Mik azok a poloskák? Esetünkben az ágyi poloska (Cimex lectularius) lapos, ovális testű, nagyjából 5-7 mm hosszúságú, hatlábú, szárnyatlan rovar, barna vagy vöröses színezettel. Ezek a rovarok vérszívó, éjszakai életmódot folytató paraziták, főként emberi vérrel táplálkoznak, ritkán emlős állatokéval.

Az ágyi poloskák kicsi, lapos, szárny nélküli rovarok. 3 pár lábuk van és csakúgy, mint például a szúnyogok, állatok vagy emberek vérével táplálkoznak. Színük változatos, a fehértől a barnáig minden árnyalatban megtalálhatók. Táplálkozás után azonban kivétel nélkül rozsdavörössé változnak. Az általános ágyi poloska nem nő nagyobbra fél centiméternél, de ha ügyesek vagyunk, szabad szemmel is észrevehető. Nevüket onnan kapták, hogy legtöbbször az ágyneműben és a matracban rejtőznek el.

Alkalmanként 5-30 percig szívnak vért, azonban az éhezést is jól tűrik, akár hónapokig is elvannak két szívás között, ez pedig nehézzé teszi a kiirtásukat. Áldozatukat hő és a kilélegzett szén-dioxid alapján találják meg, csápjaikon lévő érzékelő szerveik segítségével. Szaporodásuk gyors, naponta 2-3 petét tojik a nőstény rovar, a megtermékenyítéshez mindkét ivarnak vérre van szüksége, életciklusuk 1-1.5 év. A peték átlagosan 6-10 nap alatt kelnek ki, ez nagyrészt a lakás klímájától is függ, sajnos a legtöbb lakás igen kedvező számukra. A poloskákat igen nehéz megtalálni, mivel rejtőzködő életmódúak és csak a sötétség beállta után merészkednek elő rejtekhelyeikről (repedésekben, bútorokban vagy alattuk, ágyneműben).

Hogyan vehetőek észre a poloskák?

Habár jelenlétüknek vannak nyomai, csak igen alapos szemlélődés után vehetőek észre, az ágyneműn lévő, apró homokszemnyi, fekete pontok az ürülékük. Szerencsés esetben, ha agyonnyomtunk egyet, akkor apró vérfolt utalhat az ottlétére. Vagy, ha már megcsípett bennünket, akkor, kismérető vörös foltok jelennek meg a szabadon hagyott testfelületeken, valamint kis duzzadással és erősen viszkető érzéssel társulva. Gyakran, legtöbben letudják szúnyogcsípésnek, de télen, illetve szúnyogmentes környezetben gyanús lehet a dolog, hogy más állat felelős a kellemetlenségekért (poloska, atka, bolha - bár a csípésnyom eltérhet az egyes rovaroknál).

Hol fordulhatnak elő?

Tömeges előfordulásuk, hotelekre, olcsó szállásokra, menekültszállókra és más, nagy embersűrűségű, kevésbé tisztántartott helyekre jellemzőek. Azonban a lakásokba is gyakori hívatlan vendég, többnyire behurcolással kerülhet be, állat, bútor, szőnyeg révén, vagy kirándulás-nyaralás során szedjük össze és hozzuk haza őket, ruhában, bőröndben (fokozott higiénia és óvatosság sose árt, ha távol vagyunk az otthontól). Az is előfordul, hogy saját lábán jön, ilyenkor az egyik lakásból a másikba vándorol, repedéseken át, vezetékek mellett, szellőzőjáratokon keresztül, leginkább tömbházak esetében problémásak.

Tipp! Ha utazunk, soha ne tartsuk nyitva a földön a táskánkat! Vagy ha már lerakjuk oda, gondosan zárjuk le!

Ezek az éjszakai élőlények képesek elrejtőzni a padló alatt, az ágyneműben, a pizsamákban, egyszóval szinte bárhol. Mi, ártatlan emberek pedig általában vacsorájuk színterévé lépünk elő éjszakánként.

Milyen problémát jelenthetnek a poloskák?

Azon kívül, hogy a vérünket szívják, a szúrás helyén lévő égő, vörös duzzanatot gyakran összetévesztik más, allergiás kiütéssel (csalánkiütés, ekcéma). A csípések helyei (ha többször táplálkozott belőlünk a jószág) gyakran egy vonalban sorakoznak, reggel még vöröses, azonban a nap folyamán lassan elmúlik. Az ágyi poloskák csípése a legtöbb esetben nem igényel külön kezelést. Ha azonban a piros foltok nem múlnak el, és egyre inkább viszketnek, nem árt bekenni fertőtlenítő krémmel vagy antibiotikumos kenőccsel.

Okozhatnak allergiát a poloskák?

A legtöbb, poloska által megcsípett ember allergiás reakciónak véli a kiütés szerű szúrásnyomot. Ilyenkor az allergia elleni gyógyszeres kezelés nem sokat ér és szinte felesleges, de a viszketés enyhítésére jól jöhetnek az antihisztamin tartalmú kenőcsök. Míg a legtöbb embernél a kellemetlen viszketésnél nem jár nagyobb veszéllyel a csípés, addig a népesség egy kisebb részénél bizony felléphet allergiás reakció a rovarcsípésekre, többnyire az állat által belénk fecskendezett véralvadásgátló vegyületek vagy állati mérgek váltják ki a nem kívánt hatást (a túlérzékenyek esetében bármilyen rovarcsípés életveszélyes lehet, de ez inkább a méreggel rendelkező rovarok esetében áll fenn).

Általában a vérszívó rovarok emésztőrendszerében emberre veszélyes kórokozók telepedhetnek meg, melyeket emberről-emberre terjeszthetnek, de ezek csak a trópusokon jellemzőek leginkább (álomkór kórokozója). Hazánkban igen kicsi az esélye, hogy valaki poloskacsípés során kapjon fertőző betegséget, bár melegebb éghajlatú országokban ez lehetséges. Gyanús csípés esetén orvoshoz kell fordulni.

Csípj te is, ne csak a poloska!

Szabadulj meg a fertőzött matracoktól, vagy rakd egy időre egy zárható tasakba, hogy csapdát állíts az álmaid megzavaróinak. Mosd ki a ruháidat, ágyneműdet forró vízben és szárítsd őket meleg helyen! Alaposan takarítsd ki még a repedéseket is!

Utazás után jól rázd ki a bőröndödet, utazótáskádat! Porszívózz gyakran és használj a repedéseknél esetlegesen rovarirtót, de figyelj a csomagolásra. Ne használd olyan helyen, ahol a bőröd közvetlenül érintkezhet vele! Ha ezután is problémáid akadnak, hívj szakértőt!

(KamaszPanasz - N. L.)