Légtisztító, vízkőoldó, parfüm. Csak néhány azon veszélyes dolgok közül, melyeket minden nap használunk, mit sem törődve azzal, milyen hatással lehetnek az emberi egészségre. Most leleplezzük a tíz legelterjedtebb (mondjuk így) mérget, mely szinte mindegyik háztartásban előfordul.

Kultúránk részévé vált a túlzott fogyasztás. Ennek bizony nem csak a számla egyenlegünkre és a környezetre, hanem saját egészségünkre is komoly hatása van. Olyan dolgokra költünk pénzt, melyek helyettesíthetőek lennének természetes anyagokkal és megoldásokkal. Ráadásul - akár van a csomagoláson figyelmeztetés, akár nincs (és általában ez utóbbival találkozunk) - a vásárolt dolgok jelentős része egészségügyi kockázatot is hordoz magában.

1. Légfrissítők

A legtöbb légfrissítő szintetikus illat segítségével fedi el a rossz szagokat, mások a bennük lévő érzéstelenítő szerrel bénítják le a szagló érzékünket - a szag valódi forrásával azonban semmit sem kezdenek. Az aeroszolos légfrissítők a szintetikus anyag apró folyadékcseppecskéit juttatják a levegőbe, amik belégzéssel könnyen a tüdőbe kerülnek.

Légfrissítő helyett szellőztessetek jól, használjatok természetes anyagokat, például a zeolitot vagy szódabikarbonát, mert az ezekben lévő ásványok felületükön adszorbeálják a kellemetlen szagokat okozó vegyületeket. A szobanövények szintén hatékonyan tisztítják a benti levegőt.

2. Lefolyó-, sütő- és WC-csésze tisztítók

Igen, három szer egy helyett, de mindhárom a „tisztítószer” kategóriába sorolható, mégpedig a legmegátalkodottabb tisztítószerekébe. Ezek a maró vagy korrozív anyagok lúgokat vagy savakat tartalmazhatnak, ezért is olyan veszélyesek: súlyos égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, a szemben, és más szövetekben is.

A megoldás:

• Extra-zsíros sütők kitakarításához keverj össze egy csésze szódabikarbonát (NaHCO3) negyed csésze mosó szódával (Na2CO3), adj hozzá vizet és keverd masszává. Kend ezt a zsíros felületekre, és hagyd hatni a keveréket egy egész éjszakán át. Reggel távolítsd el a masszát és a feloldott szennyeződést, majd jól mosd le.
• A lefolyók eldugulását megelőzheted, ha haj- és élelmiszer maradékok bejutását szűrővel akadályozod meg.
• A kád és a mosdókagyló lefolyójának tisztításához önts a csőbe fél csésze szódabikarbónát, ezt pedig egy csésze ecet kövesse. Hagyd, hadd bugyborékoljon 15 percig, majd öblítsd le meleg vízzel. Lehet, hogy a műveletet még egyszer meg kell ismételned. Figyelem! Ugyanez a módszer alkalmazható WC-csészék tisztításánál, a szennyeződések eltávolításához a súrolást megelőzően.

3. Konzervek

Nem káprázik a szemed, a konzerv élelmiszerek valóban veszélyesek. Belsejük ugyanis biszfenol-A (BPA) nevű epoxi-gyantával van bevonva, hogy a doboz ne rozsdásodjon és az étel ne szennyeződjön. Sok szakértő szerint ez a szervezetünkbe bekerülő BPA legfőbb forrása. A BPA-t kapcsolatba hozták a hormonrendszer megzavarásával, túlsúlyossággal és szívbetegségekkel is. Kevés cég gyárt BPA-mentes konzerveket (paradicsomkonzerveknél pedig a paradicsom savassága miatt még nem is találtak megfelelő alternatívát a csomagolás tekintetében.)

Mit tehetsz? Fogyassz friss, fagyasztott, szárított vagy üveges élelmiszereket.

4. Növényvédőszerek

Ez egy kifejezetten veszélyes kategória, ami nem csoda, hiszen ezek a szerek „ölésre” születtek - arra, hogy elpusztítsák a haszonnövények mellől a növényi kártevőket (gyomokat, rovarokat, rágcsálókat és gombákat). Maradványaik ott vannak az élelmiszerek felszínén, szennyezik a vizeket, a talajt, a levegőt. Próbálj növényvédőszertől mentes élelmiszert fogyasztani!

5. Ruhatisztító

A ruhák száraz tisztításához perklóretilént használnak, ami bizonyítottan rákkeltő, károsan hat az idegrendszerre, a vesékre, a májra és a szaporító szervekre is. A perklóretilén megemelkedett szintje a lakásokban a tisztított ruhák hazaszállítását követően még1 hétig észlelhető.
A száraz tisztításnál jobb a kézi mosás vagy a CO2-technológia.

6. Palackozott víz

A műanyag palackba zárt vizek nem feltétlenül egészségesebbek, mint a csapvíz. A műanyagból ugyanis különböző mérgező anyagok juthatnak a vízbe, ráadásul némelyik víz csak palackozott csapvíz, jóval áron felül értékesítve… A műanyag palackoknak környezeti vonzata is van – gyártásuk és a hulladék elhelyezése komoly problémát jelent. Legjobban akkor jártok, ha otthonotokban a csapra víztisztító szűrőt szereltek fel.

7. Gumikacsa, vagyis PVC

Igen, ez az ártatlan gyerekjáték is gyakorta PVC-ből készül. A PVC (polivinil-klorid) veszélyezteti a környezetet (egész életciklusa során) és a felhasználó egészségét is, mivel ftalátokat – a hormonháztartást megbolygató anyagokat – és ólmot – ami idegméregként hat - bocsát ki a levegőbe, amit mi belélegzünk.

Elkerülése: ha a műanyagon látható a jel, a nyilacskákkal körülvett „3”-as szám, válassz másikat helyette!

8. Díszpárnák

Ne aggódj, nem kell minden egyes párnától megszabadulnod, azoktól viszont érdemes, amelyek műanyag habbal vannak töltve és megfelelnek a California TB 117-es tűzvédelmi előírásnak, vagyis égésgátlókat is tartalmaznak, mely anyagok a párnából a lakás levegőjébe jutnak. Műanyag párna helyett keress gyapjúval, pamuttal, tollal vagy poliészterrel töltött változatot.

9. Parfüm és kölni

Lehet, hogy ezek az illatok vonzóbbá tesznek, de azt is tudjuk, hogy az illatanyagok és színezékek – az a több száz vegyület, ami egyetlen termékben megtalálható – hatással lehetnek szervezetünkre. Vegyük például a dietil-ftalátot (DEP), amely a bőrön át felszívódva a zsírszövetekben halmozódik fel – kutatások igazolják, hogy a ftalátok karcinogének, és megzavarják a hormonrendszer működését.

Nem könnyű megállapítani, hogy az adott parfüm tartalmaz-e ilyen anyagot, mert ezek a vegyületek „gyártási titoknak” számítanak, jelenlétüket a címkén a gyártó nem köteles feltüntetni.

10. Olaj alapú falfestékek, lakkok

Ezekben a festékekben 300 mérgező és 150 karcinogén vegyület található a John Hopkins University tanulmánya szerint. Bőven akad azonban alternatíva: vizes alapú vagy gyanta alapú, természetes anyagokból készült, VOC-mentes termékek is kaphatóak a boltokban.

(KamaszPanasz - M.N.)