Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy a populáció bizonyos részének (ami lehet egy ember, vagy egy egész ország is) mennyi ivóvízre, termőföldre, és tengervízre van szüksége ahhoz, hogy önmagát el- és fenntartsa.

Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, akár országokra is. Ez a mérőszám megmutatja, hogy milyen mértékben használjuk ki a Föld erőforrásait, és irányt ad a kormányoknak, környezetvédőknek. Emellett gazdaságosabb életvitelre igyekszik a lakosságot rábírni. Az ökológia lábnyom olyan közgazdasági mutató számítási rendszer, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. Kifejezi, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait.

Mit hivatott mérni az ökológiai lábnyom?

Az irányszám megadja, hogy jelenleg az emberiség milyen mértékben használja a Föld javait, illetve, hogy hány embert tudna még a bolygónk kényelmesen eltartani, minden megtermelt hulladékkal együtt. Ez az úgynevezett biokapacitás.

Továbbá azt is megadja, hogy mennyi biológiailag produktív termőföld, víz, erdő, stb. áll még rendelkezésünkre, beleértve és beleszámolva a gleccsereket és a sivatagokat is.

Az ökológiai lábnyom mértékegysége a globális hektár, amelyet minden évben meghatároznak. A globális hektár megmutatja, hogy világszinten mennyi az éves produktivitása (termelő képessége) a termőföldeknek, erdőknek, vizeknek, stb. Ezt különböző mérésekre használják fel, illetve egy ország ökológiai lábnyoma a politikában is fontos szerepet kap ma már.

Milyen pontos az ökológiai lábnyom mérése?

„Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy mert a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire.” - tudjuk meg a Wikipédia-ról.

A fenti hibák folyamatos javítása és elkerülése érdekében a modellt folyamatosan pontosítják, finomítják, és egyre több szempontot vesznek számításba. Persze még így is azt kell mondanunk, hogy az ökológia lábnyom értéke és mértéke nem pontos mérőszám, hanem csak hozzávetőleges, irányadó. Célja leginkább a figyelem felkeltése, és az emberek meggyőzése arról, hogy változtassanak a fogyasztói szokásaikon.

Mit mond nekünk a jövőről az ökológiai lábnyom?

Mindannyian meghalunk? Nem lesz elég föld és víz? Sajnos egyes mérések szerint ez a sötét jövő. Ám az ökológiai lábnyomnak célja nem az ijesztgetés, hanem az, hogy pozitívan hasson az emberek gondolkodására, és változtatásokra kényszerítse az iparosodott, fogyasztói társadalmat.

Hogyan számolják az ökológiai lábnyomot?

Fentebb látható, hogy nem csak embereknek, hanem a városoknak, országoknak, kontinenseknek is ki lehet számolni az ökológiai lábnyomát.

Például egy személy ökológia lábnyomát az adja meg, hogy éves szinten mennyi termőföldre, vízre, stb. van szüksége az önmaga fenntartásához. Továbbá azt is belekalkulálják, hogy eközben mennyi hulladék termelődik, és ennek a hulladéknak hány százalékát lehet újrahasznosítani. A kalkulációt az úgynevezett globális hektárokban adják meg. Összevetve megadja, hogy hulladéktermeléssel együtt egy bizonyos személy milyen mértékben "használja ki" a Földünket.

Az ökológiai lábnyom kiszámításánál figyelembe vett tényezők:

• Karbonlábnyom, szénlábnyom - ez mutatjameg,hogy mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz az adott ország, régió, termék vagy tevékenység
• Halászati lábnyom
• Termőföld lábnyom - mennyi területre van szükség az élelmiszerek, beleértve az állati takarmányok előállításához.
• Legelő lábnyom - annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, tojásért, illetve gyapjáért tartott háziállatok eltartásához szükséges.
• Erdő lábnyom - a kivágott erdőkből származó fa felhasználása nyomán becsült terület.
• Beépített területek lábnyoma - az emberi infrastruktúrához szükséges földterület nagysága.
• Vízlábnyom - ami kék-, zöld- és szürkevízből tevődik össze. A kékvíz a termékhez, szolgáltatáshoz felhasznált friss felszín alatti és fölötti víz, a zöldvíz a talajban tárolt csapadékvíz, a szürkevíz pedig a szennyvíz.

Mi számít hulladéknak?

Az ökológiai lábnyom számításánál a hulladék egy nagyon komplex fogalom. Itt természetesen nem csak a háztartási vagy az újrahasznosított hulladékot értjük. Hulladéknak minősül például a mezőgazdasági hulladék (aratáskor keletkezett "maradék"), vagy például a széndioxid kibocsátás az autókázás közben. Az ökológiai lábnyom azt is figyelembe veszi, hogy egy adott állat mennyit táplálékot fogyaszt. Például, ha egy tehén egy hektáron legel, akkor neki tulajdonképpen az ökológia lábnyoma egy, hiszen pontosan ennyi "földet foglal el".

A hulladék nem csak a kidobott csokis papír, hanem azok a mérgező anyagok, amiket a légkörbe bocsátunk, a mezőgazdasági feleslegek, az újra nem használt műanyag palackok, illetve a fel nem használt, de művelhető földek is.

És mi a helyzet az újrahasznosítással?

Az ökológia lábnyom értékét csökkentheti az újrahasznosítás, illetve az olyan anyagok használata, fogyasztása, amelyeket nem kellett előzetesen feldolgozni (például nem a szupermarketben veszed meg a paradicsomot, hanem a konyhakertben magadnak termeled, ezzel nemcsak pénzt, hanem csomagolóanyagot, illetve széndioxidot is "megspórolsz").

Újrahasznosított műanyag

Nem is hinnéd, hogy a műanyagpalackokat, dobozokat hányfélemódon fel lehethasználni, tárolóként,vázaként. De ha nem vagy mestere a barkácsolásnak, akkor legalább válassz olyan lakberendezési és háztartási tárgyakat, amik újrahasznosított műanyagból készültek! A sor hosszú, vehetsz asztalt, széket, padlólapot, vödröt, lapátot újrahasznosított műanyagból.

A kalkulációba beleszámolják azt is, hogy egy személy milyen mértékben hasznosít újra, illetve milyen mértékben vesz újrahasznosított termékeket.

Kiknek van a legnagyobb, illetve a legkisebb lábnyomuk?

A három vezető ország az Egyesült Államok, az Arab Emirátusok, illetve Kanada (mindannyian 9 hektár körüli értékkel bírnak). A három legkisebb Mozambik, Banglades, és Nepál (0, 5 körüli értékkel). Magyarország ökológiai lábnyoma 3,7 hektár átlagosan.

A Földön minden emberre csak 1,8 hektár jutna, így a számokat megnézve látható, hogy mennyire kihasználjuk a környezetet.

A túlhasználat legnagyobb problémája, hogy a természeti tőke romlása egyre kisebb hozamot eredményez a következő években. Az erdőirtások, a túlzó vegyszerhasználat, valamint a fajok kipusztulása egyre fokozza a túlhasználat okozta hatást.

Nem is hinnéd, de az élelmiszer-fogyasztás az egyik legnagyobb környezetterheléssel járó fogyasztási ág, mivel az élelmiszertermelés jelentős nagyságú földterületet és rengeteg energiát igényel, miközben a termények/termékek előállításais nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Azzal, ha az élelmiszer-fogyasztási szokásainkat egészségesebb irányba terelnénk a környezeti hatás is mérsékelhetőlenne. Például, ha heti egy alkalommal lemondanánk a tervezett húsételről (15 dkg), akkor 5%-kal csökkenhetne az élelmiszer-fogyasztásunkból adódó ökológiai lábnyomunk.

A környezettudatos fogyasztók a zöld termékek vásárlásával némileg képesek ellensúlyozni a fogyasztásukból származó környezeti hatásukat, de ez nem elegendő.

TESZT: Mekkora a te ökológiai lábnyomod?

Mit tehetsz te a környezetedért?

Apró lépésekkel is csökkentheted a saját ökológai lábnyomod.

• Vásárolj friss, idénygyümölcsöket és zöldségeket a helyi piacon, és ne a hipermarketek polcairól vedd le azt.
• Nézz utána, hogy a közeledben hol van szelektív hulladékgyűjtő, válogasd külön a műanyag palackokat (ha minden nap viszel az iskolába innivalót, ne vegyél új üveget minden alkalommal, szerezz be egy vagány kulacsot).
• Amíg szép az idő, ne vedd használatba a tömegközlekedést, pattanj bicajra! Ha messze laktok, próbáljátok meg összegyűjteni az egy irányba utazó embereket, és reggelenként ne egyedül ülj a kocsiban.
• Használj kevesebb energiát, illetve amit lehet, megújuló energiával helyettesíts.
• Fogyassz kevesebb állati és több növényi eredetű, lehetőleg helyben termelt élelmiszert.
• Válaszd a kevesebb csomagolású, (vagy akár zero waste) illetve a lebomló, vagy visszaváltható csomagolású termékeket.
• Ültess fákat, lombos növényeket, ha van kertünk, hogy megkösse a szén-dioxidot.
• Vásárolj kevesebb, de minőségi ruhát és hordd tovább az egyes darabokat.
• Vehetsz akár használt tárgyakat, ruhákat is.
• Javíttasd meg, ami elromlik, használd, ami még működik.

Figyeld a környezetbarát termékeket, kozmetikumokat, olvass további tippeket, hogyan. A Föld meghálál majd minden apró lépést, amit érte teszel.

(KamaszPanasz - Gy. R. - earthday)

Ez is érdekelhet: A repülés és az ökológiai lábnyom