Alexitimia

A tüneteim alapján úgy gondolom ,hogy Alextimiám van.
Nem ápoltuk a kapcsolatot a rokonainkkal sem a szomszédokkal és a családom sem mutahatta ki egymás iránt az érzelmeit.Egész életemben visszahuzódó ember voltam.Nem voltak barátaim ,mert mindenkit gyorsan elveszitettem.Mindenki azt hitte ,hogy haragszom rá csak nem akarom elmondani ,hogy mi bajom velük.Nem tudtam örülni más örömének és én sem örültem már semminek.Akkor kezdtem felszabadulni amikor beletörődtem,hogy elveszitettem mindenkit és a társadalom kizárt magából. Egyedül kezdtem élni az életem és nem érdekelt többé ,hogy mások mit gondolnak .Templomba jártam meg piacra mert itt nem fontos ,hogy ki vagyok és csak felszines kapcsolatok alakulnak ki. Ezek a felszines kapcsolatok már nem elegek nekem és szeretném örülni tudnék egy szülinapi ajándéknak és a családommal régi osztálytársaimmal ápolhatnám a kapcsolatomat.Már beszélgetni sem tudunk mert feldühit hogy nem értenek meg.A lelkivezetőm is lassan lemond rólam ,mert nem tudom elmondani ,hogy mit érzek és mi változott az utolsó találkozásunk óta.MIndenkit megbántok és én is gyorsan megbántódok. Hogyan javithatnák a helyzetemen ? Hogyan tanulhatnák meg ujra érezni vagy hogyan kerüljem el hogy ujra megbántok valakit? Nem tűrik az emberek hogy ilyen vagyok és azt hiszik hogy szándékosan bántom meg őket.Vannak olyan emberek az életemben akik elfogadnak olyannak amilyen vagyok ,de az ember tűrőképessége is határos.A vallásban keresem a megoldást amely részben segit is de megint csak akadályoz ez a problémám. Légyszi légyszi segitsetek.Mert nem tudom ugy kifejezni magam hogy megértsék amit mondani akarok.1ö évvel ezelőtt amikor elemista voltam a kiközösités miatt és mert már nem jártam be a suliba öngyilkosságot kiséreltem meg gyógyszerekkel és amikor elveszitettem ezmiatt a szüleim bizalmát nem engedtek középsuliba .Most az elmulasztott évek terhe is rámnehezedik.Hazugnak titulálnak és nem hisznek nekem többé.HELP!!!!!!!!!!!!!!!!