Megszabadulnák az anyámtól mindegy milyen áron

24 éves vagyok. Szeretném már élni a saját életemet. Az anyám annyira fél attól ,hogy elveszit,hogy nem engedi hogy legyenek barátaim és iskolába járjak tanuljak ,dolgozzak elköltözzek vagy a saját szobámban sem hagy nyugodtan, folyton rámnyit és megzavar.Sokáig nem is volt saját szobám csak amikor a tesóm 18 évesen katona köteles lett akor rám hagyta örökségül a szobáját ekkor lett szobám ,de nem rendezhettem át ezt sem a saját igényeim szerint. Az anyám szerint nem helyes tanulni és műveltnek lenni és folyton leveri az önbizalmamat azzal hogy szerinte én tök bunkó vagyok a tanuláshoz és jobb lenne ha inkább dolgoznák de ezt sem engedi.Az én koromban ő már rég gyereket szült de azt sem engedi hogy barátom legyen ,mert borzasztóan féltékeny.Tönkreteszi a kapcsolataimat rossz hirt terjeszt rólam és mindenbe belemártja magát.Körülfonja magát minden dolgomon és befolyt mint az a szörnyű gaz .Nem engedi hogy legyen személyes terem és mondhatom teljes igénytelenségben él és ezt rám akarja erőszakolni.Nem enged kibontakozni élni és virulni pedig én ezt akarom.Attól fél hogy ha önnálóan el tudom magam látni akkor nem lesz rá szükségem .Tudod mi jut eszembe magamról ?Az apámuram cimű film.Megőrülök nem birom tovább. Ugy érzem hogy megfulladok.Néhány évvel ezelőtt öngyilkosságot kiséreltem meg gyógyszerekkel azután meg éjjel egyedül csavarogtam az utcákon .Nem birom tovább hogy a tárgyak és a hely rossz emlékeket ébreszt bennem de elszabadulni meg nem tudok.Olyan vagyok mint a láncra vert kutya aki tépi a saját szőrét,de ha elszabadul akkor nem tud mit kezdeni. Sokszor csavargok éjjel az utcán mert nem szeretek otthon lenni ,mindenhol jobb mint otthon.amikor lemegyek otthonról arra gondolok ,hogy itt az alkalom ,hogy elszökjek és soha többé nem megyek haza.Sosem voltunk egy igazi család és lehet hogy azért történik minden mert a testvéremnél 1o évvel fiatalabb vagyok. Ugy érzem mintha az apám nőgyűlölő lett volna és a testvérei és az anyja iránt érzett bosszúvágyát rajtam töltötte volna ki. Szerintem a szüleim nem is házasodtak volna össze hogyha az anyám nem esik teherbe még házasság előtt. Az anyám öngyilkosság helyett inkább lefeküdt egy ilyen emberrel aki nem is tetszett neki. Nem csoda hogy utál az anyám ha olyan embertől van gyereke akit amugy is idiótának tart. Az apám nem igazán törődött velem és rájöttem hogy az anyám egymás ellen uszitott minket ezért győlöltük egymást annyira és ezért veszekedtünk annyiszor. Végül kideerült,hogy az anyám attól félt hogy az apámmal összefogunk ellene ha jobban megismerjük egymást. Már addig fajult a dolog hogy annyira féltem az anyámtól hogy meg akartam ölni az apámat mert annyira féltem tőle. Kiderült a végén hogy az anyám nem hajlandó vállalni a felelelősságet a tetteiért ezért az apára kent mindent én meg elhittem ,hogy ő egy rossz ember. Az anyám egy negyon gonosz ember. Az apám a télen halt meg rákban . Az anyám csak ült és elherdálta a pénzt amig az apám belepusztult a munkába .Nagyon félek tőle mert mindent tönkre tesz. Olyan mintha lelkileg meg akarna fojtani.Türelmetlen vagyok ,nem tudok figyelni,hisztizem mindenen kiborulok és néha azt is leorditom akit szeretek . Nincs pszihologus akihez fordulhatnák egyébként sem mondanám el ezt szemtől szembe. Amugy meg most is épp pszihologushoz fordulok.