A régen hosszú távra előrevetített környezeti katasztrófa mára aktuálissá vált. A hulladékkezelés teljesen független a globális felmelegedéstől, a természeti állapotoktól.

Aggasztó probléma, mely elsősorban a legfejlettebb országokat érinti és ezek is egyre nehezebben birkóznak meg vele. Elég egy gazdasági vagy politikai fordulat (lásd olasz szemétbotrány) és a helyzet egyik pillanatról a másikra katasztófálissá válik.

Hogy én hogyan csinálom? És mióta? Ma divatos kifejezések ezek, tudatos vásárlás, környezetbarát technológia, tudatformálás, szelektív hulladékgyűjtés és még sorolhatnám. Gyerekkorom idejében ezeket még csak nem is hallottam, szüleim pláne. Hogy teltek akkor a hétköznapok? Vásárláskor csak azt vettük amire szükségünk volt. Félkész termékek nem is voltak, nem is vettünk volna, én a mai napig nem vásárolok sem félkész, sem fagyasztott termékeket.

Amit üvegben árusítottak miután kifogyott belőle, szépen kimostuk, eltettük a kamrába, és ősszel jól jött a befőzéshez. Ha már nem volt otthon háziszörpünk, vettünk, de az üveget mindig visszaváltottuk. Nekünk gyerekeknek jól is jött, hisz mindig mi kaptuk meg az árát. Most a fiam kiváltsága ez, hisz ő viszi vissza az üvegeket.

Mindig visszaválthatót veszünk. Környékünkön nagyjából vissza is veszik, 1-2 darab kivételével, amit a szelektív gyűjtőbe viszünk. Hulladék abban az időben nem is volt, hisz mindent fel tudtak használni, ill. újrahasznosítani. Családi házban nőttem fel, tehát a komposztálás nem idegen tőlem és a maradék gyümölcs, zöldség sem a kukába ment, hanem a háziállatoknak.

Ha elhasználódott a cipő cipészhez vittük, ha elszakadt a ruha megvarrtuk. Gyógyszert nagyon ritkán vettünk, nem is volt fájdalomcsillapítón kívül más a szekrényben. Ezzel a mai napig így vagyok, csak néha napján. Próbálok mindent nagyanyáink bölcsessége után csinálni. Tényleg csodákra képesek a gyógynövények és zöldségek, gyümölcsök.

Túlköltekezünk, olyanokra adunk ki pénzt, amit nem használunk. Évek telnek el és már el is felejtettük, hogy mi van a szekrény aljában. Csak odafigyelés kérdése az egész, és nagyon sokat meg tudunk spórolni nap mint nap. Ezzel együtt tudatosan élünk, figyelünk családunk egészségére és környezetünkre.

Hogy csinálom én? Néhány olyan dolog, amit nem én fedeztem fel csak józan paraszti ésszel teszem a dolgom, hogy a pénztárcám se maradjon üresen és vigyázzak környezetemre minden tekintetben.

A cikk folytatása az eredeti oldalon

(www.szelektiv.hu)