterjedésétől függ.
• fagyás - hideg hatására a kapillárisok, majd a verő- és visszerek simaizomzata reflexesen előbb kitágul, majd összehúzódik, ezután jelentősen csökken a lehűlt terület keringése és metabolizmusa. Ha a szöveti oxigénhiány tartós szöveti károsodások keletkeznek

Sugárzás okozta sebek

Elsősorban röntgensugarak által előidézett károsodás jön szóba. A dózis függvényében erythema vagy dermatitis látható. Késői következmény a fibrosis és a sugárfekély.

A sebgyógyulás folyamata

Az elsődleges sebgyógyulás során a sebszélek élesek, pontosan illeszkednek, nincs fertőzés és keringészavar( pl.:műtéti sebek), nem képződik sarjszövet.

A másodlagos sebgyógyulás folyamata azonos az elsődleges sebgyógyuláséval, de a roncsolt, egymáshoz nem illeszkedő sebszélek, és fennálló fertőzés és/vagy keringészavar miatt hosszabb ideig tart, és heg képződéssel jár.

A sebgyógyulást befolyásolja a sérülés jellege, kiterjedése, a sérült kora, általános állapota, esetleges betegségei, gyógyszerei.

A sebgyógyulás stádiumai

1. Gyulladásos, bevezető szakasz
   • a sérülés után véralvadék képződik, védve a sebet a kiszáradástól, és a fertőzéstől
   • kialakul a seb keringése - ami a sebtisztuláshoz és sebgyógyuláshoz kell
   • ezzel egy időben gyulladást serkentő anyagok, és citokinek szabadulnak fel - a sebet elárasztják a gyulladásos sejtek, leukociták, makrofágok, limfociták és megkezdik az elhalt szövetek felszámolását és a kórokozók elleni védelmet.
   • a folyamat a sérülést követő 2-3 nap alatt zajlik: a gyulladás tüneteivel - duzzanat, melegség, bőrpír, érzékenység jelentkezik
2. Proliferációs szakasz
   • a sebzést követő 4-7. napon zajlik
   • elkezdődik a seb rugalmas vázának (a sarjszövetnek) a kialakulása: a kollagén-, és elasztin-rostok hálószerű létrejöttével, és a közöttük kialakuló fibroblast sejtek segítségével. Az egészséges sarjszövet nem vérzik, élénkpiros színű.
3. Reparációs vagy hegesedési szakasz
   • a sebzést követő 8. napon kezdődik, intenzív szálképződés és regenerációs folyamatok jellemzik.
   • ha több kollagénrost alkotja, a heg kiemelkedőbb lesz, ha kevesebb kollagénrostból áll, akkor a heg besüllyedtebb lehet.
   • Az idő múlásával a rostok összehúzódása a heg kisebbedését és terhelhetőségének fokozódását eredményezi.
   • a hámképződéssel befejeződik a hegesedési folyamat

Fontos tudnod, hogy a kialakult heg soha nem lesz azonos értékű a korábbi kültakaróval: nem fogja tartalmazni a bőr szokásos függelékeit (verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrtüsző, pigmentsejtek).

Bármikor érhet kisebb baleset, ami miatt sebek keletkezhetnek rajtad. Ne feledd - szakszerű sebellátás nélkül megnő a fertőzés kialakulásának kockázata, ami azon túl, hogy hátráltatja a normál sebgyógyulás folyamatát, komoly betegséget is okozhat (vérmérgezés, tetanusz). Ha nem tudod elállítani a vérzést, fáj vagy mély, mindenképp fordulj orvoshoz vagy menj be a sürgősségire. Az orvos utasításait minden esetben tartsd be és kötözd át rendszeresen a sebet, nehogy a kezelés után fertőződjön el.

(Szerző: Faar Ida, KamaszPanasz)

Felhasznált irodalom:

• https://core.ac.uk
• http://www.klinikaikozpont.u-szeged.hu