Az éjszakai égbolt tüneményei a városi lakosok számára többnyire láthatatlanok. Az utcai lámpák és az épületek kivilágítása megnöveli az ég háttérfényét, áthatolhatatlan világos ködöt vonva a bolygó köré. Az éjszakai világosság hatással van az állatok viselkedésére, és az emberi egészségre is.
Az éjszakák és a nappalok váltakozása természetes ritmust ad a földi élőlényeknek. Nem vagyunk mások mi, emberek sem - nappal élünk és dolgozunk, a Nap fényének érezzük igazán jól és biztonságban magunkat. Érzékszerveink nem olyan érzékenyek, mint az éjszakai élőlényeké, ezért nehezünkre esik tájékozódni a sötétben. Ez az oka annak, hogy mesterséges fények használatával igyekszünk a Földet éjjel is az emberek számára élhetővé tenni.
Fényszennyezés hatása az élőlényekre
Nem számolunk azonban a fény „mellékhatásaival”. Fényszennyezésről akkor beszélünk, amikor a világítás nem a föld felé irányul, hanem fölöslegesen a levegőbe szökik. A megnövekedett világosság hatással van az élőlények napi ritmusára, befolyásolja a vándorlásukat, szaporodásukat, táplálékszerzési lehetőségeiket.
Ott vannak például azok a költöző madarak, amelyek a csillagos ég segítségével tájékozódnak. Őket megzavarják a mesterséges fények, és az is, ha a csillagok a normálisnál halványabbnak látszanak. Többen közülük a kivilágított épületek üvegeinek csapódnak vándorlás közben.
Éjjel sok rovar röpköd a mesterséges utcai világítás fényei körül. Egyes éjszakai állatok pedig - például az oposszum, a borz, a gyümölcsevő denevér - könnyen a ragadozók prédájává válnak a világítás miatt.
A legszembetűnőbb példa azonban a floridai tengeri teknősöké. Ezek az élőlények a parti homokba rakják tojásaikat, és a belőlük kikelő kis teknősök a víz által visszatükrözött Hold- és csillagfény segítségével jutnak el a tengerbe. Minél hamarabb érik el a vizet, annál nagyobb az esélyük a túlélésre. Sajnos az utóbbi időben a megnövekedett mesterséges világítás hatására gyakorivá vált, hogy a teknőcök rossz irányba indultak el, és nagy részük nem sokkal a kikelés után odaveszett.
Fényszennyezés és az ember
A fényszennyezés hatással van az emberre is. A fény ritmusos váltakozása ugyanis képes befolyásolni a szervezet hormontermelését, ezért a fokozott éjszakai világítás felboríthat bizonyos természetes folyamatokat a szervezetünkben (pl. alvási szokások, menstruációs ciklus).
Az autóvezetők számára is problémát jelent a „káprázás”, vagyis az a jelenség, amikor a rosszul irányított fény megzavarja a vezetőt. Egy ilyen körülmény akár végzetes balesethez is vezethet.
A több fény nem jelent feltétlenül megnövekedett biztonságot sem. A rosszul irányított fény következtében még kevésbé látjuk az utcán a sötétben megbújó alakokat. Okos közvilágítás és mozgásérzékelő fények használatával lenne növelhető a közbiztonság.
Éjszaka a Földön
Európa, Észak-Amerika és Japán fénylő területként jelenik meg a Földről készített éjszakai felvételeken. Az utcák, az épületek és az országutak a végtelenbe ontják fénysugaraikat.
Mindaz a fény, amely fölöslegesen jut a környezetbe, pazarlásnak számít. Az energiát, amely a fényeket táplálja, főként fosszilis tüzelőanyagok égetésével állítják elő, tehát minél nagyobb az energiaigény, annál súlyosabb a környezetre gyakorolt hatás. Pedig a fényszennyezés a legkönnyebben kezelhető forrás: tervezéssel elérhető, hogy a világítás csakis a föld felé irányuljon, oda, ahol valóban szükség van rá.
Megtalálhatjuk helyünket az univerzumban?
A legtöbb ember két kezén meg tudná számolni, hányszor pillant fel megcsodálni az éjszakai égboltot. A nagyvárosokban ez szinte lehetetlen is, hiszen a csillagok helyett állandó fényköd vesz minket körül. Olyan, mintha kiüresedett volna az ég. Nem látni a Tejutat sem, a galaxist, amelynek mi is részesei vagyunk. A mesterséges fények tengerében élve kevésbé érezzük helyünket az univerzumban.
(KamaszPanasz - M. N.)