Az égből leselkednek ránk a káros ultraibolya sugarak. Bizony, ők nap, mint nap meglepik az óvatlan napozókat. Milyen összeesküvés áldozatai lettünk? No és hogyan járhatunk túl a láthatatlan ellenség eszén?

Mindenhonnan azt halljuk, hogy a napozás veszélyessé vált. Mégis sokszor elhanyagoljuk a napsugarak elleni védekezést, mondván: „velem a legrosszabb úgysem történik meg! Mit számít egy kis leégés?” Pedig az óvatlan napozásnak komolyabb következményei is lehetnek. Amellett, hogy csúnya és ráncos lesz a bőröd, a leégés később az arra hajlamosaknál bőrrákhoz is vezethet.

Az első kérdés az lenne, az ezredfordulón miért félünk ennyire a nap sugaraitól?A félelem oka az ózonlyuk létezése. De valóban egy lukról van szó, amelyen áthatolnak a sugarak?

Hol és hogyan kell ezt elképzelni?

Az ózon három oxigénatomból álló molekula, a belőle felépülő ózonpajzs körülbelül 1.5 milliárd év óta veszi körül a 4,6 milliárd éves Földet. A levegőben 15-25 km magasan,- a sztratoszférában- alakult ki.

Talán eddig nem tudtad, hogy megjelenése az oxigéntermelő élőlényeknek volt köszönhető! Ők tették elég oxigéndússá a levegőt ahhoz, hogy az ózonpajzs megszülessen, és megvédjen minden, a későbbi korokban érkezett élőlényt a káros sugaraktól. Az ózonmolekula ugyanis képes elnyelni a Nap által kibocsátott UVA és UVB sugárzást, amik egyébként roncsolják a bőr sejtjeinek DNS-ét, és gyengítik a szervezet immunrendszerét.

Az ózonpajzs nélkül a szárazföldön nem létezhetne élet!

A múlt században a hűtőgépekben és hajtógázként használt „CFC” vegyületek (klórozott fluorozott szénhidrogének) azonban az ózon bontásával tönkretették ezt az egyensúlyt. Mire az anyagokat betiltották, az Antarktisz felett már ott tátongott az ózonlyuk. Ez nem egy valódi lyuk, hanem egy terület ahol csökkent az ózon mennyisége. Ezen keresztül az eddiginél több UV sugárzás jut a földfelszínre.
Jobb lett volna, ha… no de minek folytassuk. Az időt visszafordítani nem lehet.

Aki bújt, aki nem

Úgyhogy manapság az nyer, aki el tud bújni az ellenséges napsugarak elől. A helyzet még jó pár évig nem fog változni, mivel a levegőbe juttatott anyagok még sok ideig hatékonyan fogják bontogatni az ózont. Azt mondják, a 2080-as évekre regenerálódhat az ózonpajzs, addig viszont van még időnk, hogy megtárgyaljuk a lehetséges védekezési módokat.

Hogyan védekezzünk?

Először is, itt a naptej. Egyik típusa fizikai, másik típusa kémiai védelmet nyújt a nap ellen. Azt mondják, a fizikai védelemmel működő naptejek egészségesebbek, mert ezekben az ásványok (titánium-oxid, cink-oxid) anélkül verik vissza az UVA és UVB sugarakat, hogy közben mélyen a bőrbe és a vérkeringésbe jutnának. A legtöbb természetes készítményben ezt a módszert alkalmazzák.

A kémiai módszeren alapuló készítmények egyesek szerint kevésbé egészségesek, és kiválasztásuknál nagyon kell ügyelni arra, hogy a krém mind az UVA mind az UVB sugárzás ellen hatásos legyen.

A naptejen lévő faktor azt az időt adja meg, ameddig leégés nélkül a napon tartózkodhatsz. A számot meg kell szoroznod azzal az időtartammal, amely alatt normálisan leégsz (kb. 10-20 perc), ez adja meg a percek számát.

A naptejet érdemes 30 perccel napozás előtt felvinni a bőrre, és ezt minden fürdőzés után megismételni.

További egyszerű tippek a leégés elkerülésére:

1. Ne tölts hosszú időt a napon 10 és 14 óra között! Ekkor a legerősebb ugyanis az UV sugárzás.
2. A hosszabb, fehér ruha, kalap megvéd a sugarak ellen.
3. Védd a szemed- viselj napszemüveget!

Természetesen a napfénynek rengeteg pozitív hatása is van. Szükséges ahhoz, hogy a szervezetben D-vitamin képződhessen, és sokat segít a depresszió elkerülésében.

(M.N.)