A napokban a fővárosban és több vidéki nagyvárosban is meghaladta az egészségügyi határértéket a szálló por koncentrációja. Ez azt jelenti, hogy az általunk belélegzett levegőben a szennyező anyagok koncentrációja eléri a levegőminőségi határértéket. Mi a teendő ilyenkor?

A szmog olyan légállapot, amely nagyobb területen, huzamosabb ideig jellemző. A szennyező anyagok jelenléte a fokozott mértékű kibocsátások (erőművek, ipar, közlekedés, lakossági tüzelés) és bizonyos időjárási elemek következménye. A szálló por koncentrációja például nyugodt időben nagyobb.

Mikor rendelnek el szmogriadót?

Hazánkban folyamatosan mérik a légszennyezettség mértékét. Ezek az adatok nyilvánosan hozzáférhetőek, például az interneten keresztül te is nyomon követheted a szmog hazai alakulását. A tájékoztatáson túl a mérések eredményeire alapozva rendelnek el olyan intézkedéseket, amelyek a kibocsátás csökkentésére irányulnak.

A csökkentés egyik módja a szmogriadó, amelyet abban az esetben rendelnek el, ha meghatározott területen, meghatározott ideig (minimum 3 órán át) a levegőben mért koncentráció túllépi a határértékeket. Természetesen a szmogriadó elrendelése függ az időjárási tényezőktől. Korlátozásokat foganatosíthatnak a közlekedésben, illetve az ipari szférában, az erőművekben a légszennyezettség forrásától függően.

A közlekedés mint a szmog forrása

A közlekedési szokások, a gépjárműforgalom jelentősen hozzájárul a légszennyezettséghez. A városi levegő szén-monoxid (CO), nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO₂) tartalmának számottevő részéért a belső égésű motorok használata felelős. A CO tartós belégzése oxigénhiányos állapotot eredményez. Növeli az érelmeszesedés, az érszűkület, valamint a szívinfarktus előfordulásának kockázatát. A NO és a NO₂ tüdővizenyőt okozhat, illetve bizonyos mennyiség felett halált. A dízelmotorok kén-dioxid (SO₂) források is, amely például tüdőödémához vagy tudatzavarhoz vezethet.

A szmog egyik fő összetevője az ózon (O₃), amely a napfény közreműködésével a kipufogó gázokból keletkezik. Hatására légúti gyulladás alakulhat ki, illetve csökken a kórokozókkal szembeni ellenálló képességünk. Az ózon másodlagos termékei – például a PAN (peroxi-acetil-nitrát) – szintén súlyosan károsíthatják az egészségünket, többségük szerepet játszik egyes daganatos betegségek kialakulásában.

A levegőt szennyezheti szálló por, egyéb szerves anyag, korom, nehézfém, illetve más rákkeltő hatású anyag. A régebbi gépjárművek fékbetéteinek és kuplungtárcsáinak kopásakor például azbeszt keletkezik, amely tüdőrákot és azbesztózist is okozhat. (1999 óta az Európai Unió tagállamai tiltják az azbeszttartalmú fékbetétekkel ellátott járművek forgalomba helyezését.)

Gépjárművek környezetvédelmi besorolása

Napjainkban az autók rendszámtábláján feltüntetik, hogy milyen környezetvédelmi osztályba tartoznak. Fekete színű plakettet kap az a korszerűtlen autó, amely nem környezetbarát, piros színűt a kevésbé környezetbarát, kék színűt a korszerű és környezetbarát autó, zöld színűt a korszerű és kiemelten környezetbarát jármű. Szmogriadó esetén például meghatározhatják, hogy a plakettjüknek megfelelően mely autók nem közlekedhetnek az adott időben.

Mi a teendő a szmogriadó esetén?

Ha a szmog olyan mértékű, hogy a hatóságok riasztást rendelnek el, azt te sem hagyhatod figyelmen kívül. Általában azt tanácsolják, hogy naponta többször szellőztessünk, és minél többet mozogjunk a szabadban. Szmogriadó esetén épp az ellenkezője érvényes! Ilyenkor a szobád ablakát célszerű csak rövid ideig nyitva hagynod. Kivételesen egészségesebb, ha zárt térben tartózkodsz. A szmog veszélyei miatt érdemes a szabadtéri programokat későbbre halasztanod. Néhány napig a szokásos reggeli kocogást vagy a hosszabb távú biciklizéseket is hanyagold. A lehetőségeidtől függően tisztított levegőt lélegezz!

Különösen oda kell figyelned az ilyen helyzetekre, ha valamilyen légzőszervi betegségben szenvedsz, ugyanis szmog hatására az allergiás és asztmás tünetek fokozottan jelentkeznek.

(WEBBeteg)