Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? - hangzik a Föld Napja mozgalom jelmondata. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én nagyot álmodott, és a Föld védelme érdekében elindított egy mozgalmat, amely mára már szinte az egész világra kiterjedt.

E fontos nap apropóján a nyíregyházi székhelyű, de országos programokban és akciókban is részt vállaló, 26 éves E-misszió Egyesület elnökével, Tömöri Lászlóval beszélgettünk.

- Miért fontos a Föld Napja?

- Egy apró lépés kell csak ahhoz, hogy tisztább, szerethetőbb legyen a környezetünk, együtt pedig többre vagyunk képesek. Ezért kellenek az ilyen összefogások, mint amilyen a Föld Napja is. Nálunk, az egyesületnél mindennap Föld Napja van, megalakulásunk óta foglalkozunk környezeti neveléssel, természetvédelmi felmérésekkel és madártani munkákkal, valamint környezetvédelmi programokkal, évente közel 20 nagyrendezvényt szervezünk. A mostani hétvégén is készülünk ökojátszóteres családi nappal, amelyen lesz takarítás, komposztálás, kerítésfestés, főzés és a végén egy hatalmas játék. Vasárnapra természetjáró túrát szervezünk. Minden nagyobb városban találnak a fiatalok programokat a Föld Napján, amelyek közösségépítők is, együtt van a társaság egy cél érdekében.

- Természetvédelem és környezetvédelem. Mit tett le az asztalra az elmúlt 26 év alatt az egyesület?

- Az egyesületünk legrégebbi és egyik legalapvetőbb tevékenysége a természetvédelem. Az elmúlt évek során sok ezer hektárt érintő hiánypótló kutatást folytattunk, védetté nyilvánításokat kezdeményeztünk, földvásárlásokat és területkezeléseket végeztünk. Állandó kapcsolatot építettünk ki a természetvédelem hivatalos szerveivel, kölcsönösen segítve egymás munkáját. Folytatjuk természetvédelmi tevékenységeinket a Sóstói-erdőben és a nyírségi lápterületeken, valamint a bokortanyák természeti értékeire is vigyázunk. Van nálunk egy erdőpásztori program, fiatalok és kevésbé fiatalok lehetnek egy-egy erdőrész felelősei, önkéntesei. Vállalniuk kell, hogy rendszeresen kilátogatnak az erdőbe, összeszedik a szemetet, jelentik a nagyobb pusztításokat, megfigyelik az ott élő állatokat és az ott található növényeket, feljegyzik, ha különlegességre bukkannak.

- Mi a helyzet a városokban? Akárhová nézünk, szemétkupacokkal, eldobott csikkekkel találkozunk.

- Kiemelkedő tevékenységünk a Hulladékkommandó elnevezésű projekt. A hivatalos szervekkel karöltve kutatunk fel illegális szeméttelepeket, több alkalommal lefüleltük a szemetelő cégeket, vállalkozásokat. A közös fellépés eredménye, hogy csökkentek az illegális szemétkupacok. Mintaprogram, amelyet örömünkre több város is átvette.

- A városi nagyfejlesztéseket leginkább a 40-60 éves fák sínylik meg, lehet-e tudatosan városokat építeni, belvárost szépíteni, villamos-pályákat létrehozni?

- Mátészalkán van egy pozitív példa, a belvárosban ugyan még nem építkeznek, de már gondolnak a jövőre, az utánpótlásra, a meglévő nagyobb fák közé csemetéket ültetnek. Ha egyszer kivágják a nagyobb fákat, lesznek helyettük életerős kisebbek. Így kellene tervezni, jó előre, nem egyik évről a másikra, ahogyan ma zajlik a városokban. Úgy kell fejleszteni, hogy az ne menjen a zöldfelület rovására.

- Mit tehetnek a városlakó fiatalok a környezetük védelmében, akár csak a Föld Napján?

- Menjenek közösségekbe, minden városban működnek civil szervezetek, amelyek örömmel fogadják az önkénteseket, számos előnye van egy ilyen tagságnak. Mi például minden évben fesztiválozunk, megismertetjük a programjainkat a fiatalokkal, játékosan, beszélgetve. Én 16 évesen csatlakoztam a csapathoz, nem bántam meg, a lelkiismeretemnek nagyon jót tesz a tudat, hogy tehetek a környezetemért. Az iskolások elég információval rendelkeznek, mit, hogyan lehetne megvalósítani a világban, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, miért fontos az energiatakarékosság, miért kell megóvni az erdőket. Talán eljutunk egyszer oda, hogy a gyakorlatban is hasznosítja mindenki a tudását.

(T.A. - e-misszio.hu)