önbántalmazó lánynak küldeném
2012.11.22.
http://www.kamaszpanasz.hu/szakerto/lelki_problemak/14030
Hátha látod a levelem...
Megértem, hogy rossz lehet neked. Én hasonlóan vagdosom magam, olyan szintű sérüléseim vannak, hogy hónapok óta még fakulni sem nagyon akarnak. Különösebben nem takargatom itthon, szüleim tudnak róla, de ahelyett, hogy segítenének, olyanokat kérdeznek tőlem, hogy hogy lehetek ilyen béna, hogy még eret sem tudok rendesen vágni... Pszichiátrián is jártam, mert annyira túltelítődtem, hogy mentőt kellett hívni. Leszedáltak, aztán hazaküldtek. Anyámék legszívesebben gyógyszerekkel tömnének, csak ne kelljen rólam tudomást venni. Hozzáteszem, abszolút nem vagyok lázadó, sem tiszteletlen, egyszerűen kurvára szarnak bele az életbe... Járok terápiára, de ez számomra olyan anyagi vonzattal jár, hogy másért se diákmelózok, csak azért, hogy ki tudjam fizetni a pszichiátert... Van bennem élni akarás, küzdés, de most ott tartok, hogy a pszichiáteremre is kurva mérges vagyok, mert egy hosszabb szünet után teljesen más a viszonyulása hozzám. Te miért hagytad abba, hogy menj szakemberhez? Az enyém szigorkodik velem, legutóbb leszidott, amiért nem némítottam le a telefonomat és csörgött... MAGÁNRENDELÉSRE JÁROK!!! És leszidott. És provokál folyton, hogy miért nem mondom ki az érzéseimet, miért nyomom le őket... és olyanokat mond nekem, hogy hát életem végéig szenvedni fogok, ha nem szedem össze magam és nem csinálok meg mindent, amire kér. Eljutottam arra a pontra, hogy csak kényszerből járok a pszichiáteremhez, nem merek neki ellent mondani. Az egyetlen ember, aki meghallgat engem, akit szeretek ebben az elcseszett életben. Közel 2 éve járok hozzá, és talán kezdi elveszteni a türelmét... persze többször bocsánatot kért már, mert annak örül, hogy egyáltalán életben vagyok még egy ilyen gyerekkor után.
Pluszban még hozzájön, hogy olyan emésztési problémáim vannak pszichés okokból, amit senkinek nem kívánok. Gyomorvédő gyógyszereket meg szabályzókat szedek, mint az anorexiások. Elképesztő fájdalmaim vannak és mind-mind a szomatizáció eredménye.
Szóval... ha meghallgatod a jó tanácsomat, menj el a körzeti nevelési tanácsadóba, vagy gyermekjólétibe, ahol segítséget kérhetsz. NE HALASZD, mert oda jutsz, ahova én. A saját döntésed, de a helyedben antidepresszánst nem fogadnék el, ha rád akarnák tukmálni. Ha egy szakember igazán törődik a sorsoddal, nem fog meggondolatlanul egy kibaszott beszélgetés után zoloftot meg hasonló szart felírni. A pszichoterápia segít - sokat. Olvass önismereti könyveket, keress egy önsegítő csoportot is akár, menj olyan közegbe, ahol megértenek és meghallgatnak!
Ha úgy érzed tanácstalan vagy, és nem tudod, mit tegyél, hívd fel a Kék Vonalat. Ingyenes, éjjel-nappal hívható segélyszám GYEREKEKNEK, FIATAL FELNŐTTEKNEK. Állítólag nagyon kedvesek és segítőkészek. Habár azt is hallottam, hogy kitartóan kell hívni őket, de talán megéri próbálkozni.
NE ADD FEL! Van segítség a számodra is, csak kérned kell!
Kitartást kívánok neked és egy szebb életet, amit mindannyian megérdemlünk!
19/L
Hátha látod a levelem...
Megértem, hogy rossz lehet neked. Én hasonlóan vagdosom magam, olyan szintű sérüléseim vannak, hogy hónapok óta még fakulni sem nagyon akarnak. Különösebben nem takargatom itthon, szüleim tudnak róla, de ahelyett, hogy segítenének, olyanokat kérdeznek tőlem, hogy hogy lehetek ilyen béna, hogy még eret sem tudok rendesen vágni... Pszichiátrián is jártam, mert annyira túltelítődtem, hogy mentőt kellett hívni. Leszedáltak, aztán hazaküldtek. Anyámék legszívesebben gyógyszerekkel tömnének, csak ne kelljen rólam tudomást venni. Hozzáteszem, abszolút nem vagyok lázadó, sem tiszteletlen, egyszerűen kurvára szarnak bele az életbe... Járok terápiára, de ez számomra olyan anyagi vonzattal jár, hogy másért se diákmelózok, csak azért, hogy ki tudjam fizetni a pszichiátert... Van bennem élni akarás, küzdés, de most ott tartok, hogy a pszichiáteremre is kurva mérges vagyok, mert egy hosszabb szünet után teljesen más a viszonyulása hozzám. Te miért hagytad abba, hogy menj szakemberhez? Az enyém szigorkodik velem, legutóbb leszidott, amiért nem némítottam le a telefonomat és csörgött... MAGÁNRENDELÉSRE JÁROK!!! És leszidott. És provokál folyton, hogy miért nem mondom ki az érzéseimet, miért nyomom le őket... és olyanokat mond nekem, hogy hát életem végéig szenvedni fogok, ha nem szedem össze magam és nem csinálok meg mindent, amire kér. Eljutottam arra a pontra, hogy csak kényszerből járok a pszichiáteremhez, nem merek neki ellent mondani. Az egyetlen ember, aki meghallgat engem, akit szeretek ebben az elcseszett életben. Közel 2 éve járok hozzá, és talán kezdi elveszteni a türelmét... persze többször bocsánatot kért már, mert annak örül, hogy egyáltalán életben vagyok még egy ilyen gyerekkor után.
Pluszban még hozzájön, hogy olyan emésztési problémáim vannak pszichés okokból, amit senkinek nem kívánok. Gyomorvédő gyógyszereket meg szabályzókat szedek, mint az anorexiások. Elképesztő fájdalmaim vannak és mind-mind a szomatizáció eredménye.
Szóval... ha meghallgatod a jó tanácsomat, menj el a körzeti nevelési tanácsadóba, vagy gyermekjólétibe, ahol segítséget kérhetsz. NE HALASZD, mert oda jutsz, ahova én. A saját döntésed, de a helyedben antidepresszánst nem fogadnék el, ha rád akarnák tukmálni. Ha egy szakember igazán törődik a sorsoddal, nem fog meggondolatlanul egy kibaszott beszélgetés után zoloftot meg hasonló szart felírni. A pszichoterápia segít - sokat. Olvass önismereti könyveket, keress egy önsegítő csoportot is akár, menj olyan közegbe, ahol megértenek és meghallgatnak!
Ha úgy érzed tanácstalan vagy, és nem tudod, mit tegyél, hívd fel a Kék Vonalat. Ingyenes, éjjel-nappal hívható segélyszám GYEREKEKNEK, FIATAL FELNŐTTEKNEK. Állítólag nagyon kedvesek és segítőkészek. Habár azt is hallottam, hogy kitartóan kell hívni őket, de talán megéri próbálkozni.
NE ADD FEL! Van segítség a számodra is, csak kérned kell!
Kitartást kívánok neked és egy szebb életet, amit mindannyian megérdemlünk!
19/L
Szakértőnk válasza a önbántalmazó lánynak küldeném kérdésre
Kedves Levélíró!
Remélem, elolvassa a leveledet az a lány, akinek szántad, bár azt javasolnám, amennyiben szívesen kezdenél vele kölcsönös kommunikációt, tedd azt inkább a fórumon keresztül, ahol könnyebben találhattok egymásra és alakulhat köztetek közvetlenül beszélgetés. Természetesen, mi is szívesen válaszolunk, amennyiben kérdésedet a szakértőknek szeretnéd feltenni!
Minden jót!
