Cikkemet az emberi meggondolatlanság, felelőtlenség, primitív barbárság és a bolygónk élővilága iránti mérhetetlen közönyösség ihlette. Ha csak tehetem, igyekszem felhívni embertársaim figyelmét a természetvédelemre.

Tudtad-e, hogy egy gorillabébi eladásához gyakran az egész családját le kell mészárolniuk az orvvadászoknak? Az orrszarvúakat szarvuk miatt gyilkolják, ugyanis vágyfokozó tulajdonsággal ruházzák fel tülküket. Kevesebb alkoholfogyasztással, a dohányzás kerülésével, több mozgással, sporttal és egészségtudatosabb szemlélettel megelőzhetnénk számos problémát. Az ember ehelyett képes fajokat kiirtani és eltörölni csodálatos bolygónk felszínéről anélkül, hogy megismerné és megértené őket.

A globális felmelegedés hatásai

Az északi sarkon a globális felmelegedés egyenes következménye, hogy eltűnnek majd az úszó jégtáblák, amelyek magukon hordozzák a fókákat is. Ha pedig a jégtáblák eltűnnek, megszűnik a jegesmedvék számára a vadászterület jelentős része, s könnyen meglehet, hogy egyszerűen éhen halnak.

Különös kegyetlenséggel elkövetett és előre kitervelt aljas bűntettnek tartom a cápauszony leves tartozékának, vagyis a cápauszonynak a beszerzését. A halászok kifogják a cápákat, levágják az uszonyaikat, és élve visszadobják őket a tengerbe, ahol a biztos halál, a fulladás vár rájuk. Testük 97%-a veszendőbe megy. Micsoda tiszteletlenség és pazarlás azokkal a halakkal szemben, amelyek már a dinoszauruszok korában is itt éltek.

Most vizsgáljuk meg a környezetszennyezés gyorsaságát, összehasonlítva a természetben bekövetkező változásokkal. A vizeket, levegőt agyonszennyezzük, a Föld tüdejét jelentő esőerdőket és élővilágukat kíméletlen tempóban vágjuk ki. Manapság a fákat 10-szer gyorsabb ütemben döntik ki, mint ahogy újakkal pótolnák. Ha kivágjuk a fákat, előbb–utóbb aszály sújtja majd a területet, később tűzvész, s az ennek folyamán elégő újabb fák felszabaduló széntartalma tovább növeli a hőmérsékletet.

Fajokat tüntetünk el

Az illegális vadászat miatt egyre kevesebb a vadon élő állat, így a fejükre kiszabott vérdíj is emelkedik. A kapitális, óriás géneket hordozó állatokat folyamatosan kilövik, így a tovább örökített gének változatosság és esélye a túlélésre romlik. A nagyobb halak 70%-át gyorsabb ütemben fogják ki, mint ahogy a fajok reprodukálódni képesek. Olyan mohósággal halásszuk le a halakat, hogy populációkat tüntetünk el vele.

Az akusztikus módszerekkel megtalálunk minden egyes tonhalat, rákot a tengerben, s a halak már nem bújhatnak el előlünk. A robbanófejes szigonyok és az elektromos követőtechnikák mellett évi 50 ezer bálna esik áldozatul a bálnavadászatnak. A szürke bálnából csupán néhány száz egyed maradt összesen. A víz hőmérsékletének 1 fokos emelkedése korallzátonyokat tehet tönkre, melynek oka a klímaváltozás és a globális felmelegedés (Maldív szigetek 1998).

Pofátlanul kizsákmányoljuk és kifosztjuk ezt a bolygót, míg végül már a mi életfeltételeink sem lesznek majd adottak. Az ember megjelenése óta 100 vagy 1000 szeresére gyorsult fel a fajok kipusztulási folyamata. Az ember által behurcolt nem őshonos állatok (patkány, disznó, kecske, nyúl) pedig számos faj kihalásához vezettek. Az élőhelyek elpusztítása több befolyással van a biodiverzitásra, mint bármely más emberi tevékenység.

A környezetnek épp azokat az alapjait tesszük tönkre, melyre az emberiség támaszkodik. A szigetesítés során érintetlen helyek szigetei találhatók a teljesen átalakított élőhelyek tengerében. Ha egy járvány végigvonul egy ilyen szigeten, az elpusztult élőlények nem tudnak pótlódni. Így a populációk és a genetikai sokféleségük is megszűnik. A széndioxid gáz globális felmelegedéshez vezet, mivel rabul ejti a nap sugarait. Minél több széndioxid van a levegőben, annál nagyobb meleg várható.

Ez a globális felmelegedés sokkal gyorsabban zajlik le, mint ahogy az a megelőző földtörténeti időszakokban bekövetkezett (4-5000 év alatt). Tehát a következő öt tényező károsítja a bolygót: túlzott kizsákmányolás, idegen fajok betelepítése, az élőhelyek elpusztítása és apró szigetekre bontása, és a légkör szennyezése. Ez az öt tényező soha nem látott sebességgel hat. Itt minden rendszer egymásra épül, és ha túlságosan megbolygatjuk vagy kiiktatjuk bizonyos részeit, a rendszer összeomlik.

A gleccserek olvadnak, a tengerek szintje 10-20 cm-t emelkedett. Ha tovább szemetelsz és szennyezed a környezeted, egy idő után mindenütt patkányokat, csótányokat és hasonló teremtményeket fogsz látni. Viszont ha a természetvédelmet támogatod, továbbra is az élet sokszínűségét, változatosságát és szépségét láthatod, amelyben reméljük, még unokáink is gyönyörködni fognak.

Mi történik, ha már 11 millárd ember lesz Földön?

Ha ezeket a folyamatokat nem tudjuk lelassítani, vagy visszafordítani, a kiirtott élővilág után saját magunk is a pusztulás sorsára jutunk. Ha akarjuk, megfordíthatjuk. De ehhez akarni kell. Sőt a mi túlélésünk is ettől függ, úgyhogy muszáj lesz. Meg kell találnunk a módját, hogy csökkentsük a bolygónkra nehezedő nyomást. Ha most 6 milliárd ember ilyen károkat okoz, mit várhatunk a 22. századra jósolt 11 milliárd ember okozta következményektől?

Tisztelgek a nagy természettudósok és természetvédők előtt. Ide tartoznak Steve Irwin, aki sajnos már nincs velünk, a szintén elhunyt Gerald Durrell, valamint David Attenborough és még sokan mások. Azok előtt a hétköznapi emberek előtt is emelem képzeletbeli kalapomat, akik nem szemetelnek, igényesek környezetük iránt, fákat ültetnek, szelektíven gyűjtik a hulladékot és tisztelettel viseltetnek bolygónk iránt. Köszönöm nekik!

Próbáljuk meg gyermekeinknek és unokáinknak úgy továbbadni ezt a biológiai sokszínűségben gazdag bolygót, ahogy ezt mi is kölcsön kaptuk. Most mi írjuk az Élet könyvének lapjait, és mi döntjük el, hogy milyen képeket rakunk bele illusztrációként. Te melyiket választanád? Ne feledjétek: ha így gondolkodtok és cselekedtek továbbra is, már nem sokáig lesznek köztünk! Utánuk Ti következtek!

(Ferenczi Csaba)