Ha benyúlunk a pad alá a suliban, ott van. Ha leülünk egy padra a parkban, a ruhánkba ragad. Ha a járdán sétálunk, a cipőnkre tapad. De valójában belegondoltunk már abba, hogy a közkedvelt leheletfrissítő nem csak számunkra, de a környezetünk számára is igen kellemetlen és kedvezőtlen hatással van?

A rágó nem táplál

Míg az étel táplál, addig a rágógumi nem. Eldobásából semmilyen megújuló energiát nem vagyunk képesek előállítani. Nem olyan, mint egy könyv vagy egy számítógép, a rágógumi abszolút haszontalan. De hogy pozitívat is mondjuk, jó hatással van a hangulatodra, csökkenti a stresszt, növeli a produktivitást és cukormentes fajtái segítik megelőzni a fogszuvasodást.

A rágógumi múltja

A rágógumi ősidők óta jelen van az emberi történelemben. Már az ókori görögök is rágtak egy gumihoz hasonló anyagot, melyet egy különleges fából nyertek. A bennszülött észak-amerikaiak és a korai európai telepesek már a lucfenyő nedvét rágcsálták, mely egyébként később az első kereskedelmi forgalomba hozott rágó alapanyaga lett.

1850-ben azonban kitalálták, hogy a fanedvet lecserélik paraffin-viaszra. Az eredmény egy sokkal stabilabb, és olcsóbban előállítható rágógumi, mely azonban teljes mértékben értelmetlen és élvezhetetlen volt. Hogy miért? Több perces kemény állkapocs-munkába telt mire egyáltalán puhulni kezdett, hiszen ez az anyag eleinte nagyon kemény.

Karamellás volt az első

20 évvel később 1869-ben egy mexikói száműzött, Antonio de Santa Anna és az amerikai fotográfus Thomas Adams rátaláltak a ma már csak rágógumifaként ismert sapodilla fára. Ennek a gyantáját eleinte kerékabroncsok és cipők gyártásához akarták felhasználni, de nem jártak túl sok sikerrel. Hogy megmentsék hírnevüket egy utolsó kísérletet tettek: megpróbáltak a gyantából rágógumit előállítani. Az eredmény egy karamellás ízű rágó lett. Ez sokkal édesebb volt, mint a lucfenyő nedve és sokkal könnyebben rágható, mint a paraffin viasz. Az új „találmány” szinte pillanatok alatt elterjedt az országban, pár éven belül pedig már különféle ízekben is lehetett kapni.

Miután a rágógumizás szinte hobbivá vált, Amerikában egyre több rágógyár kezdett gondolkodni a hatékonyabb módszereken. Rövid időn belül rájöttek, hogy a gyantát helyettesíteni lehet.

A rágógumi rágásának számos pozitív hatása van: a rágás stimulálja az agy bizonyos területeit azzal, hogy javítja a vérkeringést, negyedével több oxigént juttat az agyba, segít ellenállni a nassolásnak,csökkenti az étvágyat, támogat a diéta betartásában, növeli a nyáltermelést, eltávolítja a fogakról a károsító étel-maradványokat, gátolja a baktériumok szaporodását, erősíti a rágóizmokat, frissíti a leheletet,.

A szervezeted azonban nem képes megemészteni vagy lebontani a rágógumit, ezért, ha azt véletlenül lenyeled emésztetlenül fog távozni a szervezetedből.(Ne aggódj, nem leszel tőle beteg)

A rágógumizásnak lehetnek negatív hatásai is: olyan adalékanyagokat tartalmazhatnak, amelyekre érzékeny lehetsz, megnövelheti a gyomorsav mennyiségét, ha túl sokat rágózol sok levegőt nyelhetsz, ami puffadást okozhat.

A rágógumi mint hulladék

A rágógumi nem oldódik sem vízben, sem alkoholban, sem hígítóban vagy benzinben. Jól állja a savakat és lúgokat. Így akár 3–10 évig is eltart amíg a Nap ibolyántúli sugarai és a hőmérséklet-ingadozás elaprózza azokat az olajszármazékokat, amiből készült.

Valószínűleg nincs annyi rágó a Földön, amennyi komoly környezeti problémákat okozna. A veszély azonban nem is ebben rejlik, hanem a szemét nagy mennyiségében. Világszerte az emberek ugyanis évente körülbelül 560 000 tonna rágógumit rágnak el. Persze ez óriási szám, de nézzük csak a többi adatot. Az amerikaiak évente 30 millió tonna műanyagot dobnak ki, melyből 28 millió örökre elvész és szennyezi a környezetet. Szintén itt évente 290 millió autógumit dobnak ki, mely körülbelül 3 millió tonnát nyom. Az érdekesség azonban az, hogy ebből csak minden 10. végzi szeméttelepen. A többi ugyanis újrahasznosításra kerül.

Újrahasznosítható a rágó is?

Nos, valahogy így kellene eljárni azzal a rengeteg rágóval is. Néhány zöld aktivista – tudósokkal karöltve – már meg is találta a rágógumi újrahasznosításának módját. Ehhez azonban az kell, hogy minden rágózó egy speciális gyűjtőbe dobja elhasznált rágóját, hogy abból később szemetes telefontok, pohár, gitárpengető, gumicsizma vagy gyermekjáték készüljön. Ez azonban egyelőre csak egy utópisztikus álom.

Sajnos szinte egyik gyár sem végez komoly felméréseket arra vonatkozóan, hogy vajon mi is lesz a rágógumijukkal. Nos, hogy valójában mennyire káros a rágó? Senki se tudja megállapítani. Az biztos, hogy lebomlani nem fog, ha eldobjuk. De legalább annyit megtehetünk, hogy a kukáig elmegyünk vele. Ezzel máris tettünk valamit a környezetünkért és lakhelyünk szépségéért.

(Cs. B., slate.com)