valami nincs rendben velem

Jó estét! Igaziból nem is tudom miért írok, talán csak jobb egy monitornak kiírni azt a kuszaságot, amit ugyan már felnőtt (18 éves), viszont gyerekcipőben bucskázó lelki világomat jellemzi. Nem sok jó adatott meg nekem, apámmal nem beszélünk, nem is láttam több mint, hat éve. Anyám mindent meg tesz értem, testvéremért, viszont sokszor feszült. Az érzéseimet mindig is elfojtottam. Talán ezért is van, hogy nem tudok anyámmal a csajokról beszélni. Valamilyen szinten szégyellek erről beszélni vele, félek, hogy vajon mit gondol a lányról, mivel egész életemet a megfelelni vágyás töltötte be. Első kérdésem miért nem tudok erről beszélni vele? Engem is zavar és anyámat is. Másik problémám volna, hogy a volt barátnőmmel 7 hónapig voltunk együtt, és a lefekvésre is sor került volna, és addig amíg minden úgy alakult ahogy én számítottam, addig semmi baj nem volt, de egy idő után ki kelt magából a csaj, és úgy viselkedett ahogy nem vártam tőle. Mint egy ribanc csúnyán mondva. Elnézést a kifejezésért, nem szoktam tiszteletlenül beszélni. Na szóval úgy viselkedett, és nekem nem tetszett és oda lett az "ihlet". Ez lett volna mind kettőnknek a legelső. Megértő volt, segített a kudarcon túl tenni magam, és én tovább próbálkoztam és ő sosem akarta ismét megpróbálni gyerekes indokokat kitalálva. Én persze tudtam, vagyis sejtettem, hogy én vagyok az oka. Ezt persze a második próbálkozás előtt el is mondta, és ez nekem úgy jött le, mintha azt gondolná soha nem lennék képes boldoggá tenni. Szóvá is tettem mert nagyon megsértett ezzel, és azt mondta nem gondolja így, és akkor inkább be is bizonyítja és nekem ez úgy már erőltetettnek tűnt, és hogy bíznék magamban, ha még a barátnőm sem bízik bennem alapon kedvem sem volt szexelni ezek után, és hát megint elszállt az ihlet, de lehet nem is bántam. Ezután megromlott a kapcsolatunk és szakítottunk. Van velem baj? Igaz még egyszer nem fog ilyen történni velem? Mármint szexben. Még egy dolog, ha nem vagyok telhetetlen. Van egy lány, aki elkezdett ismerkedni velem, gyakorlatilag ő udvarol nekem, nagyon teper a kislány és ez nekem valahogy most még tetszik is, csak visszatart még az, hogy néha még álmodok az exemmel, és néha azon veszem észre magam, hogy figyelem. Mondjuk nehéz lenne nem észre venni, mert egy emeleten van az osztálytermünk gyakorlatilag miden szünetben látom, csak az a baj, hogy ő is figyel. Lehet csak bemesélem magamnak, nem tudom, de néha ezt érzem. Nincs pofám az új lány szemébe nézni e miatt, és nem tudom, hogyan közeledjek felé, és hogyan engedjem el a volt barátnőmet. Kérem segítsen. Mondjuk már ez is jól esett, hogy leírhattam, ha nem kapok választ az sem fog a földhöz vágni, olyan az életem, mint egy nagy lábas tyúkhúsleves. Amint meg hűl, valaki felmelegíti és jól meg kavarja. Köszönöm a rám pocsékolt pár percet.