Szabad-e 16 évesen rendszeres nemi életet élni?
A barátnőmmel majdnem egy éve vagyunk együtt, és nekem ő a második komoly barátnőm, mindig védekeztünk és mindig fogunk is. Soha nem éreztem megbánást azért, hogy 14 évesen elvesztettem a szüzességem az első barátnőmmel. A szexualitás természetes és magától értetődő volt a mindenkori barátnőm felé mint érzelemkifejezési mód és örömforrás. Azóta elmentem Pestre az Apáczaiba, és most végzem a második évem.
Apám szerint ahhoz, hogy valaki rendszeres férfi-női kapcsolatban részt vegyen, kell megfelelő testi, szellemi és érzelmi érettség. Ebben egyet is értek vele. Csak én magam ilyennek látom. És maga indoklására példának felhozza, hogy a két testvéremnek is mondta, hogy ne fessék be a hajukat, megtették, most hullik és gyenge szálú. Azért ez vicces volt.
Nézze, kérem. Apám egy rettentő jó szándékú ember, aki még éles eszű is, csak kicsit talán maradi. Szeretném kideríteni, mennyire látja helyesen ezt a kérdést, ill. tényleg mennyire jó vagy nem jó nekem az a kapcsolati forma, amiben most vagyok. A szívem azt súgja, hogy minden rendben, és Ön valószínűleg úgyis azt mondja, hogy ha szeretem, és késznek érzem magam, akkor nincs, ami gátat szabna a dolgok alakulásának, de azért érdekelne, mi mindent tud még hozzáfűzni. Remélem, okozott pár kellemes momentumot a levelem. Előre is köszönöm a levelét! Minden jót!
Szakértőnk válasza a Szabad-e 16 évesen rendszeres nemi életet élni? kérdésre
Kedves Levélíró!
Az alapján, amit írsz, úgy tűnik, mintha a problémád leginkább az lenne, hogy apukáddal ellenkezik a véleményetek és emiatt nem lehetsz olyan kapcsolatban a barátnőddel, amilyenben szeretnél. Természetesen az is reális kérdés, hogy mennyi idős kortól jó ötlet belemenni egy olyan "felnőtt" kapcsolatba, melynek a szexualitás is a részét képezi, ám úgy tűnik, ez a te esetben jött természetesen és mint kérdés, már nem aktuális. Valóban jó, ha testileg és lelkileg is elég éretten válik a szexualitás az életünk részévé és korainak is tűnik, hogy 14 évesen már ilyen jellegű kapcsolatot alakítottál ki. A jelened szempontjából azonban az tűnik inkább fontosnak, hogy hogyan tudnál olyan kapcsolati formát kialakítani a barátnőddel, melyben boldogok lehettek és emellett hogyan tudnád apukáddal megbeszélni a dolgot. Azt javasolnám, amennyiben tényleg boldog vagy, képviseld bátran az álláspontodat apukáddal szemben is és elfogadva az ő szempontjait, igyekezz megértetni vele, hogy te másképpen gondolkodsz erről a kérdésről és fontos lenne számodra, hogy támogasson és elfogadja azt, ami fontos a számodra. Biztosan sikerül majd olyan megoldást találnod, hogy a tanulásra is jusson elég időd, miközben a barátnőddel is tudsz több időt együtt tölteni.
Hajrá!
