Mi van velem? 16/L

2012.08.07.
Nos az én problémám egy kicsit összetett.. 14 évesen összejöttem egy sráccal, akivel 1,5 évig voltam együtt. Nem feküdtünk le egymással, mert én kikötöttem, hogy megvárom amíg betöltöm a 16-ot, meg amúgy sem éreztem rá készen magam. Viszont voltak tapizások, orálisan kielégítettük egymást, stb. De amikor én csináltam neki az utóbbi időben (az utolsó fél évben már megromlott a kapcsolatunk) akkor már nem szívesen csináltam. Megkért rá, de én nem akartam, csak azért csináltam mert azt akartam hogy jó legyen neki. Ebből következik hogy megundorodtam tőle, ráadásul le is nyeltem a spermáját, csakhogy egyszerűbb legyen.. Azt se akartam már, hogy nekem csinálja, azért engedtem hogy ne bántsam meg. Hihetetlenül ostoba voltam, hogy az ö érdekeit helyeztem előtérbe. Miután szakítottunk még összejártunk 2 hónapig, de már az se kellett volna, végül véget vetettem a dolgoknak.
Most ott tartok, hogy nem tudok más fiúk felé nyitni, mert ha belegondolok, hogy milyen lenne egy másik fiúval együtt lenni, akkor az ugrik be, hogy a volt barátommal milyen volt, és rögtön megundorodok a dologtól. Tudom, hogy túl kellene lépnem rajta, de nem bírok. Mit kellene tennem? Most 16 és fél éves vagyok. Pszichológushoz nem szeretnék járni. Kineziológushoz szoktam elmenni néhányszor egyéb problémák miatt (pánikbetegség). Csak nagyon kellemetlen egy felnőtt nő előtt ilyenekről beszélgetni..
Azzal a problémával kapcsolatban már írtam Önnek, hogy azt hiszem leszbikus vagyok (az elözö problémából adódóan), de közbe rájöttem, hogy tetszenek nekem a fiúk, csak emiatt a "trauma" miatt nem szeretnék barátot, pedig jó lenne ha lenne valaki mellettem. A lányokkal pedig úgy vagyok, hogy néha mikor megyek az utcán és szembe jön velem egy csinos lány, akkor ilyen fura érzés fut át rajtam, mint mikor látok egy helyes srácot. De én attól a lánytól nem akarnék semmit. Egy kicsit talán izgató így képzelet szintjén hogy lánnyal van az ember az ágyban, de a valóságban sose csinálnám mert undorítónak tartom. Most akkor biszex vagyok? Vagy ezt csak a "traumám" miatt érzem így?
Önkielégítéskor ha arra gondolok, hogy egy olyan sráccal aki tetszik lefekszem az izgató, de a valóságban már nem tudnám megcsinálni, nem úgy mint régebben.
Félek a sulitól is, mert én nem akarom a lányokat szeretni, csak rossz ha ránézek egy csinos lányra akkor átmegy rajtam egy ilyen bizsergés.
Elnézést a kisregényért. Előre is köszönöm válaszát!

Szakértőnk válasza a Mi van velem? 16/L kérdésre

Kedves Levélíró!

Szerintem az, hogy a fantáziavilágodban megjelenik, hogy milyen lenne egy lánnyal együtt lenni, nem feltétlenül jelenti azt, hogy biszexuálisnak kellene felcímkézned magad. Gyakran előfordul, hogy a fantáziánkban ami pozitívként megjelenik az a valóságban egyáltalán nem is tűnne kellemesnek. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy nem lehetséges-e, hogy a fantáziavilágunkbanattól lett-e az egésznek pozitív színezete, mert van benne valami olyam mozzanat, ami a valóságban hiányzik vagy szeretnénk elérni, de nem tudjuk, hogy hogyan. Azt gondolom, úgy lenne érdemes belemenned párkapcsolatba a jövőben, hogy fokozottan figyelsz rá, nehogy belecsússzál hasonló szituációba, mint a volt barátoddal. Itt arra gondolok, hogy ne tegyél semmi olyat, amit nem akarsz, csak azért, hogy neki jó legyen, hogy jó fejnek tartson vagy hogy el ne veszítsd őt. Gyakorold az életed többi területén is, hogy meghúzd azokat a határokat, ameddig még úgy mész el annak érdekében, hogy megfelelj másoknak, hogy benned nem kelt semmiféle rossz érzést. Így később, amikor a leendő barátoddal merülnek fel ilyen kérdések, könnyebben fogsz tudni kiállni magadért és sokkal több pozitív élményt szerezhetsz az együttléteitek során is.

Hajrá!

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor