Meg akarom ölni az apámat

2012.02.21.
Olyan gondolataim vannak hogy nem bánnám ha apám meghalna. Van hogy az is megfordul a fejemben hogy mi lenne ha megölném. Volt hogy kést is ragadtam de persze csak magamat vágtam meg vele szándékosan hogy emlékeztessem magam milyen szörnyűségekre gondolok. Gyűlölöm őt. Nem tiszteli anyámat, se minket. Gyűlölöm a nárcisztikus, fennhéjázó, ki ha én nem? stílusát! Sokszor kiborulok de csak magamban tombolok. Félek hogy esetleg tettlegességig fajulhat a dolog. Képes lehetek megölni a saját apámat? Félek rettegek magamtól. Utálom magam. Ilyet nem szabad gondolni egy szülőről! Rossz ember vagyok. De olyan rossz látni ahogy mindenki szenved körülöttem őmiatta. Ismeri Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését? Azt hiszem a könyvnek is sok köze van a gondolataimhoz. Ott a főhős meggyilkolja az uzsorázst, és szentül hiszi, hogy helyesen cselekedett, mert egy rossz ember volt... De ezt nem tudom elmagyarázni Dosztojevszkij nagyon jól megírta. A kedvenc könyvem. Ezzel kelek és fekszem. Veszélyes ez a könyv. Nem szabadott volna elolvasnom de megszerettem. Megbolondultam?

Szakértőnk válasza a Meg akarom ölni az apámat kérdésre

Kedves Levélíró!

Nem gondolnám, hogy megbolondultál volna, inkább csak nagyon-nagyon dühösnek tűnsz. Talán annyira felgyűltek benned az iránta érzett feszültségek, hogy csak a negatív dolgokat látod vele kapcsolatban és így kicsit sarkítva látod a valóságot, elvesznek a pozitív dolgok a róla alkotott képedből. Azt gondolom, teljesen jó vagy rossz ember nincs, ennél sokkal összetettebbek vagyunk. Persze ettől még téged bánthatott meg annyira, hogy teljesen rossznak érezd őt.

Azt írod, félsz, hogy esetleg tettlegességig fajulhat ez a dolog. Az, hogy félsz tőle, mintha azt is jelentené, hogy nem akarod megtenni. Számomra kicsit úgy tűnik, mintha valójában a saját indulataid ijesztenének meg annyira, hogy felmerül benned, elveszítheted felettük a kontrollt. Pedig valójában nagyon is jól konttrollálod őket, hiszen még írsz is, segítséget kérj ezzel kapcsolatban. Azt javaslom, próbáld leírni magadnak az apukáddal kapcsolatos érzéseidet, aztán pedig kezdjél el róluk kicsit nyíltabban beszélni, ha találsz erre megfelelő embert, akiben megbízol. Az is segíthet, ha elkezdesz intenzívebben sportolni valamit, hogy kicsit levezetődjenek a belső feszültségeid. Ebben a helyzetben még az is jót tenne valószínűleg, ha miután kicsit lenyugodtál, elmondanád apukádnak, hogy miért haragszol rá ennyire. Amennyiben úgy érzed, egyedül nem boldogulsz ezzel a helyzettel, azt javaslom, fordulj bátran pszichológushoz, hogy együtt találjatok megoldást a problémádra!

Minden jót!

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor