Túl hangos, állandóan jelen van és rettentően idegesít, mi az? Nagyon sok ember ki van téve a zajszennyezésnek, főleg azok, akik nagyvárosokban laknak. Érdemes utánajárni, az állandó zaj miként befolyásolja életünket.

A zaj, akárcsak a szilárd vagy folyékony hulladék, a légszennyező gázok és a feleslegesen kibocsátott fény, szennyezőnek számít, amennyiben megzavarja az emberek és állatok életét. Régen az emberi kiáltás kilométerekre is elhangozhatott, ma viszont rekedtre ordíthatjuk magunkat, úgysem hall meg senki. Egy kis csend néha úgy hiányzik, mint a tiszta levegő.

A zaj alattomos

Miért? Mert észre sem vesszük, hogy körülvesz minket, mégis hatással van ránk. Idegesek, feszültek leszünk tőle, hosszú idő után az emberben tartós stressz állapot alakulhat ki miatta. Felszökik tőle a vérnyomásunk, és hosszú távon a hallásunk is károsodhat. Éjjel nem hagy minket aludni, nappal pedig nem tudunk miatta gondolkozni.

Mik a zajszennyezés forrásai?

A fő forrás a közlekedés - a repülők, vonatok, autók folyamatos morajlása éjjel-nappal körülvesz bennünket. Zavarják azokat, akik az autópálya, a vonatsínek vagy repülőterek környékén laknak, és azokat is, akik a városokban kénytelenek hallgatni az autóforgalom zaját. A források közé tartoznak még a vinnyogó riasztók, szirénázó rendőr-és mentőautók, az építkezések, és az elektronikai eszközök zajai.

Zajszennyezés áldozata vagy, amikor belépsz egy üzletbe, ahol hangosan szól a zene, amikor a melletted lévő autóban maximum hangerőn döngetik a rádiót, sőt a kutyaugatást és a hangoskodó embereket is ide lehet sorolni. Valld be, miközben ezt olvasod legalább két-három zajforrást te is meg tudnál nevezni magad körül - pl. a számítógép zúgását, a szobába beszűrődő TV hangját. vagy a forgalom zaját.

Mekkora a zaj, ami már károsít?

A hang intenzitását decibelben (dB) adják meg. Mind a nappali, mind az éjszakai határérték a főútvonalak mentén 65 dB alatt van, ennek ellenére a Budapesten végzett mérések eredményei elsöprő többségben túlhaladták ezeket az értékeket. A határérték alatt a zaj pszichés, felette pedig vegetatív problémákat okozhat.

Ha hosszabb ideig tartózkodunk 90 decibelnél nagyobb zajban- koncerten, moziban stb.-, maradandó halláskárosodással is számolhatunk. A zaj 120 dB felett pedig valóságos fájdalmat okoz (ilyen hatással lehet az emberre pl. egy nagy erejű robbanás).

A zaj hatása az élővilágra

Nemcsak minket, hanem a többi élőlényt is zavarja a megnövekedett zajszint. Az állatok számára ugyanúgy stresszt okoz a zaj, ahogy az embereknek. Egyes madarak például nehezebben találnak párt maguknak, mivel a hímek hangját elnyeli a háttérzaj.

Ha kicsit messzebbre megyünk - egészen pontosan az óceánok mélyére -, láthatjuk, hogy a tengeri élőlények sem maradtak ki a jóból: nekik is kijut a tengeri közlekedés zajából, illetve a tengeralattjárókban használt radarok hanghullámaiból. Ma már köztudott, hogy ezek a zajok megzavarják például a bálnák tájékozódását és kommunikációját, pedig ők legnagyobb részben a hallásukra kénytelenek hagyatkozni.

Hogyan lehet kivédeni?

A zajt legjobb lenne a forrásánál megfékezni. A városok körüli elkerülő utak kialakításával, a légi forgalom ritkán lakott terület felé irányításával, zajvédő falak felhúzásával központilag lehetne javítani a helyzeten.

Sok múlik emellett az embereken is - a lényeg, hogy tiszteletben tartsuk a másik egyén csendhez való jogát. Ez jelentheti azt, hogy igyekszünk kevesebbet telefonálni, amikor buszon utazunk, és halkan beszélgetni, amikor kilépünk egy szórakozóhelyről.

Magadnak teszel jót, ha néha pihenni hagyod a telefonod, és teszel egy sétát a természetben, miközben odafigyelsz a körülötted lévő hangokra, és ha megszabadítod magad a laptop zúgásától, amikor már nincs rá szükséged.

Van azonban, amikor tőlünk függetlenül idegesítően zajos a környezetünk. Ilyenkor egy pár füldugó is csodákat művelhet.

(KamaszPanasz - M.N.)